A zsinati ülés magyar és szlovák nyelvű istentisztelettel kezdődött. Molnár Zsolt zsinati tanácstag, csicseri lelkipásztor Mt 20, 10-28 alapján Zebedeus fiainak kéréséről szólt igehirdetésében. Elmondta, hogy a két tanítvány magatartása teljesen emberi. Magukkal vannak elfoglalva, a hatalomra jutás érdekli őket, miközben Jézus már a keresztút felé halad.

Jó helyen szeretne lenni minden ember, Jézus viszont a saját életével ad példát a számunkra. Megtehette volna, hogy uralkodjon, de ő szolgálni jött – mondta. A két tanítvány kérése kapcsán Jézus rávilágít arra, hogy Isten dönti el, ki hol lesz majd, nem ő. – A másokat szolgáló lelkület tesz naggyá másokat is. Kiket tartunk mi nagy embereknek? – tette fel a kérdést Molnár Zsolt, amelyet úgy válaszolt meg, hogy azokat, akik emberségükről, Isten iránti szeretetükről már számot adtak életük során. A megbecsült emberek önzetlenül tesznek másokért. Ezt a szolgálatot várja el tőlünk a világ – fűzte hozzá.

Molnár Zsolt

Majd úgy fogalmazott, hogy egy közösségen belül akkor leszünk naggyá, ha nekik szolgálunk. „Aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok. Az Emberfia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.“ –  Jézust idézve fejezte be a felolvasott igeszakaszról gondolatait Molnár Zsolt.

Erika Dékányová esperes, zsinati tag az Ószövetségből, az 1 Móz 25, 19-26 verseit választotta. Izsák családfájának, illetve fiainak születése történetének felolvasása után bevezetőjében utalt arra, hogy vannak dolgok, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Születésekor mindenkinek más a startvonala. Izsák apja Ábrahám volt, de ő nem érte el azt a szintet, amelyet apja, szinte sokáig az árnyékában állt. Neve sem mond sokat: nevetést jelent.

Beszélt Ábrahám és fiának, Izsák közötti különbségekről. Ábrahámot, a pogányok közül hívta el Isten és így jutott hitre. Izsák, a második generáció, már hitben élő családba születik bele. Szülei nevettek, amikor idős korukban megkapták a hírt, hogy gyermekük születik. De Isten hűsége Ábrahám iránt fiának, Izsáknak a megszületésében mutatkozott meg, akinek megígérte, hogy nagy nemzetté teszi őt. Izsák nem magának választ feleséget, hanem apja, aki megbízza szolgájukat, hogy menjen vissza a családjukhoz és onnan hozza el a megfelelőt. Az apa és a szolga hite mutatkozik meg a feleségválasztásban, nem az övé. – Fontos tudni, hogy a hit nem öröklődik, nekünk saját magunknak kell lábra állnunk, hitre jutnunk, különben csak a hagyományt visszük tovább – tette hozzá.

Érdekes momentumként említette meg, hogy Izsák felesége is terméketlen volt, hasonlóan az édesanyjához, Sárához. Izsák húsz évig imádkozik gyermekáldásért. Majd saját maga tapasztalja meg a születendő gyermekeiben, hogy Isten nemcsak az apját, hanem őt is megáldja. Ezt követően kezdi el élni a saját hitéletét – mondta magyarázatának végén Erika Dékányová. 

Erika Dékányová

A nyitó istentiszteletet követően a számbavétel után Porubán Ferenc, egyházunk főgondnoka a hatályos törvények értelmében a Zsinatot határozatképesnek nyilvánította. A zsinati tagok egyhangúlag elfogadták a javasolt jegyzőkönyv-hitelesítőket és a beterjesztett 17 tárgysorozati pontot, valamint az előző három ülés jegyzőkönyveit.

A programpontok jelentős részét az elmúlt évről szóló jelentések tették ki. A sort Géresi Róbert püspök kezdte, aki hat fontosabb témakört emelt ki. Jelentése első részében ismét visszatért néhány korábbi meglátására. Megemlítette, hogy már a 2022-es évről szóló jelentésében is foglalkozott a koronavírus-járvány után az úrvacsora vételének kérdésével, illetve annak módjában kialakult több évszázados gyakorlat elhagyásával, amely, mint mondta, komoly liturgiai és teológiai kérdéseket is felvet.

– Sok gyülekezetben a hagyományos rend, miszerint férfiak, fiúk, lányok, asszonyok vették a jegyeket: a kenyeret és a kelyhet, a kis poharaknak a bevezetése viszont megszünteti ezeket a szokásokat. Református egyházunk egyik nagyon fontos jelképe a kehely, mely hűen jelképezi hitünknek lényegi részét. Továbbá a hitben való egységet is erősíti a használata. E jelkép egyházunkban jelenlévő és kifelé is szimbolizáló üzenetét csökkenti a mellőzésével történő úrvacsorázás – hangsúlyozta a püspök. 

