1Móz 36 és Mk 10,1–16 (ÓSZ) „Ezek Ézsau fiai, akik Kánaán földjén születtek" (5). Tetszik, amint Isten számontartja Ézsau fiait. Gondoskodást ismerek fel ebben. Az is tetszik, hogy a Szentírásban Izráel és a környező népek kapcsolata árnyalt bemutatást kap. Ez tehát Isten véleménye. Nóé fiai értelemszerűen testvérei egymásnak. Ábrahám fiai, Izmael és Izsák féltestvérek. Izsák fiai, Ézsau és Jákób ikertestvérek. Mint egy nagy folyó különböző ágai. Eredetileg testvérek, később lesznek ellenfelek, sőt ellenségek. Alázatra int, hogy csak egyikük a kegyelmi kiválasztás részese. Ez kettéválaszt családokat, közösségeket. Alázattal ismerem fel, hogy az önhatalmú és független Úristen korlátlan és kizárólagos joga, hogy így tegyen. Hálával olvasom az igét: „Ezért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené" (Róm 9,16). Hálás vagyok, hogy ez az egyetlen magyarázat arra, hogy a választottak közé tartozhatunk.
Fohász: Uram, Ézsaunak érzem magam, és Te Jákóbként tekintesz rám. Hálás vagyok, hogy Te számomra közeli, kedves és könyörülő Isten vagy. Alázattal imádkozom mindazokért, akár szeretteim, akár ismerőseim, akár gyülekezetem tagjai, akár ismerőseim, kiken azt látom, hogy még nem a Tieid. Ugye, csak a szemem csal meg? Légy kegyelmes hozzánk! Ámen.