1Sám 29 és Róm 16,1–16
 (ÚSZ) „Ajánlom nektek nőtestvérünket, Fébét" (1). Hálatelt szívvel gondolok most az általam ismert Fébékre. Te is gondolj rájuk hálával! Gyülekezetben szolgáló nők és asszonyok ők. Megbízhatók, fáradhatatlanok, jószívűek. Imádkoznak, gyermek-istentiszteletet tartanak, főznek, takarítanak. Mindent elvégeznek. Szeretik az Urat, és az ő egyházát és benne minket. Amint a Fébé név jelenti, elkötelezett és alázatos szolgálatukkal sugárzóan, világítóan mutatnak Urukra, Jézus Krisztusra. Gondolj arra, mi volna velünk nélkülük. Persze, az Úr tud támasztani és indítani más, új szolgálókat, de éppen őt magasztaljuk értük. Azonban lehetnénk mi is azok az új szolgálók. Az Úr arra kér miket, hogy fogadjuk be őket és álljunk melléjük. Máris erősödne gyülekezetünk szolgálata.

Fohász: Uram, hálát adok Neked értük, akiket most Fébének nevezek. Gyöngének tűnő nők és asszonyok ők a gyülekezetünkben, akik a hitben erősek. Köszönjük, hogy Rád mutatnak szolgálatukkal. Add meg nekik jutalmukat! És bátoríts, hogy melléjük álljunk minden olyan ügyben, amelyben szükségük van ránk. Ámen.