Préd 10 és 2Pt 2 (ÓSZ) „Aki vermet ás, beleesik abba, és aki lerontja a kőkerítést, azt megmarja a kígyó" (8). Mindenki elnyeri végül méltó jutalmát. A Prédikátor tapasztalata az, hogyha másoknak akarunk ártani, akkor annak végül mi isszuk meg a levét. Mennyire igaz ez! Bizony, kívánatos a számunkra az, hogy ártsunk annak, aki nekünk ártott. Ez viszont nem az a lelkület, ami tetszik Istennek. Egy rövid történet: Egy táborban úgy ártottam a társaimnak, hogy csalást követtem el ellenük. Lefizettem édességgel valakit, hogy több pontot gyűjtsek egy játékban. Rosszat tettem, aminek meg lett az eredménye, este büntetésként tojásokat törhettem a fejemen. Gyermekded példa. De meg kell tanulnunk bölcsen viselkedni, másokkal jót tenni, a bántásokat elengedni, hogy ne essünk be a verembe, és ne marjon meg bennünket a kígyó.
Fohász: Atyám! Előtted nincs titok. Te látod minden tettemet. Amit tegnap követtem el, amit ma követek el és amit holnap fogok elkövetni. Kérlek, óvj meg hibáimtól, magamtól. Adj bölcsességet! Add Szentlelkedet! Ámen.