a Zsinat lelkészi és világi képviselői

Az ülésen 38 világi és egyházi képviselő vett részt. A Zsinat Buza Zsolt pozsonyi lelkipásztor, a pozsonyi egyházmegye lelkészi pótképviselőjének igehirdetésével kezdődött, aki Máté evangéliuma 8. fejezetének 23–27. versei alapján a hit megtapasztalását, az Istenbe vetett bizodalmat vette górcső alá.  

Álmatlanságod feloldója

Gondolatait azzal kezdte, hogy milyen súlyos tapasztalat az élet. A hitről is, mint tapasztalatról beszélt. Elmondta, Jób tapasztalt ember volt, akit élettapasztalata bölcsességre intette.

„Álmatlansága nyilvánvaló, pedig már annyi mindent megmagyaráztak neki barátai, akik nyomorúságos vigasztalói. Jób azonban lázad, mert az ő álma az Isten. A jóbi útkeresés nyilvánvaló. Míg barátai úttalan utakon járnak, addig Jób biztos alapra számít” - hangsúlyozta Buza Zsolt.

Géresi Róbert, Rákos Loránt, Kiss Pál, Buza Zsolt

Jóbnak látni kell, nem ő a lényeg, hanem az Úr. Jób belekapaszkodik Istenbe. Barátok, nyomorúságos vigasztalók helyett, álmatlanul is álma az Isten. Jób úgy lázad, hogy elcsendesedik. Megerősítést vár. Tisztulni, gyógyulni óhajt. A tanítványok a hajóban lévő alvó Jézust ébresztgetik. Mint mi is. Majd úgy fogalmazott, hogy ha Jézus rászól az életünkre, minden megváltozik körülöttünk.

„Ez a csoda, amikor az alvó Jézus hitet ébreszt és tettével megbizonyítja: csigavér. Jézus visszajön. Jézus eljön az ég felhőin. Az álmatlanságom feloldója Krisztus, Aki mindenre ráparancsol körülöttem és bennem” – mondta Buza Zsolt, a pozsonyi egyházmegye pótképviselője.

Ne hagyják magukat megtéveszteni üres beszédekkel

Jaroslav Széles kassai lelkipásztor, az ondava-hernádi egyházmegye képviselője szlovák nyelvű igehirdetéssel szolgált, aki az Efézusiakhoz írt levél 15 részének, 5. verse alapján fogalmazta meg üzenetét. Elmondta, hogy az utóbbi időben egyre több helyről hallja, milyen gyorsan eltelt ez az év, s hamarosan itt a karácsony.

„A mai nappal véget ért az ünneptelen félév és holnap, advent első vasárnapjával elkezdődik az egyházi év. De hamarosan véget ér ez a kalendáriumi év és mi el kezdjük feltenni a kérdéseinket, hogy miként használtuk ki az Úr által adott időt. Mindenki 24 órát kapott egy napra, sem többet, sem kevesebbet”. Majd feltette az ezzel kapcsolatos kérdéseit, hogy emlékszünk-e még az újévi fogadalmainkra, mit ígértünk a saját, családi és egyházi életünkre vonatkozóan? Hogy mit szeretnénk elérni? Emlékszünk még rá?

Jaroslav Széles

Emlékeztetett arra, hogy Pál apostol is figyelmeztette az efézusbelieket, de az vonatkozik a mai keresztyénekre is: Ne hagyják magukat megtéveszteni üres beszédekkel.

„Mai is sok üres beszéd hangzik el különféle szinteken. A sok ígérgetés nem válik valósággá, ezért fontos, hogy elgondolkodjunk azon, mit mondunk és teszünk. A betlehemi gyermeket kereső bölcsek az angyalok utasításának megfelelően megtalálták a bepólyált csecsemőt. Tartották magukat az égből jövő ígérethez. Mi mihez tartjuk magunkat?” – intézte kérdését a jelenlévőkhöz, majd hozzátette: Jézus az az út, amely mutatja számunkra az irányt. Hová? A mennybe. Istennek nem mindegy hogyan élünk. Ezt tudatosítanunk kellene.

