A nyílt napnak ezúttal is az egyetem konferencia-központja adott otthont, amelynek aulája teljesen megtelt az érettségi előtt álló vagy a már végzett, de még pályájukat kereső fiatalokkal. Az idén az egyetem rektorának, Tóth Jánosnak a bevezető gondolatai után mind három karról – a Gazdaságtudományi és Informatikai Kar, a Tanárképző Kar és a Református Teológiai Kar – való tudnivalókat a karok dékánjai osztották meg az érdeklődőknek.

Az egyetem ebédlőjében kialakított standoknál pedig a karokon nyújtott szakokról, alap- és mesterszak képzési programjaikról nyújtottak részletesebb tájékoztatást, de lehetőség nyílt beszélgetni a hallgatókkal és az oktatókkal is, sőt részt venni interaktív programokon, kvízeken és vetélkedőkön is, illetve megtekinteni az elektronikus jelentkezés menetét és érdeklődni a kollégiumi elhelyezés lehetőségeiről.Így volt ez a Református Teológia Kar standjánál is, ahol a szolgálatot vállalók is érdeklődéssel várták az érkező fiatalokat. Közéjük tartozott a magyarországi Komáromból származó missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szak elsőéves hallgatója, Horváth Liliána, aki magával kapcsolatban elmondta, hogy alapvetően nagyon segítő szándékú ember, ezért is jelentkezett erre a szakra, Komáromot pedig azért választotta, mert aránylag közel laknak, még ha a túloldalon is, de tíz perc alatt beér az egyetemre. Magyarországon nem is keresett ehhez hasonló irányultságú szakot, mellesleg a kisgyereke miatt is fontos szempontot jelentett az egyetem közelsége és így könnyebben meg tudta oldani a felügyeletét.

„Jelenleg anyasági szabadságon vagyok, várandós a második gyermekemmel. Nagyon jól éreztem magam a munkahelyemen a városházán abban a munkakörben, amit végzek, viszont nem érzem azt, hogy kiteljesedne a bennem lévő segítő szándék. Mindig részt veszek jótékonysági rendezvényeken, jelenleg magam is szerzek egyet, de úgy vélem, hogy ez kevés. Egy vakokat segítő vállalkozásban is önkénteskedem. De el tudom képzelni, hogy ez a szakma, miután elvégeztem teljesen betöltse az életemet és a mindennapjaim részévé váljanak” – mondja a választásával kapcsolatban.

 „Nekem a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szaknak a vallási vonatkozása volt nagyon szimpatikus, s erre kapcsolódva úgy véltem, emiatt itt sokkal bensőségesebb hangulat fog kialakulni, mint más egyetemeken, ami végül be is igazolódott. Ezért is volt jó választás számomra a Református Teológiai Kar, mellesleg mindenki segítőkész, várandósként pedig semmilyen akadályt nem helyeznek elém a tanárok, ami megnehezítené a tanulmányaimat. Mindenki empatikus.”

Végezetül azt ajánlotta a pályát kereső fiataloknak, hogy mindenképpen hallgassák meg a hallgatók véleményét, tapasztalataikat, hiszen az ott uralkodó jó hangulat nagyon befolyásoló tényezőként hathat a választásnál. „Nagyon nagy szívvel ajánlom mindenkinek ezt a szakot. Azt gondolom, hogy a társadalomnak mindenképp vissza kell tudnunk adni valamit. Ez egy csodálatos szakma, ebben biztosan mindenki megtalálja, ami számára érdekes.”A nyílt napon a kar hallgatói információkkal, praktikus tanácsokkal látták el az érettségi előtt álló, pályájukat kereső érdeklődőket. A Búcsról származó Jókai Abigél tavaly is részt vett az egyetem bemutató napján, majd sikeres felvételi vizsga után most már elsőéves teológushallgatóként osztja meg az eddigi tapasztalatait a tanulmányával kapcsolatban.

 „Akkor nagyon megérintett a teológusok bemutatója, főleg az, amit hallottam a most már végzős Noszkai Ágnestől, majd eljöttem a kar nyílt napjára is. Az i-re a pontot Somogyi Alfréd dékán úr előadása tette rá. Tulajdonképpen ennek hatására döntöttem el véglegesen a református teológiára való jelentkezésemet. Nehéz élethelyzetemben a legnagyobb segítőm Isten volt. Úgy éreztem, ha ezt valamivel meg tudom hálálni, akkor én a követője és szolgája leszek” – summázta röviden. Mint mondta, bátorította őt a gyülekezetük lelkésze, Nagy Zsolt is, de mégis Isten elhívásának tartja, hogy ezt a pályát választotta.

