Zsolt 70 és Mt 24,45–51
 (ÚSZ) „Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön" (46)! A mi Urunk az övéitől, tőlünk, engedelmességet vár el. Bizony, boldog az az ember, aki odaadással, hűséggel éli az életét, és végzi a reá bízott feladatot! Hiszen tudjuk, hogy egyszer eljön a számadás ideje, Urunk elé állunk majd, és el kell számolnunk az időnkkel, szolgálatunkkal, egész életünkkel: a tetteinkkel, szavainkkal, gondolatainkkal, mulasztásainkkal. Nem mindegy tehát, hogyan élünk! Felelőségteljesen, vagy eltékozolva az időt, a lehetőségeket, az életet. Vizsgáld meg, Testvérem, az életedet, a szolgálatodat, a hozzáállásodat! Nézd meg, hogy nem kell-e változtatni, igazítani rajta! Ellenőrizd, hogy nem babonázott-e meg a világ bája, nem merültél-e el a világi hitványságokban, nem tart-e rossz irányba az életed!
Fohász: Uram, láttasd meg velem, ha rossz irányba fordult az életem, ha nem Neked tetsző a rám bízottak felé való szolgálatom! Segíts változni, változtatni, szeretnék jó és hű szolgád lenni! Ámen.