Az idővel kapcsolatban pedig mintegy elgondolásként vetette fel, hogy jól gazdálkodunk-e a számunkra megadott idővel, hiszen minden évvel közelebb kerülünk az örökkévalósághoz. „Itt az idő, hogy okosan használjuk ki az Isten által adott időt” – foglalta össze mondanivalóját Jaroslav Széles.

ifj. Molnár Sándor

Az első programpontot, a lelkészfenntartási hozzájárulás befizetésének szabályozását Géresi Róbert püspök vezette fel. Többek között elmondta, hosszan lehetne erről a témakörről beszélni, elvi felvetést tenni, hogy mennyire függ az egyházunk élete az államtól.

„Ez egyébként egy nagyon komoly teológiai téma. A Biblia is több helyen foglalkozik ezzel. Hosszú folyamatban van benne az egyházunk, amely már a II. világháború után elkezdődött. Elindult egy olyan támogatási rendszer az állam részéről, amely a mai napig nagyban befolyásolja egyházunk életét. Magam is úgy vélem, nem jó az a helyzet, amiben vagyunk, hogy ennyire függ a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház élete a mindenkori politikai döntések meghozatalától.”

Gyors ütemben növekedett a minimálbér

Emlékeztetett arra, hogy a 2018-ban született törvénymódosítás szabadabb kezet adott az egyházaknak az államtól érkezett forrás felhasználására.

„Hosszú tárgyalások eredményeként jutottunk el oda, hogy minden történelmi egyház támogatta az erre vonatkozó törvénymódosítást. Elindult ennek alapján a források eljuttatása az egyházakhoz. Az időközben eltelt néhány évben azonban százalékarányosan nagyon keveset, szinte alig növekedett az állam részéről az egyházak támogatása, a minimálbér nagysága viszont annál jóval gyorsabb ütemben, majdnem 42 százalékkal emelkedett. Egyházunk az államtól kapott forrásokból nem tudta ezt az ütemet tartani, már ebben az évben sem, a Zsinati Elnökség és a Tanács is jelezte, hogy emiatt nehézségek lesznek. Az idén azonban sikerült a hiányt még pótolni.”

Rákos Loránt, Kiss Pál, Géresi Róbert

Hangsúlyozta azonban, hogy amennyiben nem módosították volna az állami költségvetés elfogadásakor az egyházak finanszírozásáról szóló törvényt, akkor a 2025-ös évben mintegy 200 ezer eurós hiány keletkezett volna egyházunk számára. Hozzátette, hogy az államtól érkezett támogatás teljes összegét az alkalmazottak bérére fordítják, illetve a diakóniát támogatják még ebből, amely egy kisebb összeget ölel fel. „Minden más, ami szükséges az egyház működtetésére, azt a Közalap forrásaiból fedezzük.”

A Zsinati Tanács létrehozott egy bizottságot, amely többféle lehetőséget mérlegelt a probléma megoldására. Elmondta az is, hogy azért nem az eredetileg októberre tervezett időpontban tárgyalták meg a lelkészek bérezéséhez való hozzájárulás kérdését, mert a parlament addig nem fogadta el az állami költségvetést, amely tartalmazott egy javaslatot a magasabb pénzügyi csomagra vonatkozóan az egyházak számára.

„A parlament első, második és harmadik olvasatban is elfogadta a beterjesztett törvénymódosítást. Így elmúlt az a veszély, amit miatt egyházunk a következő évben kényszerhelyzetbe került volna a minimálbér kifizetését illetően” – tette hozzá a püspök.

A bizottság sok lehetőséget mérlegelt, végül három tervezet került beterjesztésre a zsinati képviselők elé. „A Zsinatnak el kell döntenie, hogy a három lehetőség közül melyik mellett dönt. Az A lehetőség szerint anyaegyházközségenként és alkalmazott lelkészi számban az adott évnek a minimálbérét kellene befizetni egy olyan alapba, ahová az államtól érkező támogatás is érkezik. A B lehetőség pedig a Közalapon keresztül lenne felhasználva az egyházközségektől érkező támogatás a lelkészi fizetések kiegészítésére, viszont a motivációs keret betagolódik az újonnan létrehozott alapba. A C lehetőség szintén a Közalapon keresztül lenne működtetve azzal a különbséggel, hogy az számol a motivációs kerettel is.”

