Péld 16 és Gal 1,1–9 (ÚSZ) „Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a mi Urunk Jézus Krisztustól, aki önmagát adta bűneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint" (3–4). A mai igénkben található apostoli köszöntést nagyon jól ismerjük, ezzel kezdődik úrvacsorai liturgiánk. S mivel megszoktuk, már fel sem figyelünk arra, hogy ebben a rövid köszöntésben mennyi mindent mond Pál apostol. Többek között azt is megjegyzi, hogy ez a világ, amely bennünket körülvesz, amelyben élünk: gonosz. Ennek ezernyi jelét látjuk. Talán olykor meg is rettenünk a világ eseményeit látva. Pedig nem kell félnünk. Krisztus kimentett, megváltott bennünket e jelenvaló gonosz világból: szenvedésével, halálával elhordozta bűneink büntetését. Isten megváltott gyermekei vagyunk! Ez az igazi evangélium, igazi örömüzenet. Ez az igazság! Ragaszkodunk-e hozzá, készek vagyunk-e eszerint élni és ezt továbbadni?
Fohász: Hálát adunk, Istenünk, megváltó szeretetedért, Krisztus értünk hozott áldozatáért. Kérünk, segíts bennünket, hogy megváltott gyermekeidként ne ehhez a gonosz világhoz alkalmazkodjunk, hanem a Te akaratodat keressük és kövessük. Kérünk, ebben segíts meg ezen a mai napon, sőt életünk minden napján. Ámen.