Reggel kilenc óra előtt fokozatosan érkeztek többnyire az érettségi előtt állók vagy az azon már túl lévők, hogy betekintést nyerjenek a Szlovákiában húsz évvel ezelőtt alakult egyetlen teljes szervezettségű, magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmény nyújtotta tanulmányi szakokba, az egyetem működésébe és sok érdekes információt megtudhassanak a diákélettel kapcsolatban is. Erre szolgáltak a közlekedő térben elhelyezett kiállítások, az interaktív bemutatók, a tanácsadások vagy beszélgetések a karok standjainál az egyetem hallgatóival, illetve oktatóival.

„Intézményünk idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. 20024-ben három karral indult egyetemünk, a Gazdaságtudományi Karral, amelyhez később párosult az Informatikai Kar, a Tanárképző Karral és a Református Teológiai Karral. Jelenleg mindhárom szinten nyújtunk képzést: alap- és mesterképzést, valamint doktoranduszi képzést is” – mondta Juhász György rektor köszöntő beszédében, majd azzal folytatta, hogy a hallgatók túlnyomó többsége Szlovákia magyar lakta részéből származik, de a teljes létszám mintegy negyede magyarországi.

Kihangsúlyozta, hogy csak ezen az egyetemen van lehetőség arra, hogy a jelentkezéstől kezdődően a tanulmányok befejezéséig magyar nyelven végezzék a teljes ügyintézést, a tanulmányok sikeres befejeztével pedig magyar nyelvű oklevelet vehessenek át.

„Az elmúlt évben nyilvánosságra hozták a szlovák felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységének időszakos értékelését. El kell mondanom, hogy a Selye János Egyetem nyolc tudományterületen belül kérte kutatói munkájának az értékelését. Kiváló eredményeket értünk el. A Református Teológia Kar kapta a filozófia és teológia tudományterületen belül országosan a legjobb minősítést, de a Tanárképző Karon a kémia, biológia, illetve a Gazdasági és Informatikai Karon az informatika is kiváló kutatói minősítést kapott. A publikációik is nemzetközi és egyéb más besorolást kaptak”. 

Megtudtuk azt is, hogy a Selye János Egyetemnek jelenleg közel 1700 hallgatója van, s az elmúlt húsz év alatt közel tízezer diplomát állított ki a végzős hallgatóiknak. Juhász György rektor köszöntője végén örömmel jelentette be, hogy a Szlovák Akkreditációs Ügynökség az egyetem összes tanulmányi programját újra akkreditálta, így aki náluk jelentkezik valamelyik szakra, az akkreditált képzésben veszi ki a részét.

A jelenlévőkhöz szólt Komárom város polgármestere, Keszegh Béla is, majd a karok mutatták be tanulmányi programjaikat, most első alkalommal a konferencia-teremben. Változtattak a karok bemutatkozó helyszínein is, erre az egyetem étterme szolgált. Az első asztalnál sárga lufik igyekeztek felhívni a Református Teológiai Karra a figyelmet, de az ott lévő hallgatók és tanárok is.

Köztük volt Bögi Katalin a diakónia, missziológia, szociális gondoskodás szak végzős hallgatója, aki mint mondta, harmincegy évesen korára ért be nála az az elhatározás, hogy egyetemi tanulmányokat folytathasson, ugyanakkor volt benne egyfajta segítségnyújtási szándék is az emberek felé, ezért jelentkezett erre a szakra. Korábban ápolónőnek tanult, amit jó bemelegítésnek tartott a felsőfokú tanulmányai előtt.

„Még mielőtt elküldtem volna a jelentkezésemet, előtte beszéltem a dékán úrral. Volt hozzá pár kérdésem, amelyekre kielégítő választ kaptam, majd belevágtam. Mindenkinek ajánlani tudom ezt a szakot. Az az öt év, ami mögöttem van, az csodálatos utazásnak tekinthető a személyiségfejlődésem szempontjából is. A tanulmányaim nemcsak célt, feladatot és önbizalmat adtak a számomra, hanem tisztába lettem a saját képességeimmel is, rámutattak mik az erősségeim, gyengeségeim, mi az, amin még dolgoznom kellene. Mindezek hatására a segíteni akarásom az idősekről a gyermekek felé irányult. Bár most még időseket gondozok, de a tanulmányaim végén szeretnék váltani ebbe az irányba”.