Elárulta, hogy gyerekkorában még rendőrnő szerettem volna lenni, később pedig szülésznő. Isten útjai azonban kiszámíthatatlanok. „A szüleim örültek a döntésemnek. Anyukám támogatott elhatározásomban, apukám viszont óvott tőle, s felvázolta, hogy ma nagyon nehéz a lelkészi hivatás, sok nehézséggel jár és kudarcokat is át kell majd élnem. Én viszont azzal biztattam, érzem, hogy a Jóisten velem van és biztosan minden rendben lesz. A lelkészünk is megkérdezte, biztosan szeretném-e a teológiát, mert egy nagyon nagy kaland áll előttem és ez e pálya egy életem át látszó dolog lesz. Mindezek ellenére úgy éreztem, itt van a helyen és itt szeretnék tanulni, ami végül így is lett.”

Abigél számolt azzal, hogy kevesen lesznek az évfolyamában, azzal viszont nem, hogy a nappali tagozaton rajta kívül más nem lesz és egyedüliként kell végig hallgatnia az előadásokat. „Kijövök a tanáraimmal. Vannak órák, amelyeken teljesen egyedül ülök a tanteremben, viszont egyfajta lehetőségként is élem meg, hiszen több figyelmet kapok a tanároktól és az én tempómban haladunk a tanulással is.”Döntését nem bánta meg, bár az első két hét nehézséget okozott számára, amikor megtudta, a nappali tagozaton tényleg nem lesz évfolyamtársa, viszont napok múltával egyre jobban erősödött meg benne az a gondolat, hogy ez az a pálya, amelyet az Úristen elkészített a számára. „Tudom ajánlani a teológiát másoknak is, nagyon jó közösség vagyunk, a tanárok is segítőkészek, bármikor fel lehet őket keresni. Aki érzi az elhívást, az jöjjön ide.”

Arra is kiváncsiak voltunk, hogy mit tud nyújtani a Református Teológiai Kar azoknak, akik a két szak valamelyike mellette döntenek? – tettük fel a kérdést Görözi Zsolt docensnek, a Rendszeres és gyakorlati teológiai tanszék vezetőjének. 

„Karunk elsősorban református lelkészeket képez a református teológia szak keretén belül. Viszont emellett egyre népszerűbb és szélesebb közönséget is megszólít a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szak, amely már a nevéből adódóan is jelzi, hogy a szociális szférában ad ismereteket, de egyházi, hitbeli lelkülettel. A harmadik, amiben részt veszünk közösen a Tanárképző Karral, az a hitoktatói szaknak a garantálása és oktatása. Jó néhány éve az alap- és középiskolákban kötelező tantárgykén vezették be választhatósággal a hittant és az etikát. De a hittanoktatás az, ami olyan témákat érint a gyermekek számára, ami az életben nélkülözhetetlenek. Az ember önértelmezése, a hite, a társas, az önmagával és az Istennel való kapcsolat mind a hittan köré épül, erre fel kell készíteni a leendő tanárokat, illetve lelkészeket“.

A református teológiára elsősorban azoknak a jelentkezését várják, akik éreznek elhívatást arra, hogy református lelkészként szolgáljanak. Feltételezhetően ezek olyan érettségi előtt álló diákok, illetve végzett hallgatók, akik ismerik az egyházat és úgy képzelik el az életüket, hogy Isten és egy közösség szolgálatába állnak. Mivel azonban a Selye János Egyetem állami egyetem, így nemcsak azok tanulhatnak teológiát, akik lelkészek szeretnének lenni, hanem azok is, akiket ez a téma érdekel.

„Ez a tanulmányi program egy rendkívül érdekes és szerteágazó ismerethalmazt ad, amely amellett, hogy ismeretet nyújt, a szellemi-lelki fejlődést tűzi ki célul. Az, aki itt tanul, az ugyanis lelkileg is épül. Ami az ismereteket illeti, azokat úgy vélem, hogy rendkívül érdekesek, hiszen tanítunk Bibliatudományokat. A Biblia alapköve a kultúránknak, az életfelfogásunknak, a társas kapcsolatainknak a vezérfonala. Az Ó- és Újszövetséget nagyon részletesen vesszük át, beleértve a teológiai hátterét, a mondanivalóját, amihez meg kell tanulni a héber, a görög és a latin nyelvet, amihez párosul az angol nyelv is. Emellett az egész kulturánk gondolkodásának a történetét is megismertetjük. Tanítunk filozófia- és dogmatörténetet, világvallásokat, egyháztörténetet, de van gyakorlati teológia is, amelyben az elméletben megtanultakat megpróbáljuk a gyakorlatban érvényesíteni: hogyan prédikáljunk, oktassuk az iskolában a hittant, lelkigondozzunk, közvetítsük a Biblia igazságait a misszió során“ – mondja Görözdi Zsolt.

