Ez 34,11–31 és Lk 21,1–4 (ÚSZ) „Ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát" (4). Amikor Jézus figyel, akkor ő nemcsak néz, hanem lát is. Látja, ami a felszín alatt van. Ő mélyre lát. Látja a szív szándékait, gondolatainkat, indulatainkat. Jézus a szívek és a vesék igazságos vizsgálója (Zsolt 7,10). Urunk látta, ahogy a sokaság, a gazdagok és ez a szegény özvegyaszszony a perselybe dobta adományát. Az is világos előtte, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenét átadta az Úrnak. Nem sokat dobott, csupán két fillért. Hogy másnap mit eszik, azt még nem tudta, de hitt benne, hogy Isten majd gondoskodik róla. Jézust nem az adományok hatották meg, hanem az a lelkület, amellyel az özvegyasszony adakozott. Van mit tanulnunk ettől a szegény özvegyasszonytól! Mert Istennek tetsző módon és mértékben ma is csak azok tudnak adni, akikben megvan a hit, hogy előzetesen meglássák Isten áldásait és gondviselő szeretetét.
Fohász: Köszönjük, Urunk, hogy a jókedvű adakozót szereted (2Kor 9,7). Azt, aki nem kényszerből, valamilyen nyomásra ad Neked, hanem önként. Egyszerűen azért, mert szeret Téged, hiszen Te előbb szerettél minket (1Jn 4,19). Ámen.