Elárulta azt is, hogy a teológiai karra való jelentkezése előtt három évvel adta át az életét az Úr Jézusnak, s olyan igénnyel is jött ide, hogy kicsit jobban megismerje őt. „De ettől sokkal többet kaptam” – tette hozzá.

Polgár Péter Kecskemét mellől érkezett az egyetem nyitott napjára, egyelőre érdeklődik a Református Teológiai Kar református lelkészszaka iránt.

„Még nem hoztam meg a döntésemet, jelentkezem-e teológiára. Előtte szerettem volna megismerni ezt a közeget, az egyetemet, az itt tanulókat. S jó alkalomnak láttam a mai nyílt napot arra, hogy mindezekbe betekintést kapjak. Több, mint tíz éve jutottam hitre, s azóta csak egyre jobban erősödik bennem a gondolat, hogy Istennek szolgáljak. Hiszem, az Úr majd megadja, milyen irányba szeretne engem vezetni, de ha az lesz a célja velem, hogy lelkész legyek és szolgálatába álljak, akkor jelentkezem teológiára”.

„Nemcsak Kálvin János az a példa, aki a református teológiában számunkra fontos, hanem vannak itt azért még többen is” – mondta Somogyi Alfréd dékán a konferencia-teremben az érdeklődőknek megtartott bevezetőjében, majd a kivetített képgalériában bemutatta a következő képen lévő Kovács Józsefet, aki bátorkeszi református lelkészként pomológiával, azaz gyümölcs nemesítéssel is foglalkozott, akinek a nevét felvette a bátorkeszi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola.

„A teológia nem egy zárt dolog, mellette még mással is nyugodtan lehet foglalkozni” – utalva az előbb bemutatott lelkészekre, majd azzal folytatta, azért, mert szeretjük az Úr Jézust, lehet vidáman normális életet élve az Úrnak szolgálni. A sort folytatva megemlítette Tompa Mihály hanvai református lelkipásztort, aki a magyar irodalom jeles képviselője is volt. Szólt Tildy Zoltánról, aki református teológusként és a lelkészi pályája mellett a politikai életből is kivette a részét, sőt később Magyarország köztársasági elnöke lett.

De a jelenből ismert neveket is megemlített, úgy, mint Balog Zoltán püspököt, Tőkés László volt püspököt, akit Közép-Európa történetének meghatározó emberekének nevezett, majd egyházunk jelenlegi püspökét, Géresi Róbertet, Végh Tamást „vidám nyugalmazott református lelkipásztorként” jellemezve, végül az  ifjú generáció képviselőjét, a Firesz elnökét, Kiss Miklóst.

„Karunk jelmondata: Az Urat szolgáljuk. Hogyan? Imádkozva és dolgozva. Erre számíthat az, aki minket választ” – nyomatékosította a dékán. 

Majd kisebb történelmi visszatekintésében elmondta, hogy a 20. században a Felvidéken már volt református teológia, amely 1925-ben nyílt meg az akkori Csehszlovákia egyetlen magyar felsőoktatási intézményeként Losoncon. Majd 1939-45 között, a Felvidék visszacsatolása után ismét Magyarországra tevődött át a lelkészek képzése. A második világháborút követően a lelkészképzés Prágában zajlott cseh nyelven, a Csehtestvér Egyház teológiáján, 1994-ig. Itt jegyezte meg, hogy egyházunk legutóbbi püspökei Erdélyi Géza, Fazekas László, de a jelenleg hivatalban lévő Géresi Róbert is prágai teológus volt.

Egyházunk, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 1994-ben alakította meg saját teológiáját Komáromban, a Calvin János Teológiai Akadémia név alatt, amelynek mint mondta, tíz éves működése elég volt ahhoz, hogy Református Teológiai Karként 2004-ben a Selye János Egyetem részévé válhatott, ahol már 20 éve folyik a református teológusok képzése. Ezek az intézmények a mi jogelődjeink – hangsúlyozta a Somogyi Alfréd.

