A zsinati ülés magyar és szlovák nyelvű istentisztelettel – Varga Zoltán egyházmegyei főjegyző, zsinati pótképviselő és Erika Dékányová esperes, zsinati képviselő – kezdődött. A számbavétel után – 4 hiányzó és 39 jelenlévő tag – Porubán Ferenc főgondnok a hatályos törvények értelmében a Zsinatot határozatképesnek nyilvánította, majd megválasztották a jegyzőkönyv-hitelesítőket /Görözdi Miklós esperes és Nagy Péter nagymegyeri gondnok/. 

Varga Zoltán egyházmegyei főjegyző zsinati pótképviselő igehirdetése

A tárgysorozati pontok jóváhagyása után elhangúlag elfogadták az előző, 6. ülés jegyzőkönyvét. A 2023-es esztendő jelentéseit és a különböző beterjesztéseket a zsinati képviselők március második felében kézhez kapták, illetve az indítványokat is, így lehetőségük volt már az ülés előtt megismerkedni az egyes beszámolókkal és a beterjesztésre kerülő tárgysorozati pontokkal.

A jelentések sorát Géresi Róbert püspök indította el, aki tíz pontban foglalta össze az elmúlt évről szóló beszámolóját. Az egyház életével kapcsolatban ismét megemlítette a koronavírus járványt, amelynek hatása még az elmúlt évben is tapasztalható volt a gyülekezeti alkalmak látogatottsági mutatójánál. Sok idősebb gyülekezeti tag a járvány okozta félelem miatt maradt el a gyülekezeti alkalmakról, de a család- és beteglátogatás esetében is hátráltató tényezőként hatott a félelem.

Jelentésében, hasonlóan az előző évihez, az idén is kihangsúlyozta, hogy az úrvacsoravétel módjában kialakult több évszázados gyakorlat elhagyása komoly liturgiai és teológiai kérdéseket is felvet. Sok gyülekezetben ugyanis a hagyományos rend, miszerint férfiak, fiúk, lányok, asszonyok vették a jegyeket, a kis poharaknak a bevezetése megszünteti ezeket a szokásokat.

„Református egyházunk egyik nagyon fontos jelképe a kehely, mely hűen jelképezi hitünknek lényegi részét. E jelkép egyházunkban jelenlévő és kifelé is szimbolizáló üzenetét csökkenti a kehely mellőzésével történő úrvacsorázás. A kehely használata viszont a hitben való egységet is erősíti“ – nyomatékosította a püspök, majd jelezte, hogy ezzel a kérdéskörrel továbbra is foglalkozni kell és az egyház épülését szolgáló irányt kell mutatni.

Mint elmondta, a jelentésében azért tért vissza a témára, mert az elmúlt évben nem sikerült egy közös álláspontot kialakítani ezzel kapcsolatban. Magukra hagytuk a gyülekezeteket, a lelkészek és presbiterek számára sem mutattunk irányt. Az idő múlása itt komoly kihívás elé helyezi közösségeinket. Javaslom, hogy egyházmegyei közgyűléseken, presbiteri konferenciákon, lelkészértekezleteken, a presbitériumokban foglalkozzunk ezzel a témával. Az az érzésem, hogy a két sákramentum egyikének „deszakralizálása“ történik. A bezárt templomok idején a televizión át közvetített úrvacsora „érvényessége“ valamiféle értékelést elindított, a közös kelyhek használatának kiiktatása azonban teológiai megalapozottsággal nincs tárgyalva egyházi testületeinkben. Egyetlen érv van jelen, az pedig a félelemnek lelke által szűlt gondolat – magyarázta Géresi Róbert. 

Erika Dékányová esperes, zsinati képviselő igehirdetése

Kitért az orosz-ukrán háborúra is, amely a kitörése utáni évben is folytatódott. A fegyveres válság kezdeti időszakában tapasztalható intenzív egyházi segítségnyújtás alábbhagyott, mivel az állam egy idő eltelte után jobban megszervezte a háborús térségből érkezőkkel való foglalkozást. Emlékeztetett arra, hogy a 2022-es évben egyházunk történelmi léptékű gyűjtés eredményének felhasználása folyamatos volt az elmúlt évben. Megköszönte azok munkáját, akik segítettek a nehéz helyzetbe jutott embereken, hozzátéve, hogy a határ keleti oldalán azonban továbbra is nagy szükség van a segítségre.