Sokéves tapasztalatuk az, s ezt már a diákok visszajelzései is igazolják, hogy az, aki elvégzi a teológiai szakot, azokat olyan impulzusok érik, amelyek a gondolkodását árnyalttá teszik és mélyítik. Egy olyan alapinformációt kap az egész kultúránkról, gondolkodási rendszerünkről, ami a tájékozódásában nagyon segíti. Ugyanakkor, aki mégsem szeretne lelkészi pályára lépni, az itt szerzett tudásanyagot senki nem veheti el tőle. A szerzett ismereteket pedig beépítheti a gondolkodásába, életszemléletébe, illetve ezzel a tudással olyan kompetenciákat is szerez, ami nagyon sok munkahely betöltésére képessé teszi – vázolja fel az előnyöket a tanszékvezető docens.„A lelkészeknél az elhelyezkedés egyáltalán nem okoz gondot. Sajnos az egész világon a keresztyén egyházaknak meg kell küzdeniük azzal, hogy kevesen választják a lelkészi pályát. Viszont a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szak esetében úgy tűnik, hogy Szlovákia lassan utóléri  a nyugati államok szociális rendszerét, ahol ez szépen fejlődik és pénz is van rá, s ahol felismerik, melyek azok a területek, ahol szükségesek a szakképzett munkások.“

Görözdi Zsolt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Református Teológiai Karon nem ápolókat képeznek, hanem olyanokat, akik ezt a munkát elméleti szinten próbálják meg javítani, minőségesebbé tenni és előbbre vinni, akár menedzseri szinten. A végzősök el tudnak helyezkedni lelkigondozóként is az idősek otthonában vagy segítő munkatársakként, illetve akár saját vállalkozásban tulajdonosokként. 

A Református Teológiai Karnak sokkal kevesebb hallgatója van, mint amennyit szeretne elérni a kar vezetése, illetve mint amennyit ez a terület megérdemelne. Jelenleg 57 hallgatójuk van. „Kis kar vagyunk. Ha belegondolunk, atomfizikát és rendezői vagy dramaturg szakot sem tanulnak százan, illetve kétszázan. Nem sok a hallgatók létszáma, viszont, akik itt vannak, azok lelkesek. Egy részük teológus, a másik része a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szakot tanulja, illetve vannak, akik postgraduális, vagyis doktori tanulmányokat folytatnak“ – összegezte Görözdi Zsolt tanszékvezető tanár a karról szóló tudnivalókat.

A standnál érdeklődött a Párkányból származó Rigó Hanna Róza is, aki tudatosan úgy jelent meg a nyílt napon, hogy református teológiára jelentkezik és szeretne bővebb információkat kapni a felvételi vizsgával kapcsolatban.

„Már nagyon régen elültették bennem ezt a gondolatot a szüleim, akik észrevették, hogy mennyire szeretek Istenről és Jézus tanításairól mesélni. Egyébként szüleim nem reformátusok, hanem katolikusok. Saját magam döntöttem el még tíz évesen, hogy etika helyett a református hittanórákat szeretném látogatni az iskolában, majd szintén a saját döntés vezetett a konfirmációhoz is. Ahogyan egyre többet tanultam Istenről, Jézus tanításairól, egyre jobban formálódott bennem az a gondolat, hogy én is nagyon szeretnék valamit elültetni az emberekben, hogy közelebb érezhessék magukhoz Istent. Úgy hiszem ez nagyon fontos a mai világban. Tudatosan ugyan nem készültem gyerekkoromtól arra, hogy a lelkészi pályán indulok majd el, de mindig mocorgott bennem az az érzés, hogy ez Isten nekem szánt útja. Még a konfirmációkor kapott Bibliámban is ezt a számomra megerősítő igét jegyezte fel a gyülekezet lelkésze: „Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít.” (Zsoltárok 37:5-6) Így hát hagytam, hogy munkálkodjon” – meséli a döntésének történetét Rigó Hanna Róza.Elmondja, hogy már tavaly is eljött az egyetem nyílt napjára, de akkor még csak érdeklődőként. Kíváncsi volt ugyanis arra, hogy mi mindent biztosít az egyetem, majd meghallgatta a dékán előadását a Református Teológiai Karról.

„Az nagyon üdítő volt a számomra. Aztán eljöttem ide a standhoz, ahol szintén nagyon pozitív élményeket szereztem mind a diákok, mind a tanárok részéről. Idén pedig már kész tervvel, a felvételire vonatkozó kérdéseimmel érkeztem. A felvételitől nem félek, egyébként elég határozott embernek tartom magam. Annak sikere a pillanatnyi lelkiállapotomtól fog függeni, a tudásomtól már nem.”