A rövid történelmi visszatekintés után szólt a tanulmányi programokról. A karon osztatlan és osztott képzés folyik. Az előbbibe tartozik az öt éves, 10 szemeszteres református teológiai tanulmányi program, amelyen református lelkészeket képeznek és mesteri fokozattal zárul. Egy diplomamunka, egy államvizsga – tette hozzá.

A másik tanulmányi program a hat szemeszteres alapképzésű missziológia, diakónia, szociális gondoskodás, amely alapképzéssel zárul. Lehetőség van nappali tagozatot választani, de individuális tanrendet is kérhet az, aki munka mellett folytat tanulmányokat.

„Mi elsősorban a friss beiratkozókra számítunk, akiknek elsősorban a hároméves képzés lesz mérvadó – nyomatékosította, majd felhívta a figyelmet, hogy ha van valakinek az ismeretségi körében olyan, aki más egyetemen elvégezte már alapképzésben a szociális munkás szakot, de nem tudta azt folytatni, viszont szeretne mesteri fokozatot szerezni, annak jelentkezését örömmel fogadják.

Aki pedig tovább szeretné folytatni a tanulmányait, az megteheti az alapképzésre épülő négy szemeszteres, mesteri fokozattal záruló tanulmányi program keretében. A karon belül működik doktori iskola is, ahol PhD fokozatot lehet elérni.

Majd kitért arra, hogy mi mindenről tanul az, aki a diakónia, missziológia, szociális gondoskodás szakra jelentkezik. „A diakónia szeretetszolgálatot jelent: segítést, gondozást, ápolást a betegek, idősek mellett vagy idősotthonban. Teológiai karról lévén szó a hallgatók biblia- és egyházismeretet, szociológiát, keresztyénséget, tanácsadást, szociális munkát, szociálpolitikát, egészségtant, didaktikát, vállalati gazdaságtant tanulnak. De demográfiát és zeneterápiát is, valamint személyiség pszichológiát”. 

S mit tanul egy teológus? – tette fel ismét a kérdést, majd sorolta: bibliaismeretet, hébert, görögöt, latint, egyházismeretet, filozófiát, homiletikát, keresztyénséget, retorikát, hitvallásokat, religionisztikát, poimenikát, egyházzenét és még sok minden mást is.

Tájékoztatásul elmondta, hogy a Református Teológiai Karon négy tanszék működik: Ó- és Újszövetségi Tanszék, Történeti Tudományok Tanszéke, Rendszeres és Gyakorlati Teológia Tanszék, amelyek a teológusok oktatását biztosítják, a negyedik pedig az Alkalmazott Tudományok Tanszéke, ahová a diakónia, missziológia, szociális gondoskodás szak hallgatói tartoznak és részben a hitoktatók, akiknek a képzése közösen valósul meg a Tanárképző Karral.

Megtudtuk, hogy a Református Teológiai Kar gyakorlatot is biztosít a református lelkész szak hallgatói számára. „Nagyon jó a kapcsolatunk a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal, ahol a teológusok legációs szolgálatokat végeznek karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor.  Évente két-három alkalommal, öt év alatt legalább tizenötször van lehetőség igét hirdetni gyülekezet előtt.” Hozzátette, ezen kívül vannak gyülekezeti gyakorlatok, az egyház pedig lelkészjelölti jogállást ad a teológus hallgatónak, akit, ha sikeresen befejezi tanulmányait, alkalmaz és elkezdheti a lelkészi szolgálatát.

Elmondta még, hogy jók a kapcsolataik a Pápán, Budapesten, Sárospatakon Debrecenben, Kolozsvárott működő magyar nyelvű református teológiákkal.

Somogyi Alfréd dékán ismertetőjét végig hallgatta a marcelházi Rehák Dóra és a martosi Cseh Sándor is. Dóra idén érettségizik, gondolkodik a lelkészképzésen és a diakónia, missziológia, szociális gondoskodás szakon is, ugyanakkor érdekli őt a tanári pálya is.