Szólt a gazdasági válságról és a közösségeinket jelentősen érintő pénzromlásról. Elmondta, hogy az energia árak elszabadulása nagyon sok gyülekezetet negatívan érintett, ezért a történelmi egyházak széleskörű összefogásban dolgoztak azon, hogy a szlovák kormányzat figyelmét felhívják az egyházak szolgálatára és nehézségeire. „Ez nagyon kevéssé sikerült“ – tette hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy az egyházakat érintő állami 370/2019. számú törvény 2020. január 1-én lépett hatályba, így úgy véli, három év tapasztalata már elégséges bizonyos következtetések levonására. „A történelmi egyházakkal közösen lépetünk fel a számunkra előnyös módosítása ügyében, egyenlőre sikertelenül. Az egyházak ugyanis az állami támogatás jelentős, mintegy 97%-át bérköltségekre merítik ki. A törvény érvénybe lépésétől eltelt években ugyan az állami támogatás 24%-al növekedett, de közben a minimálbér nagysága is változott, mintegy 44 százalékkal" – tette hozzá.

Tájékoztatta a zsinati tagokat arról is, hogy az egyházak különböző módon kezelték a kialakult helyzetet. A mi egyházunk mindenki számára garantálta a minimálbért, ami viszont azzal járt, hogy a lelkészi szolgálatért járó fizetésnél sajnos figyelmen kívül kellett hagyni a ledolgozott évek számát, de a magasabb egyházi tisztségben lévők sem juttatását sem tudták megemelni.

Kijelentette, hogy amennyiben az állami finanszírozásban nem történik pozitív változás, akkor a minimálbér további emelkedése fenntarthatatlanná teszi a meglévő rendszert. Az egyházunk számára meghatározott pénzcsomag ugyanis nem lesz elégséges a jelenleg alkalmazásban lévők bérére. Rámutatott arra is, hogy egyházunk nagyon kevés fizetett nem lelkészi alkalmazottal működik, holott egyre nagyobb szükség lenne erre, de a jelenlegi szűkös pénzügyi keret miatt ez az állomány sem bővíthető.

Géresi Róbert püspök 

Géresi Róbert jelentésében beszámolt arról is, hogy egyre csökken az egyházunkban aktívan szolgáló lelkészek száma a 70 életévüket betöltöttek nyugdíjba vonulása és a lelkészi utánpótlás hiánya miatt. A lelkészhiány egyes egyházmegyékben már komoly kihívást jelent, de a megüresedő gyülekezetek azonban nem maradnak lelkészek nélkül, a szolgálatok elvégzésére a földrajzi közelségben lévők kaptak megbízatást. Megemlítette, hogy a többletszolgálatot végző lelkészeket hívatott segíteni a Közalapból elkülönített úgynevezett motivációs keret, amelynek elosztásáról az egyházmegyei tanácsok döntenek.

„A motivációs keret felhasználásánál azt tapasztaltuk, hogy az egyházmegyék a meghatározott pénzkeretből különféle szempontok alapján jutalmazták lelkészeiket. Van, ahol a lelkészi szolgálat mennyiségéhez vizsonyítottan tettek javaslatot a személyi juttatásra, míg másutt egyformán osztották ki a lelkészek között. A törvényalkotói szándék és az én személyes véleményem az, hogy a motivációs keret jelenleg az a lehetőség, ahol egy egyházi közösség súlyozni tudja az adott lelkészek szolgálatát“ – nyomatékosította a püspök hozzátéve, hogy a lelkészi jövedelem vállalhatatlanul alacsony szintje és a forrásszétosztás módja együtt komoly kihívást jelent az egyházunk számára.

