Az ünnepi alkalmat Porubán Ferenc egyetemes egyházi főgondnok nyitotta meg, röviden utalva arra, hogy a magyar kormány hathatós támogatásának köszönhetően beruházások rengetege valósulhatott meg az elmúlt tíz évben. Köszöntötte a megjelent vendégeket, többek között Nagy Jánost, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt, Balogh Csabát, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövetét, Hetey Ágotát, Magyarország kassai főkonzulját és Mács Ildikót, a miskolci Felvidék Ház szakmai igazgatóját.

Igehirdetés előtt Fazekas László emeritus püspök a Zsoltárok könyve 100. fejezetének Hálaadó zsoltárát olvasta fel, kifejezve ezzel is a hálaadást az Úrnak örökkévaló szeretetéért és hűségéért.

Fazekas László emeritus püspök 

Géresi Róbert püspök igehirdetésében gondolatmenetét, melynek alapjául az 1 Pt 2, 5. versének első részét választotta, az élő kövekre építette. – Hálát adunk azért, hogy kérésünk halló szíveket talált, támogattak bennünket, tervezhettünk, s több valósulhatott meg, mint amiről tíz évvel ezelőtt akár csak álmodni mertünk volna. Olyan történelmi támogatás érte a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházat, ami az elmúlt száz év vonatkozásában meghatározó a mi életünkre. A hálaadás az mindig visszatekintés. Hálát adunk azokért a kövekért, amelyek épülhettek és megújulhattak – üzente a jelenlévőknek.

Beszédében az ószövetségi példákat megemlítve kifejtette, hogy a kövekért is hálát lehet adni. Majd azzal folytatta, hogy a mai világ nem kedveli a maradandóságot, de mi másra vagyunk elhívatva.

Ha sok minden is változik az életben, a költő szavaival élve, a kő marad, ami számunkra Isten maradandó voltát, örökkévalóságát hirdeti. A kő marad, de mi megmaradunk-e ebben a változó világban? – tette fel a kérdést, majd mintegy tényként hozzáfűzte: Fogyunk, kevesen vagyunk.

Géresi Róbert püspök

Péter apostol levelét reménységet hordozó levélnek tartja, melyben kifejeződik, s egyben utalva a mára is, hogy az üldözések és a hátrányos élet ellenére is a keresztyén közösségnek Krisztusra tekintve reménysége kell, hogy legyen. – Templomokat újítunk és építünk. De az ige arra is buzdít, hogy mi magunk is épüljünk fel élő kövekké – mondta a püspök, majd úgy fogalmazott, hogy a reménység nem egy nyugalmi állapot, hanem cselekvő hitvallás. Ez a templomok, az óvodáink, iskoláink célja: épüljünk fel lelki házzá. 

Igehirdetését Géresi Róbert az ige alapján két szóval foglalta össze: hála és reménység. – Sem a jelen, sem a jövő nem képzelhető el a felvidéki reformátusság és magyarság számára, ha ezt a két fogalmat mellőzzük az életünkből. Legyen bennünk ezért remény és hála, mert Isten oltalmazó kegyelme és szeretete így segíti meg mindannyiunkat – figyelmeztetett.

A kassai és rozsnyói református óvodások 

– Református egyházunk szellemi hagyatékának tárában szerepel a számon tartottságnak azon változata, hogy a történelmi léptékeket tíz években mérjük meg. Ezzel a gondolattal vezette fel Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző az elmúlt tíz év beruházásairól szóló beszámolóját.

Mint mondta, van olyan tíz év, amely egyháztörténelmünk keserves pillanatainak halmazaként vált mostanra a hitnek erősítő esszenciájává és a hithűségnek példaértékévé, de olyanok is, amiknek gyümölcsei nem rosszindulat következtében születnek, hanem segítőkészség és egy, az Istentől kapott nemzeti egységen belüli összetartás, egymásra figyelés és odaszánás fonatából.

 Mi ezen az alkalmon egy ilyen tíz évért szeretnénk hálát adni – tette hozzá, majd emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt a Zsolt 127,1 versétől ihletetten – „Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon építői” – azt ismerte fel a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és Magyarország Nemzeti Kormánya, hogy Isten a legkisebb, nemes erőfeszítéseket is megáldja.

Különösen azokat, mely az Ige szolgálatának kiterjesztését és erősítését célozza. Nem volt kétségünk afelől, hogy az Úr velünk együtt fogja építeni a „házat”. Már csak arra volt szükségünk, hogy mi is hozzá tegyük mindazt a kurázsit, anyagi erőt és emberi szívet, amelynek ötvözéséből nagyszerű és Isten dicsőségét hirdető kivitelezések látnak napvilágot.

Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző

Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben született meg a döntés Magyarország Kormánya részéről, majd 2016 elején Komáromban Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház akkori püspöke és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője a Tiszti Pavilon épületében aláírta az első egy milliárd forintról szóló, a felvidéki magyar református gyülekezetek és közösségek stratégiai megerősítését célzó egyezséget. Ezzel az aktussal elindult egy határtalan nemzeti odafigyelésről és a nemzetküldetésbe beilleszkedő egyházi részvételről tanúskodó, virágzó folyamat – tette hozzá.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház négy stratégiai támogatásban részesült a magyar kormánytól. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőn keresztül az első egymilliárd forintos támogatás segítségével 2017-től a református egyházközségek több mint felében, mintegy 160 helyszínen kezdődtek meg olyan beruházások, amelyek – anyagi fedezet híján – több éve várattak magukra.

Nagy János, Balogh Csaba, Hetey Ágota, Szénási Szilárd, Görözdi Miklós

Templomok, parókiák, iskolaépületek és közösségi terek az elmúlt években soha nem tapasztalt ütemben újultak meg. A program keretében 200 lelkész kapott számítógépet, fénymásoló-nyomtatót, valamint jelentősen javult a támogatásnak köszönhetően az oktatási intézmények felszereltsége is.

Rákos Loránt az első pénzcsomag nagy beruházásai között említette meg a komáromi Timóteus Ház felújításának befejezését, a Kassa egyik középkori belvárosi épületének teljeskörű restaurálását, amelynek eredményeként jött létre a Magyar Református Központ. Rimaszombatban megépült a Csillagház, az első olyan komplexum, amely a Zsinat és egyéb egyházi testületek ülésezéseinek – szállás és ellátás biztosításával együtt – méltó helyszínt tud nyújtani.

A zenei kiséretet Süll Kinga /billentyűsok/, Sipos Dávid /szaxofon/, Rácz Csaba /cselló/ és Pasztorek Ferdinánd  /hegedű/ adta.

A második hathatós támogatás, mintegy 1,75 milliárd forint 2016 végén már a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül érkezett, melyből 143 gyülekezeti és 13 regionális helyszínen valósultak meg beruházások. Több, addig lakhatatlan parókia vált lakhatóvá. Oroszkán elkészült a templom, Bősön és Tornán pedig templomépítés kezdődött el. A cigánymisszió számára Felsővályban központként szolgáló épületet alakítottak ki, Kövecsesen építési telket vásároltak az új parókia számára, Alistálon elkezdődött egy új iskolaépület megépítése, Léván kollégiumot alakítottak ki és megkezdődött a rimaszombati református gimnázium felújítása.

A harmadik, 1,77 milliárd forintot kitevő segítségnyújtási összeg 2019 elején érkezett meg, amelyből 152 gyülekezeti és 12 regionális helyszínen valósultak meg beruházások. Nagykaposon, Bátorkeszin és Nagysallón megújult, illetve bővült az ifjúsági központ, Bősön és Tornán befejeződött az új templomok építése, Alistálon elkészült az iskola új épülete. Rozsnyón és Vajánban a református általános iskola mellé egy-egy új tornaterem épült. Sikerült befejezni 19 műemléki védelemmel bíró vagy arra szoruló templom helyreállítását is.

2019 végén érkezett a negyedik támogatás. Az 1,72 milliárd forintból 136 gyülekezeti vagy regionális helyszínen kivitelezett program – túlnyomórészt templom- és parókiafelújítás – valósult meg. Kövecsesen és Kamocsán lakhatóvá vált az újonnan épült lelkészlak, a Calvin János Teológiai Akadémia könyvtárépülete új nyílászárókat kapott, Nagyodon pedig új gyülekezeti ház épült. A támogatási összeg 13 műemléki védelemmel rendelkező vagy műemléki védelemre szoruló templom helyreállítását is elősegítette.

A pénzcsomagból Kassán egy 60 férőhelyes kollégiumnak megfelelő ingatlan lett vásárolva azzal a céllal, hogy a városban tanuló magyar keresztyén fiataloknak egy központi, hitet és nemzeti öntudatot is ápoló közösségi teret biztosítsanak benne. – Hálásak vagyunk mindezen – egyháztörténeti szempontból is gigantikusnak számító – támogatásért, hiszen látható egyházunk kézzel fogható öröksége egy évtized alatt a szemünk előtt újult meg vagy éppen gyarapodott. Köszönjük Istennek a megadott alkalmas időt, Magyarország Nemzeti Kormányának, hogy felismerte az alkalmas időt arra, hogy a felvidéki keresztyén magyarság megmaradásának nemzetstratégiájába erős és megerősítendő bástyaként számította be református egyházunkat – fogalmazta meg köszönetét a támogatásokról szóló beszámolójának a végén Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző.

