Péld 29 és Gal 6,1–10 (ÚSZ) „Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is" (7). A vetés törvényszerűségéről beszél az ige. Elmondja, hogy ne várjunk mást, mint amit vetünk. Ha a bűnt vetjük, a világ szerinti életmódot, ne várjunk mást, és ne csodálkozzunk, amikor látjuk kikelni az istentelenséget. Ha a gyermekeinknek nem az igét vetjük, ha nem azt mutatjuk be a saját életünkben, ne várjunk tőlük Krisztus utáni vágyakozást. A kertben is, ha sárgarépamagot vetünk, nem várjuk, hogy zöldborsó teremjen belőle. Az terem, amit vetünk. Ha nem vetjük az igét, ha nem éljük meg a krisztusi életformát, akkor gyomot fog teremni a környezetünk. Nagy a felelősségünk, hogy gyülekezetként mit láttatunk! Ha mi is ugyanúgy élünk, mint a nem hívők, ne várjunk változást. A nem hívők gunyorosan azt mondják, hogy szenvedélyek rabjává válni és az életünket elrontani hit nélkül is lehet. Mutassuk meg, hogy a jó mag, az Ige, jó termést hoz az életünkben!
Fohász: Bocsásd meg, Urunk, ha nem mindig látható a jó termés az életünkben. Tisztítsd meg szívünket, és – dicsőségedre, valamint felebarátaink javára – adj jó termést! Ámen.