Ez 28 és Lk 19,28–40 (ÓSZ) „Felfuvalkodtál, és ezt mondtad: Isten vagyok én" (2)! Tírusz gazdag föníciai város, kereskedelmi központ volt kikötőkkel a Földközi-tengeren. Sok ügyes kézműves és mesterember lakta, Dávidnak is segítettek a palota, Salamonnak pedig a templom építésében. Gazdagságában, híres voltában azonban felfuvalkodott a város: azt gondolta magáról, hogy ő az isten. Vagyis azt, hogy kezében tartja sorsát és életét, hogy ura önmagának, és nincs szüksége az élő Istenre. Íme, az emberiség legősibb bűne! Ádám és Éva vajon nem azért ettek a tiltott gyümölcsből, mert olyanok akartak lenni, mint Isten? A Bábel tornyának építői vajon nem az égig törtek építményükkel? Mi vajon nem akarunk a saját irányításunk alatt tudni mindent? Isten azokat, akik magukat felmagasztalják, megalázza (Lk 18,14). Nyilvánvalóvá teszi erejét erőseknek és gyengéknek egyaránt. Az erőseket legyőzi, az alázatosakat felemeli.
Fohász: Urunk, segíts a hit bizalmával látni, hogy mi csak Benned lehetünk erősek és gazdagok. Csak Te teszel minket boldoggá. Egyedül Te magasztalsz fel minket. Őrizz meg bennünket a felfuvalkodottságtól! Ámen.