1Móz 19 és Mk 4,21–25 (ÓSZ) „Ne nézz hátra, és ne állj meg sehol a környéken! A hegyre menekülj, különben elpusztulsz" (17)! Lót és családja kegyelemben részesült, de látjuk, hogyan éltek vele. A felesége nem hallgatott a szóra, hátratekintett, meghalt. Két lánya elveszítette udvarlóit, kétségbeestek, hogy mi lesz velük, nem lesznek utódaik, majd kihasználták, hogy apjuk részegen aludt, bementek hozzá, és teherbe estek tőle. Hol láthattak ilyesmit? Sodomában. Hozták magukkal a sodomai romlottságot. Gyermekeik: Moáb és Ammón később Izráel gyűlölt ellenségei lettek. Mert egyik bűn szüli a másikat. A kegyelem Isten meg nem érdemelt ajándéka, de ilyen az, ha az ember nem akar élni vele. Így szól ma Isten: „Ne nézz hátra" – tehát bánd meg bűneidet, és ne térj vissza hozzájuk. „A hegyre menekülj" – a Golgota hegyére, ahol Jézus megáldoztatott értünk. Az út adott, Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam" (Jn 14,6).
Fohász: Urunk, add, hogy mindig a kegyelem útján járjunk, és ne nézzünk hátra a múlt bűneire, hanem merjünk a Te igazságodba és életet megtartó szeretetedbe kapaszkodni. Ámen.