Az egyházközségeknek is hozzá kell járulniuk a lelkészek javadalmazásához

Géresi Róbert elmondta, sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, amelynek eredményeként az az egységes alapállás fogalmazódott meg, hogy az egyházközségeknek is hozzá kell járulniuk a lelkészek javadalmazásához. Felszólalása után teret adtak a felszólalásoknak.

A témában felszólaló zsinati képviselők megosztottak abban, hogy melyik lehetőség lenne előnyösebb. Különféle vélemények hangzottak el pro- és kontra. Hosszas véleményezés után Porubán Ferenc főgondnok szavazásra bocsátotta, hogy ki támogatja az A lehetőséget, illetve ki van a B és C tervezet mellett, amely a Közalapon keresztül kezelné az egyházközségektől a lelkészi fizetés kiegészítésére érkező támogatásokat. A 38 jelenlévő képviselő között fele-fele /19:19/ arányban oszlottak meg a szavazatok, így újabb lehetőség adódott a vita folytatására, melynek során elhangzott, hogy a Közalapon keresztül történő befizetés azért szimpatikusabb, mert az egyfajta biztosíték a hosszú távú tervezésre. A másodszori szavazásnál négyen már a Közalapos /B,C/ megoldást támogatták, amely közül végül a B tervezetet kapott több szavazatot.

Porubán Ferenc, Géresi Róbert, Rákos Loránt

Kisebb vitát váltott ki az is, hogy az egyházközségek a mindenkori havi minimálbér teljes összegét vagy annak bizonyos százalékát fizessék-e be támogatás céljából. Elegendő számú zsinati képviselő támogatta a név szerinti szavazást, mely eredményeként a jelentős többség a száz százalék mellett tette le a voksát. Ketten a kétszáz, hatan pedig a hetven százalékot részesítették volna előnyben.

Az elfogadott módosítások és kiegészítések alapján így a Közalap részét képezi az egyházközségek által fizetendő járulékok az egyházközség választójogú tagjai után, az egyházközség tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó bevétel mellett a betöltött és nem betöltött lelkészi állások és az egyetemes egyházzal munkajogi jogviszonyban álló személyek utáni járulék is.

A lelkészi állások és az egyházzal munkajogi jogviszonyban álló személyek utáni járulék az anyaegyházközségben megválasztott valamennyi lelkész, a hozzá kirendelt beosztott és segédlelkész, illetve bármilyen egyházmegyei és egyetemes egyházi szinten munkajogi jogviszonyban foglalkoztatott személy után fizetendő, az állam által meghatározott adott évi minimálbér egy havi összege 100%-ának mértékében, a foglalkoztatottságuk arányában. A közalapba fizetendő tételek nem választhatók el egymástól.

Az egyházközség által fizetendő járulék összegét a befizetés évében, február 28-ig az esperes állapítja meg, mégpedig az egyházközség jóváhagyott választói névjegyzéke, valamint zárszámadása alapján. Az esperes az egyházközség által fizetendő járulék összegéről tájékoztatja az egyházközséget és a Zsinati Irodán keresztül a Zsinati Elnökséget.

Rákos Loránt, Kiss Pál, Nagy Péter

Egyik lényeges eleme a módosításnak, hogy a közalapi járulék befizetése nem mehet a parókiafenntartás és a presbitérium által korábban meghatározott, törvényen alapuló lelkészi juttatások terhére. A zsinati képviselők jóváhagyták azt is, hogy a járulék összegét háromévente újratárgyalják.

A lelkészi állások és az egyházzal munkajogi jogviszonyban álló személyek utáni járulék közalapi tételének összegét az anyaegyházközségek a hozzájuk tartozó leányegyházközségekkel közösen fizetik a leányegyházközségekkel kötött megállapodás szerint, vagy ennek hiányában a közalapi befizetések arányában.

Kiss Pál, Fazekas László

Újdonság az is, hogy a nem egyházközségi szinten foglalkoztatott, az egyházzal munkajogi jogviszonyban álló személyek utáni járulékot az adott szakterületek saját gazdálkodásukból térítik a foglalkoztatottságuk arányában.