„Még mindig nagyon bizonytalan vagyok, hogy merre tovább, de sokat segített, hogy láttam, hallottam, mit foglal magába ez a két szak. Többen is próbáltak meggyőzni, hogy ha elvégzem a teológiát, akkor taníthatok hittant. A szívem is inkább a teológia felé húz, hiszen így több lehetőségem lenne, szolgálhatok és taníthatok is. Egyelőre úgy döntöttem, mindkét szakra beadom a jelentkezésem, aztán majd kiderül. Várok még valamilyen megerősítésre is. A környezetemben élők, rokonaim, ismerőseim imádkoznak azért, hogy jó döntést hozzak”.

Cseh Sándor még csak harmadikos, de már most gondolkodik a jövőjén. Ő sem tudja még, hogy mivel szeretne foglalkozni, de mint mondta, ha kap egy szabadnapi igazolást, akkor eljön és körülnéz az egyetemen. 

„A tanári és a teológiai karokról tartott előadásokat hallgattam meg. A teológia már egy ideje vonz engem, ugyanakkor bevallom, van bennem egy kis ijedség is. A bátyám tavaly végzett a teológián, lelkészként szolgál, de nem szeretném őt utánozni, ugyanakkor olyan helyen szeretnék dolgozni, ahol kapcsolatban lehetek Istennel. Amikor a bátyámmal beszélgettem erről, támogatásáról biztosított engem, ez pedig jól esett. Lebeszélni sem akart, amikor elmondtam neki, szeretnék eljönni a nyitott napra, hogy információkat gyűjtsek”.

Cseh Sándor elmondta azt is, hogy valami mindig is vonzotta őt Isten felé. Pár hete megkeresték a konfirmációjára kapott igéjét, amelyre akkor nem nagyon figyelt fel, s úgy véli az most ért be és nagyon mély az üzenete van: Jöjj, és kövess engem /Lk 19,21/ Egyelőre még van ideje gondolkodni, s ő is vár egyfajta megerősítésre.

A Református Teológiai Kar legidősebb hallgatója Krizsan Dobiás Lívia, aki ötven felett kezdte el a felsőfokú tanulmányait. „Akiket megállítottam a standunk előtt, azoknak elmondtam, a mai ember nagyon vágyik a szeretetre. A teológia lényege pedig az, hogy tudjuk az embereket szeretettel átölelni. Az itteni teológiának nincs sok hallgatója, de egy kis közösséget alkotva jobban tudunk egymásra támaszkodni, odafigyelni a másikra vagy ha szükséges, buzdítani tanulmányaiban. S mivel kevesen vagyunk, így jobban oda tudnak ránk figyelni a tanárok is.”

Majd elmondja, hogy sikerült fiatal fiúkat megszólítania, akiket egy kis teszt kitöltésére invitált, hogy betekintést kapjanak a Szentírásba kvízkérdések segítségével. „Hogy Isten mit fog ezáltal elvégezni az életükben, azt nem tudjuk előre megmondani” – fűzte hozzá.

„Református keresztyén családban nevelkedtem fel, sok botlás volt az életemben, de mindig ott volt bennem szüleim neveltetése, s tudtam, a Jóisten munkálkodik az életünkben, mindent lát és tud rólunk. Amikor a mélységben voltam, megtapasztaltam a szeretetét. Majd jött egy hívás: menj és tanulj, fejleszd a tudásodat. Rákérdeztem, Uram, ennyi évesen? De volt bennem egy vágy Isten igéjének elsajátítására, s tovább adni azt azoknak, akik olyan helyzetbe kerültek, amibe én voltam. Onnan nem tudtam egyedül kijönni, de még a családom segítségével sem. Egyedül Jézus Krisztus volt az, aki megszabadított, s elindított egy más úton. Nekem ez a vágyam, hogy azt a szeretetet, amelyet Krisztus belém oltott, tovább adjam másoknak” – mondta az Református Teológiai Kar negyedéves hallgatója Krizsan Dobiás Lívia, aki már lévitaként szolgál egyházunkban.

A Református Teológiai Kar legközelebb, 2024. március 21-én, a nyílt napon várja a kar épületébe az érdeklődőket.

Kép és szöveg: Iski Ibolya