Tájékoztatta a zsinati tagokat arról is, hogy emiatt egyre több lelkész váll munkát az élet más területén, hogy családja számára biztosítani tudja a tisztes megélhetést. „Úgy beszélünk erről, hogy másodállásban is van a lelkipásztor. Az a szomorú valóság, hogy nem egy esetben már a lelkészi szolgálat a „másodállás”, hiszen a másik munkáltató igényeihez igazodva szolgál sok lelkipásztorunk“.

Beszámolója érintette az egyházi ingatlanokhoz való álláspontot is, mely szerint a gyülekezetek számára csak egészen kivételes esetben engedélyezett az eladásuk. Az utóbbi időben azonban több olyan kérés is érkezett, amelyek főleg az épületek eladását célozta meg. A püspök úgy véli, stratégiai továbbgondolásra van szükség az ingatlangazdálkodás kérdésénél, nem pedig a működő tudatos érdekvédelem csökkentést fontolgatni, hanem minden egyes esetben mérlegelni a legelőnyösebb döntések születését.

Pavol Gurbaľ és Ján Semjan

Az elmúlt évi beszámolója érintette a 2023. június 17-én Léván megtartott emlékzsinatot is egyházunk megalakulásának 100. évfordulója alkalmából. Az akkor még egyházunkhoz tartozó Kárpátalján, 2023. október 29-én tartottak hasonló emlékzsinatot Beregszászon. A szlovák reformátusok pedig a harminc évvel ezelőtt Lucskán megalakult nagymihályi egyházmegyéért adtak hálát.

Örömmel számolt be arról is, hogy ismét egy új templommal gazdagodott egyházunk. Több évi építkezés után Bősön 2023. június 11-én adták át használatba a református templomot, amellyel valóra vált a gyülekezet régi álma.

Végezetül megköszönte egyházunk választott vezető szerveinek az elmúlt évben végzett munkáját. Egyházunk gazdálkodásával kapcsolatban pedig elmondta, hogy az állami támogatás összege a 2021-es évhez viszonyítottan kissé emelkedett. A Zsinati Tanács döntése alapján az állami támogatás a lehető legnagyobb mértékben a lelkészi és nem lelkészi alkalmazottak fizetésére van felhasználva, az egyház működésének költségei pedig a Közalapi finanszírozásból valósul meg.

A püspöki jelentés részét képezte a Zsinati Tanács elmúlt évre vonatkozó határozatait /22 ülés több, mint 140 rendelkezés/, valamit egyházunk 2023-as évi statisztikai adatatit, amelybe szintén betekintést nyerhettek a zsinati tagok.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2023-as évi gazdasági helyzetéről Porubán Ferenc főgondnok adott tájékoztatást azzal, hogy azt a Zsinati Tanács miután azt a Zsinat Számvevő Bizottsága ellenőrizte, és rendben találta – jóváhagyja.

Jelentése tartalmazta a 2023. évi állami támogatással való gazdálkodást, egyházunk kiadásait és bevételeit, bankszámlák egyenlegét, a Közalap gazdálkodását és a Zsinati Számvevő Bizottság által elvégzett ellenőrzést.

A zsinati ülés résztvevői

Elmondta, hogy az állami támogatás legnagyobb részét a lelkészi és nem lelkészi alkalmazottak bérköltsége teszik ki, de ebből a támogatásból finanszirozza egyházunk a Zsinati Iroda fenntartását is. Az egyház további bevételi forrását képezi a különböző partnerszervezetektől érkező támogatások, illetve egy magánszemélytől, a Koreai Református Gyülekezet lelkészétől, Park Sungkongtól, valamint a különböző egyházi kiadványok értékesítése, többek között a Kálvinista Szemle és a Kalvinské hlasy, és a Közalapba /egyes tételeleket külön megemlítve/ befolyt összeg.

A bevételek mellett Porubán Ferenc főbb vonalakban ismertette a kiadásokat, amelynek legnagyobb részét a bérköltség teszi ki, majd a gyülekezeteknek, magánszemélyeknek és a diakóniának folyósított kölcsönöket, a különféle keresztyén szervezetekbe kifizetésre kerülő tagdíjakat, valamint a szolgálatatások és pénzügyi  összegét. Jelentése tartalmazta az egyház folyószámláin a december 31-ei, valamint összehasonlításként az előző két év egyenlegei is.

Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok jelentését a zsinati tagok egyhangúlag elfogadták.

Édes Enikő közoktatási tanácsos

Jelentést tett az elmúlt évi tevékenységéről a Diakóniai Központ, az Egyházzenei Osztály, a Közoktatási Tanács, a Calvin J. Teológiai Akadémia, A Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete, a Fiatal Reformátusok Szövetsége (Firesz), Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség, Missio Reformata n. o., a Re-Mi-Dia n. o. és a Magyar Református Központ képviselője.

Molnár Sándor, egyházunk Kulturális és Közművelődési Központjának  igazgatója, az igazgatótanács tagja részletes beszámolójában többek között tájékoztatott arról is, hogy az elmúlt évben egy nyilvános árverés harmadik fordulójában, 2023. március 20-án a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél nyert stratégiai támogatás terhére több, mint egymillió euróért összegért egyházunk megvásárolt egy épületet Kassa – Óvárosában.

„Az ingatlan Kassa történelmi belvárosának szélén található, mintegy nyolcvan méterre Márai Sándor szobrától, több egyetemi kar közelében. A háromszintes épület alagsorában raktárak és relaxációra alkalmas helyiségek is találhatóak. Az ingatlanhoz egy közel kétszáz négyzetméter nagyságú udvar tartozik, amely autóval is megközelíthető. Hosszútávú célunk egy 60 férőhelyes egyetemi szakkollégium kialakítása a Kassán tanuló magyar egyetemisták részére“ – mondta Molnár Sándor. Hozzátette, a 2024-es évben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásából hasonló keretek között szeretnék folytatni a kulturális és közművelődési programokat, valamint az elmúlt évben vásárolt épület kollégiummá való átépítésének tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges források felkutatását.

Alkotmánymódosításról is döntöttek a zsinati tagok, amellyel megnyílt a szabad egyházközség választásának a lehetősége azon egyháztagok előtt, akik valamely egyházközséghez konfirmálásuk, származásuk, vagy akár jelentős életesemény okán kötődnek, illetve ennek érdekében egyházközséget váltani akarnak.

A beterjesztett, majd elfogadott módosító törvénytervezetet lényege, hogy önálló egyháztaggá válik az, aki a konfirmációi fogadalmat letette, vagy aki felnőttként hitéről a gyülekezet előtt nyilvánosan vallást tett, akit az Egyházba befogadtak és az állandó lakhelye vagy életvitelszerű tartózkodása szerint illetékes egyházközségben gyakorolja vallását, cselekvőleg részt vesz az Egyház munkájában, és folyamatosan hozzájárul az Egyház terheinek hordozásához. 

Kivételes esetben önálló egyháztagja lehet valaki más egyházközségnek is, aki születésénél vagy jelentős életesemény vagy eltérő anyanyelvének megfelelősége okánál fogva kötődik az adott egyházközséghez. Jelentős életeseménynek minősül az a történés, amely az érintett személy családi vagy egyházi-hitvallásos állapotában változást eredményez.

Más egyházközségnek önálló tagjává egy személy csak úgy válhat, ha kérelme alapján a jelenlegi egyházközsége az illetőt kiírta a nyilvántartásából, a befogadó egyházközség pedig – a kérelme alapján hozott presbitériumi határozat szerint – befogadta és nyilvántartásba vette. E cselekmény megtörténtéről – az okok fennálltának igazolásával – mindkét érintett egyházközség köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes esperesi hivatalt. Egy személy egy időben nem lehet két egyházközségben is önálló egyháztag.

Erre kapcsolódva az egyházban választójoga van minden önálló egyháztagnak, akinek a neve az egyházközség választói névjegyzékében szerepel, és a választójogától fegyelmi eljárással nincs megfosztva, illetve választható az olyan önálló egyháztag, akinek a neve az egyházközség választói névjegyzékében szerepel, 21. életévét betöltötte, tevékenyen részt vesz az egyházi munkában és feddhetetlen. A törvény 2024. május 1-jétől lép hatályba.