Közben kiderül, hogy őt nem zavarja, ha kevesen lesznek az évfolyamában. Neki, mint mondja, kimondottan éppen ez jelenti a pozitívumot. „Én egyébként kis gimnáziumból jövök, a kis társasághoz vagyok szokva, úgyhogy nekem kimondottan jó. Nem szeretem a nagy tömeget. Egy kicsit az azért elriaszt, hogy nőként meg fogok-e tudni állni a hivatásomban, nem tudom, hogy most mennyire pozitív a viszonyulása az embereknek a női lelkészekhez, de bízom abban, hogy most már elfogadják a gyülekezetek a nőket is. Az elhelyezkedéstől azonban egy kicsit tartok, megtalálom-e a helyemet, kapok-e gyülekezetet, bár erről még korai gondolkodni. Vannak nagyratörő álmaim. Nagyon szeretek foglalkozni az emberekkel, de ha ezt nem is egy gyülekezetben, akkor a közéletben szeretném kamatoztatni, hogy minél közelebb kerüljenek Istenhez” - mondta Rigó Hanna Róza.

A Komáromban élő Németh Máté a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szak elsőéves hallgatója is szívesen invitálja az érdeklődőket. Már középiskolás korában érdeklődött a hit alapjairól, így amikor érettségi előtt édesapja megkérdezte tőle, hol szeretne továbbtanulni, akkor jelezte, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán.

„Szeretnék segíteni az árva gyerekeken, a szegényeken, talán furcsán hangzik, de hangja lenni azoknak, akik ezt nem tehetik meg. Amikor elvesztettem egyik családtagomat, úgy éreztem, elérkezett egy sorsfordító pillanat. Mondtam magamnak, hogy nem azon az úton kell mennem, amit én korábban magamnak elgondoltam, s rájöttem arra is, nem kell feltétlenül lelkésznek lennem ahhoz, hogy egy kis örömet, aprócska segítséget, szeretetet tudjak nyújtani az embereknek. Ezért is jelentkeztem a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás szakra. Gyermekotthonban szeretnék dolgozni, mert tudom mit jelent, ha egy gyereknek nincsenek szülei, ezt szeretném majd kompenzálni”.

A nyílt napon szolgálatot teljesített többek között Urgasz Cynthia a missziológia, diakónia, szociális gondoskodás harmadéves hallgatója is, aki már gyermekkorában elhatározta, hogy segítő szakmában szeretne érvényesülni, mert szereti a gyerekeket és az időseket is. Az édesanyja is a szociális szférában helyezkedett el, idősekkel foglalkozik.

„Anyukám gyermekkoromban többször magával vitt a munkahelyére, s az ott tapasztaltak később megszólították a szívemet. Sokat keresgéltem az interneten, hogy megtudjam, hol van lehetőség nálunk ilyen szakot tanulni, de a keresőprogram mindig a Selye János Egyetemet dobta ki. Végül így kerültem ide. Eleinte én is megijedtem katolikusként a református teológiától, hogy az vajon mit takar. De eljöttem a kar nyílt napjára és megszólítva érezetem magam az akkor tapasztalt családias, aranyos, kis közösség által. Szénási Lilla dékánhelyettes-asszony fogadott minket és Kiss Jolán tanárnő, aki akkor még az egyetemen tanított.“

Mint mondja, egyáltalán nem bánta meg, hogy ezt a szakot választotta. A három év alatt inkább megerősödött benne az a gondolat, hogy jól döntött, sőt a későbbiekben, az alapszak elvégzése után szeretné folytatni tanulmányait a mesterszakon.

„Az idősek felé húz a szívem, így valószinűleg idősek otthonában helyezkedem majd el. A tanárok nagyon segítőkészek, rengeteg információval ellátnak. Aki itt megállt a standunk előtt, azoknak  elsősorban a családias könyezetre hívtam fel a figyelmát. Összetartó, szoros közösség alakult ki nálunk, együtt szervezünk programokat a többi évfolyamtársakkal.“Az egyetem nyílt napja jó hangulatban telt el, sok-sok érdeklődővel, remélhetőleg olyanok is voltak köztük, akik a három kar valamelyik szakán szeretnének tovább tanulni.

A Református Teológiai Kar március 20-án, csütörtökön még egy külön nyílt napot tart azoknak, akik még bővebb információkat szeretnének kapni a tanulmányi programokat illetően.

Kép és szöveg: Iski Ibolya