Mal 1,6–14 és 2Kor 2,12–17 (ÚSZ) „De hála legyen Istennek, aki Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére" (14–15). Ezeket az igéket olvasva Lázár feltámasztásának az eseménye jelenik meg a gondolataimban. Pontosabban az a pillanat, amikor Krisztus elrendeli, hogy a sírboltról vegyék el a követ, Mária pedig jószándékkal közbeszól: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos" (Jn 11,39). Bizony, ki kell jelenteni, hogy számos ilyen „negyednapos" helyzete van életünknek. Meghiúsult tervek, elvesztett célok, félresiklott barátságok, házasságok... Halott helyzetek. Hosszú lehetne a felsorolás. A mai üzenet azonban az, hogy még összetört állapotban, még halott helyzetekben is van reménység! A mi Istenünk Krisztus ereje által mindig diadalra vezet bennünket, és a feltámadt Úr ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. Így legyen!
Fohász: Uram, eléd számlálom reménytelenségeimet. Azokat a helyzeteket, amelyek nem a Te jó illatodat árasztják. De hálásan köszönöm mai ígéretedet és örök erődet, mely által negyednapos szagú élethelyzeteim is jó a Te illatoddá lehetnek! Hiszem, hogy ez Neked lehetséges! Ámen.