Törvényhez igazodva fogadták el a Zsinaton egyházunk I. szabályrendeletének módosítását is. Ennel lényeges eleme, hogy a presbitérium az egyházköszéghez tartozó egyháztagokról nyilvántartást vezet, amit évente felülvizsgál, és szükség esetén módosít, illetve az, hogy az egyházközségi választókról a presbitérium évenként betűrendes, illetve az adatvédelmi szabályoknak megfelelő névjegyzéket készít.

Kis Pál főgondnokhelyettes és Rákos Loránt püspökhelyettes, egyházi főjegyző

A Zsinati Tanács javaslata alapján, amelyet a zsinati tagok egyhangúlag támogattak, az egyházunk által 2013-ban alapított Pálóczi Czinke István-díjat az idén Bogárdi Szabó István Széchenyi-díjas teológus, a Dunamelléki Református Egyházkerület volt püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának volt lelkészi elnöke kapja meg, akinek a kitűntetést az őszi zsinat keretében ünnepélyes keretek között adnak át.

A rangos díjban eddig néhai Csémy Lajos professzor, Erdélyi Géza nyugalmazott püspök, Harm Jan Boiten holland nyugalmazott református lelkipásztor, Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Berkesi Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc díjas karnagy, főiskolai docens, valamint Grezsa István címzetes főorvos, nemzetmegtartó politikus részesült.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Szeretetszolgálata Igazgatótanácsába a kiegészítő választás keretén belül, miután elfogadta jelölését, Kis Pál magyar világi főjegyzőt /főgondnokhelyettes/ választották meg a zsinati tagok.

A tárgysorozati pontok végén Géresi Róbert püspök tájékoztatást adott az előző napi Zsinati Tanács ülésén elhangzottakról is, amelyek egyik lényeges pontját egyházunk finanszírozásának a kérdése tette ki. Ismételten hangsúlyozta, hogy az állami támogatás nem elegendő az egyházunkkal munkaviszonyban álló lelkészek meghatározott munkadíjának a megtérítésére. „Sajnos a lelkészek jelentős számának még így is csak minimálbért tudunk adni a működésünkre meghatározott keretből, ennek ellenére 50-120 ezer eurós hiánnyal kell számolni az idén. Átgondolást igényel mit kezdünk ezzel a kialakult helyzettel, amelyet egy széleskörű megvitatásra bocsátunk. Lelkészértekezleteken, egyházmegyei közgyűléseken, találkozókon beszéljünk ennek megoldásáról, illetve arról, hogy az egyházközségek miként tudnának ebben segíteni.“

Pozitívumként megemlítette, hogy az állam részéről is elindult egyfaja megoldás-keresés, de mint mondta, nincs semmilyen garancia arra, hogy a törvényhozásban erre rábólintanak.

A másik téma a használaton kívüli egyházi ingatlanok – parókiák, kántortanító lakások –  eladását érintette, amelyek ügyében ajánlotta az illetékes egyházközségeknek az előzetes egyeztetést az egyházi vezetőséggel a közös gondolkodás érdekében.

Végezetül szólt arról is, hogy a héten aláírták a Magyar-Szlovák Vegyes Bizottság jegyzőkönyvét. „A 2022-ben indult tárgyalás végére csak most sikerült pontot tenni, mivel a felek beleegyeztek abba, hogy abból kikerüljön a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások ügye. Így még van esélyünk arra, hogy az államosított és még vissza nem kapott egyházi földeket visszaigényelhessük” – összegezte ennek pozitív eredményét Géresi Róbert püspök.

A Zsinatot több tárgysorozati pont nem lévén Porubán Ferenc főgondnok berekesztette, ami Rákos Loránt és Ján Semjan egyetemes egyházi főjegyzők imájával zárult.

Iski Ibolya

Fotó: Molnár Sándor