Az egyházközségek által fizetendő választói és bérleti járulékok, az egyházmegyék és az Egyetemes Egyház által fizetendő bérleti járulékok, valamint a lelkészi állások és az Egyetemes Egyházzal munkajogi viszonyban álló egyházmegyei és egyetemes egyházi szinten foglalkozatott személyek utáni járulékok úgy osztódnak el, hogy 15 ezer euró íródik a Közalapj tőkéjéhez, 30 ezer euró az építkezési kerethez, 30 ezer euró az egyházépítői kerethez, 50 ezer euró pedig az operatív kerethez. A fennmaradt összeg a Közalap személyi keretéhez íródik. 

Rákos Loránt

Az az egyházközség, amelynek tartozása van a járulékok vonatkozásában, sem kölcsönt, sem vissza nem térítendő támogatást nem kaphat a Közalapból, nem élhet a lelkészválasztás jogával, illetve a lelkésze csak minimálbérezésben részesülhet. Ez alól kivételt képez a vis maior esetén nyújtható kölcsön, amelynek azonban esetenkénti feltételeit a Zsinati Tanács úgy állapítja meg, hogy az ne legyen demoralizáló hatású a többi egyházközségre nézve.

A Közalap személyi kerete a lelkészi jellegű személyek és az Egyetemes Egyház alkalmazásában lévő világi jellegű személyek bérkiegészítésére használható fel.

A személyi keretből évente az Egyetemes Egyház alkalmazásában levő lelkészi és világi jellegű személyek számára – szolgálatuk, illetve munkájuk méltánylása és a Zsinati Tanács rendelkezése alapján – bérkiegészítés fizethető ki.

A személyi keretből való bérkiegészítés kifizetése viszont nem haladhatja meg a személyi keretbe befolyt összeg mértékét. Amennyiben vis major helyzetben a kifizetés a keretet meghaladja, a Zsinati Tanácsnak törekednie kell a túlfizetés által okozott hiány pótlására.

A módosított törvény 2025. január 1-én lép hatályba.

Pavol Gurbaľ, Jan Semjan

Már a késői órákban került sor Pavol Gurbaľ szlovák főgondnokhelyettes beterjesztése alapján a lelkészi szolgálatról szóló 2005/1-es számú törvény értelmezésére, illetve arra a részre, amely rendelkezik a lelkész másik, keresetet biztosító foglalkozásvégzésének engedélyezéséről. Ennek egyik bekezdése tárgyalja, hogy nem adható meg a másodállás engedélyezése abban az esetben, ha a kereső foglalkozás nem egyeztethető össze a lelkészi tisztség méltóságával, vagy ha annak végzése a lelkészi szolgálat ellátását nagymértékben akadályozza.

Lelkészek másodállása

Ennek egyik bekezdése tárgyalja, hogy nem adható meg az engedély abban az esetben, ha a kereső foglalkozás nem egyeztethető össze a lelkészi tisztség méltóságával, vagy ha annak végzése a lelkészi szolgálat ellátását nagymértékben akadályozza. Arra kért magyarázatot, hogy „annak végzése a lelkészi szolgálat ellátását nagymértékben akadályozza” szabályozás érthető-e arra az esetre, mikor egy lelkésznek másutt is van 100%-os munkaviszonya.

zsinati képviselők

Arra kért magyarázatot, hogy „annak végzése a lelkészi szolgálat ellátását nagymértékben akadályozza” szabályozás érthető-e arra az esetre, mikor egy lelkésznek másutt is van 100%-os munkaviszonya.

Indoklásában az áll, hogy az alacsony bérezés miatt egyre több lelkész keres egyházon kívül más munkalehetőséget, amely egyre gyakrabban jelent teljes értékű másodállást, ami így heti 2x40 munkaórát jelent. „Fenntartható-e ez a helyzet, vagyis a másutt is megkötött teljes állású munkaviszony, illetve nem vonatkozik-e rá az idézett bekezdés hatálya, amikor is az ilyen jellegű munkaviszony esetében az engedély nem adható meg.” A témával kapcsolatban többen is felszólaltak, és elmondták meglátásukat. Mivel nem érkezett konkrét módosító javaslat erre vonatkozólag, így erről nem is szavaztak a zsinati képviselők.

A napirendi pontokban szereplő, de időhiány miatt nem tárgyalt két tárgysorozati pont a tavaszi ülésen kerül majd megvitatásra.

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László