A vendéglátó erdélyi egyházkerületek képviselői távol maradtak a nagygyűléstől a Gender, szexualitás, házasság, család című tanulmány miatt, melynek következtében szolidaritásból az összes magyar református egyháztest visszavonta delegáltját a nagygyűlésről.

Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (a német elnevezése alapján elterjedt rövidítése: GEKE) nagygyűlése erősítette a protestáns egyházak közötti szolidaritást és együttműködést, miközben rávilágított a társadalmi igazságosság, a kisebbségi jogok és a demokratikus értékek melletti elkötelezettségükre. Az esemény arra is rámutatott, hogy az egyházaknak aktív szerepet kell játszaniuk a közösségi és társadalmi kérdések megoldásában, különösen egy olyan világban, ahol a társadalmi változások folyamatos kihívásokat jelentenek.

Új vezetőtestület

A nagygyűlés során új tanácsot és elnökséget választottak, amely az elkövetkező hat év munkáját fogja irányítani. Az újonnan megválasztott ügyvezető elnök Rita Famos lett, aki a Svájci Protestáns Református Egyház elnöke. A tizenhárom tagú tanács tagjai között van Kodácsy Tamás református lelkipásztor, aki tovább erősíti a magyar protestáns egyházak jelenlétét a szervezetben, helyettese az evangélikus Cselovszkyné Tarr Klára lett. Az új tanács tagjai és helyetteseik tizenöt különböző európai országból származnak, biztosítva a földrajzi és felekezeti sokszínűséget.

Az új vezető testület, köztük Kodácsy Tamás református lelkipásztor (második sor közepén)

A korábbi elnökség és a főtitkár, Mario Fischer jelentéseikben kiemelték azokat a kihívásokat, amelyekkel a GEKE szembesül, beleértve a Covid–19 világjárvány hatásait, az orosz—ukrán háborút. Mario Fischer külön hangsúlyozta a GEKE jogi státuszának 2019-es módosítását, amely lehetővé tette, hogy a közösség hivatalosan is egyházi közösségként működjön Ausztriában. Az új kihívásokra reflektálva a vezetők hangsúlyozták, hogy a GEKE feladata a közösségi élet erősítése és az egyházak közötti szolidaritás fenntartása.

Panelbeszélgetések és viták

A nagygyűlés fontos része volt az a panelbeszélgetés, amelyen ír, ukrán és orosz egyházi vezetők egymás mellett ülve osztották meg tapasztalataikat a háborúval és a béketeremtéssel kapcsolatban. – Mi megtanultunk együtt élni a háborúval, minden nap az utolsó lehet – mondta el Olexandr Gross, a Német Evangélikus Egyház ukrajnai szinódusának elnöke. – A világ jelenleg nincs rendben, de megtanultunk csendben maradni és nem bolygatni a sebeket –mutatott rá Anton Tikhomirov, az Oroszországi Evangélikus Egyház szentpétervári teológiai szemináriumának rektora. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hosszú távú kapcsolatépítés elengedhetetlen a megbékélés folyamatában.

Nyilatkozatok

Három kulcsfontosságú nyilatkozat született a nagygyűlésen:

Migrációs nyilatkozat: ez a dokumentum a migrációt a kibocsátó országok szemszögéből vizsgálja, kiemelve a migráció helyi közösségekre és egyházakra gyakorolt hatását, különösen Közép- és Kelet-Európában. A nyilatkozat felszólítja az egyházakat, hogy támogassák a szétszakadt családokat és fontolják meg a kettős tagság lehetőségét.

Kisebbségi nyilatkozat: a dokumentum hangsúlyozza, hogy a protestáns egyházak többsége kisebbségi helyzetben van Európában, ami sajátos kihívásokat jelent. A nyilatkozat arra ösztönzi az egyházakat, hogy reflektáljanak saját kisebbségi helyzetükre, támogassák a kisebbségi csoportokat és dolgozzanak a közösségi és nemzeti identitások közötti hidak építésén.

Demokrácianyilatkozat: ez a nyilatkozat a demokratikus kultúra erősítésére hívja fel a figyelmet, különösen a sokszínűség és a közösségi élet együttes megélésére. Az egyházakat arra ösztönzi, hogy legyenek konstruktív és kritikus partnerei a demokratikus társadalmaknak, és támogassák az emberi méltóság tiszteletben tartását és a bizalom erősítését a demokráciában.

Magyar vonatkozások

A vendéglátó erdélyi egyházkerületek képviselői távol maradtak a nagygyűléstől a Gender, szexualitás, házasság, család című tanulmány miatt, melynek következtében szolidaritásból az összes magyar református egyháztest visszavonta delegáltját a nagygyűlésről. Mindemellett a Generális Konvent elnöksége kifejezte szándékát a további együttműködésre, amelynek záloga a magyar református képviselet az új tanácsban. Attól függetlenül, hogy a magyar delegáltak nem voltak jelen, fontos megemlíteni, hogy a kérdéses dokumentum teljes egészében tartalmazza a Magyarországi Református Egyház álláspontját a kérdésben, beleértve a 2004-es Házasság, család, szexualitás című állásfoglalást is.

A reggeli áhítatok a nagyszebeni református templomban voltak, ahol Mario Fischer főtitkár bemutatta a magyar reformátusság évszázados kötődését a protestáns világhoz. Ezt egyszerűen a templomban kihelyezett református címer segítségével illusztrálta, amelyen a Szentíráson álló bárány svájci zászlót tart a kezében. Ezen a nagygyűlésen mutatták be a GEKE gondozásában megjelent európai protestáns döntéshozó üléstermek építészetéről szóló gazdagon illusztrált könyvet is, amelyben külön fejezet foglalkozik a budapesti zsinati székházzal és annak üléstermével. A vendéglátó egyházak estjén Dénes Dorottya (cselló) és Rákász Gergely (orgona) a zene nyelvén köszöntötték a jelenlévőket, ami talán minden lehetséges szónál többet ért.

Az Európai Protestáns Egyházak Közössége egy ökumenikus szervezet, amely az európai protestáns egyházakat fogja össze, és 1973-ban jött létre a Leuenbergi Konkordia aláírásával. Célja az egyházak közötti együttműködés erősítése, valamint a közös teológiai alapok kidolgozása. A szervezet tagjai úrvacsorai és szószéki közösségben vannak egymással, ami azt jelenti, hogy kölcsönösen elismerik egymás úrvacsoráját és prédikációit. Központja Bécsben található, és több mint száz egyház a tagja, így ernyőszervezetként mintegy ötvenmillió hívő tartozik hozzá.

reformatus.hu

Fotó: GEKE