Megjegyezte, hogy nem kíván minden gyülekezetre érvényes szabályt javasolni az úrvacsora vonatkozásában, mindössze jelezni szeretné a Zsinat számára, hogy ezzel a kérdéskörrel foglalkozni kell és Egyházunk épülést szolgáló irányt kell mutatni. – Jelentésemben azért térek vissza ismételten a témára, mert az elmúlt évben nem sikerült álláspontot kialakítanunk e témakörben. Magukra hagytuk a gyülekezeteket, a lelkészek és presbiterek számára sem mutattunk irányt. Az idő múlása itt komoly kihívás elé helyezi közösségeinket – fogalmazott Géresi Róbert.

Példaként megemlítette a koronavírus-járvány utáni gyakorlatokat, mely szerint vannak gyülekezetek, ahol az úrvacsora kiszolgáltatásakor már visszatértek az egy kehely használatához. Másutt kis kelyheket vásároltak és már csak azt használják, de előfordulnak olyan gyülekezetek is, ahol választás elé állítják a híveket: vagy a közös kehelyből isszák a bort vagy műanyag poharakból.

A következő pontban az orosz – ukrán háború egyházi életre vonatkozó hatásait emelte ki, megjegyezve, hogy a konfliktus sajnos a 2024-es évben is tovább folyatódott. Jelentésében kitért arra, hogy a fegyveres válság kezdeti időszakában tapasztalható felbuzdulás a támogatások tekintetében azonban alábbhagyott, amit a menekültek számának csökkenésével, az állami segítségnyújtás jobb megszervezésével indokolt. – Egyházunk történelmi léptékű gyűjtésének felhasználása folyamatos volt az elmúlt évben, amelynek célba juttatása 2024 őszén megtörtént – tette hozzá.

Jelentése a gazdasági környezet és annak egyházunk életére való kihatásával is foglalkozott. Az energiaárak elszabadulása nagyon sok gyülekezetet negatívan érintett. Miközben a történelmi egyházak széleskörű összefogásban dolgoztak azon, hogy a szlovák kormányzat vegye jobban figyelembe az egyházak szolgálatát és nehézségeit, ez kevésbé sikerült. – Számunkra 2024 elején is világos volt, hogy az egyházakat érintő 370/2019. számú törvény módosításának elmaradása esetén nem tudjuk kigazdálkodni még minimálbérek esetén sem az alkalmazottak bérét és mintegy 200 ezer euró hiány keletkezik már 2025-ben. A minimálbérek tervezett emelése esetén az azt követő években a hiány jelentős mértékben növekedni fog – magyarázta a püspök, aki emlékeztetett arra, hogy a Zsinati Tanács létrehozott egy bizottságot a helyzet kezelésére irányuló javaslattétel céljából. Ez az eseti bizottság több javaslatot is kidolgozott a kialakult negatív folyamat kompenzálására.

Zsinati ülés

– A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház működése továbbra is ki van szolgáltatva a szlovák államnak. Ezen a helyzeten már hosszú évtizedek óta nem tudtunk változtatni. A 2024-es év történései erre a kiszolgáltatottságra nagyon élesen hívta fel a figyelmünket. Meggyőződésem, hogy ki kell dolgoznunk egy hosszú távú programot, mely a belső források felmérése és figyelembevétele alapján legalább egy évtizedre előre tervez és ezt az államtól való függő viszonyt mérsékli – közölte.

A püspök foglalkozott a lelkészi és más munkaerő ellátottságával is. Mint mondta, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban szolgáló lelkészek száma csökken és az utóbbi években egyre kevesebb a teológiára jelentkezők száma is. Egyházunkból jelenleg kilencen készülnek lelkészi pályára. A lelkészhiány egyes egyházmegyékben már komoly kihívást jelent.

Megemlítette a Zsinatban, Zsinati Tanácsban és Elnökségben szolgáló gondnokok és presbiterek áldozatos munkáját, megköszönve nekik a térítésmentesen végzett szolgálatukat.

A püspöki jelentés tartalmazta a Zsinat és a Zsinati Tanács 2024-ben megtartott üléseinek határozatait és az Egyházunkra vonatkozó statisztikai adatok összesítését is. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az istentiszteletek átlagos látogatottságának alacsony számára, ami csupán 25 főt tett ki az elmúlt évben. Erre kapcsolódva hangsúlyozta, hogy oda kell figyelni a gyülekezeti élet megerősítésére. Géresi Róbert püspök elmúlt évről szóló jelentését a zsinati tagok egyhangúlag elfogadták.

