Jón 1 és Zsid 10
 (ÚSZ) „Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van" (35). A levél pontos címzettje nem ismert, azonban kitűnik az igéből, hogy egy olyan közösség tagjaihoz szól, akiket leginkább az elfáradás, a csalódottság, a reményvesztettség jellemez. Gyülekezeteinkre és talán személyes életünkre is jellemző ez, noha mi elsődleges indokként nem Jézus visszajövetelének eddig való elmaradását említenénk. De az biztos, hogy újhegyre tudnánk szedni csalódottságunk, megfáradásunk okait. Az esztendő fordulójához közeledve – szelíden kérlek – inkább a kapott áldásokat gyűjtsd össze, bizonyosan voltak isteni ajándékaid. És adj hálát értük. Aztán kérj bizalommal további áldásokat, köztük állhatatosságot, hogy túl minden fáradságon és csüggedésen Isten akaratát tudd teljesíteni.

Fohász: Te látod, Istenem, hogy csüggedő szívemnek milyen nagy szüksége van bátorító szavadra, hogy ne veszítsem el bizalmamat. Köszönöm iránymutatásodat, hogy állhatatosságra van leginkább szükségem, hogy meglássam és megcselekedjem akaratodat. Adj, kérlek, bizalmat, állhatatosságot és engedelmességet a szívembe! Ámen.