Gyülekezeti gyermekek zenés szolgálata

Mintegy kiegészítésként hozzáfűzte, hogy minden, nemzetkötelékben való megmaradást célzó szolgálatban szívesen vállaltak részt. – Ezt a szolgálatot teljesítettük akkor, amikor küldetésként vállaltuk a közreműködést a magyar kormány határokon átívelő óvodafejlesztéséi programjában is – tette hozzá. A program keretében 24 helyszínen újonnan épített vagy éppen korszerűvé átalakított épületekben összesen 35 óvodai, 19 bölcsődei csoport, illetve ezen túl 4 alsótagozatos osztály kialakítása valósulhatott meg. 

Jövőbeli tervként említette meg a folyamatban lévő 25. református óvoda építését Tiszacsernyőn, a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának bővitését, valamint a kassai magyar kollégium kialakítását.

Nagy János államtitkár

Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár bevezetőjében az anyák napjára kapcsolódva tette fel a kérdést, hogy ellökheti-e az édesanya a gyermekét? – Nem, nem, soha. Ezért nem mondhat le az Anyaország és az anyaszentegyház senkiről. Egyetlen magyarról és keresztyénről sem. A mai nap a hálaadásé. Az egységes magyar nemzet, Magyarország és a magyar kormány köszönettel és hálával tartozik a történelmi egyházak munkájáért. A magyar reformátusok hitbéli, oktatási, nevelési és szociális szolgálata bátran nevezhető példaértékűnek – mondta.

Utalt az Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programra is, amely a 4+1 ütemben meghirdetett több mint egy évtizedes stratégiai keretében 10 milliárd forintból jött létre vagy újult meg 24 óvoda. A 25. tervezés alatt – fűzte hozzá, majd felsorolta, hogy a magyar kormánytól jött támogatás keretében mintegy 160 helyen szépültek meg templomok, iskolák, parókiák. Megemlítette, hogy Kassán kollégium megnyitásán dolgoznak és Rozsnyón pedig a református alapiskola bővülhet.

Tompa Mihály – A madár fiaihoz cimű versét Blanár Ábel adta elő

A mérleg át fog billenni az Önök javára. Minden egyes gyermekkel, akit szülei magyar bölcsődébe, óvodába, iskolába iratnak. Az Anyaországi támogatás így nyit kaput az utánunk érkezőknek, a magyar jövőnek. Minden forint, ami Önökhöz érkezett, sokszorosát hozza vissza oktatásban, nevelésben, szeretetszolgálatban és nemzetpolitikában. Megmutatták nekünk, hogy meg lehet erősíteni a magyar közösséget, s nem reménytelen megállítani az asszimilációt. Ez pedig nemcsak szándék, hanem folyamatos és folytonos cselekvés. Köszönet és hála a magyarság őrzőinek – mondta többek között Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.

A miskolci Felvidéki Ház mintegy másfél millió forint értékű identitáserősítő könyvcsomagot adozmányoz a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egyházmegyéi és kiemelt intézményei számára, amelyet jelképesen Mács Ildikó szakmai igazgató adott át az ünnepi istentiszteleten.

Mács Ildikó

A Trianon Múzeum ebben az esztendőben is folytatja az elmúlt esztendőkben útjára indított könyvadományozási projektjét, melynek célja, hogy a kiadásában megjelent hiányt pótló történelmi munkák az Anyaországban és a külhonban egyaránt elérhetőek legyenek a szakma és a tágabb közvélemény számára is. Az elmúlt évben hétezer érettségiző diáknak vittünk identitáserősítő könyvcsomagokat a külhöni területekre és negyven anyaországi könyvtár is részesült ebből az adományból – mondta többek között, kérve a megjelentek azok célbaérésében. – Szeressék az olvasók, ismerjék meg a benne rejlő üzenetet és a mi szándékainkat. 

A hálaadó istentisztelet az idén 88. életévébe lépett Erdélyi Géza emeritus püspök áldásával fejeződött be.

Iski Ibolya

Kép: Szarvas László

Még több kép a hálaadó istentiszteletről itt található.