Egyházunk gazdasági életéről és annak elmúlt évi eredményéről a csatolt dokumentumok, táblázatok alapján Porubán Ferenc, egyházunk főgondnoka számolt be. Jelentésének jóváhagyása után Pilát Tünde megbízott igazgató a Diakóniai Központ elmúlt évi tevékenységéről, Süll Kinga az Egyházzenei Osztály, Édes Enikő a Közoktatási Tanács, Lévai Attila pedig a Calvin J. Teológiai Akadémia elmúlt évi tevékenységét ismertette.

A 2024-es évről jelentést terjesztett be a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség is. A Missio Reformata és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Kulturális és Közművelődési Központja elmúlt évéről Molnár Sándor zsinati tanácsos, a Magyar Református Központról Géresi Róbert püspök, a Re-Mi-Dia elmúlt évéről Géciová Mária tett jelentést. A zsinati képviselők elfogadták az egyes szolgálati területekről szóló jelentéseket.

A programpontok között szerepelt a Pálóczi Czinke István-díjra való jelölés is. Azonban a Zsinat tavaszi ülésére sem a Zsinati Tanács részéről, sem a jelenlévő zsinati tagoktól nem érkezett jelölés, így egyelőre kérdéses, hogy Egyházunk rangos díjában idén részesül-e arra érdemes személy, az őszi zsinati ülésig ugyanis még érkezhet javaslat.

A zsinati tagok elé került Egyházunk – Básti Péter által kidolgozott – új alkotmánytervezetének az elfogadása is. Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző indoklásában elmondta, hogy a 2002-ben elfogadott alkotmányt váltaná egy teljesen új; ami nem egy forradalmi változást akar bevezetni, hanem a kor társadalmi jelenségeire és változásaira kíván az egyházi értékek kihangsúlyozásával, újrafogalmazásával reflektálni.

Ennek apropóján több újdonságnak tűnő, ám a gyakorlatban már rég jelenlévő, alkotmányos szabályozást igénylő irányultság – mint például az egyház ökumenikus közössége a Szlovák Ökumenikus Tanáccsal – került megfogalmazásra.

Újdonságként szerepelne a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozás kérdésköre, a Leuenbergi Konkordia tekintetében az ökumenikus együttműködés az evangélikus egyházzal, az egyház alapsejtjének és alapközösségének, úgy mint az egyennek és a családnak a megfogalmazása, de helyet kapna a nemi identitás kérdése is, amelyben az ehhez való álláspont is megfogalmazódna. Az Alkotmány foglalkozna Egyházunknak a Szlovák Köztársasághoz való viszonyával, valamint a magyar ajkú tagjai nemzeti önazosságának megőrzésével és megerősítésével. Az aktuális alkotmányozás célkitűzései között szerepel az egyházi anyakönyvezés alkotmányos védelme, az evangélikus egyháztagság, de a laikus igehirdetők intézményének bevezetése is a lelkészhiányból adódóan.

Újításként szerepelne a lelkészképző intézménynek a nevesítése, valamint az, hogy a lelkészi szolgálatra való készülés más, elsősorban a testvéregyházak lelkészképző intézeteiben is elfogadott. Finomított megfogalmazással kerülne az alkotmányba az egyházi testületek – egyházközségek, egyházmegye, egyetemes egyház – és szervei. Az egyház bírói hatalmáról szóló fejezet is átfogalmazásra kerülne – sorolta az újdonságokat Rákos Loránt.

A zsinati tagok az első nap késő délutánján hozzá is kezdtek a beterjesztett alkotmánytervezet egyes paragrafusainak az elfogadásához, de végül másnap a Zsinati Elnökség úgy határozott – amelyet a zsinati tagok többsége is támogatott –, hogy megszakítja az alkotmányozó folyamatot, mivel menet közben olyan kérdéskörök merültek fel, amelyek több időt és tudományos kidolgozást igényelnek.

Géresi Róbert püspök indoklásában elmondta, a Zsinati Tanács létrehoz egy ad hoc bizottságot – a teológiai bizottsággal kiegészítve –, amelynek feladata az lesz, hogy kidolgozza és érzékenyítse az egyes etikai és teológiai elmélyítést igénylő részeket. A bizottságnak a munkát ez év szeptember végéig kell elvégeznie, hogy aztán a Zsinat őszi ülésén folytathassa az alkotmányozó munkát.

Az ülés utolsó programpontja, az egyháztagságáról szóló törvénytervezet is terítékre került, amelynek paragrafusait az utolsó kivételével kisebb módosításokkal jóváhagyták a zsinati képviselők, de elfogadását elnapolták.

Iski Ibolya

Kép: Szarvas László