A tanácskozás kezdő áhítatát Gonda László, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese tartotta. Az ülés résztvevőit Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki püspök köszöntötte, és bátorította a jelenlévőket az Isten Igéje melletti kiállásra.

2024-es esztendő kiemelt nemzetközi eseményei között elsőként került megtárgyalásra a Református Egyházak Világközössége Európai Tanácsának júniusban esedékes ülése, melyről Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi felelőse, a REV Európai Tanácsának főtitkára adott tájékoztatást.

Ezt követte az Európai Protestáns Egyházak Európai Közössége (GEKE) nagygyűlésére való felkészülés megvitatása, melyre augusztusban kerül sor Nagyszebenben. Ehhez kapcsolódóan Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a GEKE Tanács póttagja, az Etikai Bizottság tagja adott tájékoztatást az aktualitásokról, valamint a nyár végi nagygyűlés legfontosabb kérdéseiről, melynek mottója: „In the light of Christ – Called to Hope” (Krisztus világosságában – reménységre hívva).

A GEKE munkájának általános értékelése keretében az Ökumenikus Bizottságában részt vevő Gonda László tájékoztatta a jelenlévőket az ortodox egyházakkal folytatott párbeszédről, amelynek célja, hogy a hangsúly egyre inkább a gyakorlati együttműködésre kerüljön.

A migrációs hátterű egyházakkal való közösség megélésének témájában a résztvevők megerősítették, hogy ez egy kölcsönös tanulási folyamat, nem pusztán az európai történelmi egyházak revitalizációjáról szól.

Az egyeztetésen felmerült továbbá annak a kérdése is, hogy a GEKE-n belül hogyan lehet egységesen képviselni a magyar álláspontot a meghatározó kérdésekben. Megállapításra került, hogy a magyar álláspont kidolgozása érdemi és elmélyült teológiai munkát feltételez, és már így is több olyan dokumentuma is van, amellyel magyar részről még egyelőre nem foglalkoztak érdemben.

A Keresztyének Találkozójáról (christlichebegegnungstage.de) Palcsó Attila, az elnökség által az előkészületek koordinálásával megbízott, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház külügyi zsinati tanácsosa adott tájékoztatást.

A találkozó 2024. június 7-9. között, Frankfurt (Oder)/Slubice városokban kerül megrendezésre, mely a német-lengyel határon az Odera folyó partján található. A júniusi találkozó a közép-kelet-európai régió protestánsainak seregszemléje, amelyen a résztvevő protestáns egyházak általában egyházi-kulturális és missziós programokkal vesznek részt.

A Generális Konvent Elnökségi Tanácsának döntése értelmében a magyar református egyháztestek részéről a felvidéki egyházvezetők lesznek majd jelen, valamint a Cantate Domino-kórus, egy komáromi néptánccsoport, illetve az ukrajnai menekültválsággal kapcsolatos pódiumbeszélgetésbe delegálnak partnereket.

A tervek szerint részt vesz az alkalmon Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök is, akit az úrvacsorai szolgálatra kérték fel. A Német Református Szövetség programján pedig egy magyarországi fiatal magyar lelkész, Veres Ábel lesz jelen. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a Felvidéken kívüli egyháztestek összesen ötven fővel vesznek részt a rendezvényen. A pontos résztvevői lista összeállításához a Zsinati Hivatal Külügyi Osztálya 2024. február 15-ig várja az egyházkerületek visszajelzését.

Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház Zsinata Külügyi Osztályának vezetője tájékoztatott a 2024. május 6-8. között Budapesten megrendezésre kerülő HEKS/EPER-Svájci Református Segélyszervezet konzultációjáról, ahol az egyházvezetők részvételével számolnak. Ennek központi témája elsősorban a svájci, kelet-európai és közel-keleti egyházak közös missziói szolgálata, valamint a különböző társadalmi helyzetekből fakadó kérdések megtárgyalása lesz. A tervek szerint a találkozón a libanoni és szíriai partneregyházak vezetői is részt vesznek.

A 2024-es Magyar Református Egységnap házigazda szerepét betöltő Tiszántúli Egyházkerület részéről Gonda László tájékoztatta a GK Külügyi Hálózat tagjait a május 24-25-i rendezvényről. A tervek szerint május 24-én GK elnökségi, majd plenáris ülésre kerül sor, este pedig gálaestet tartanak a Csokonai Nemzeti Színházban. Május 25-én délelőtt 11.00 órakor kerül sor a rendezvény nyilvános megnyitójára. Az esemény központi programpontja a 14.00 órakor kezdődő szabadtéri istentisztelet lesz. A nemzetközi résztvevők jelenlétéről szólva Ódor Balázs tájékoztatott, hogy az MRE Elnökségének döntése értelmében a debreceni rendezvényre az EVT, a REV, a CEC és a GEKE képviselőit hívják meg.

A Kárpátaljai Református Egyház részéről Badó Krisztina, a Püspöki Hivatal irodavezetője adott átfogó tájékoztatást a résztvevők számára a kárpátaljai reformátusság által megtapasztalt nehézségekről és áldásokról, részletesen bemutatva a KRE számára adott nemzetközi segítségnyújtás különböző formáit.

A Kárpátaljai Református Egyházban 2024 a megújulás éve: hiszik, hogy a háborús helyzet lelki-fizikai próbáiban megfáradt kárpátaljai reformátusság számára a lelki megújulás jelenti a valódi gyógyírt. A nagymértékű elvándorlás miatt kiemelt feladatként jelentkezik az egyházkerület és a diakóniai szolgálatok számára a Kárpátalján egyedül maradó idősek felé végzett szolgálat.

A háború nehézségei közepette is folytatják ugyanakkor a már korábban megkezdett programjaikat, külföldi egyházak és segélyszervezetek, valamint a magyar testvéregyházak jelentős hozzájárulásának és magyar kormányzati támogatásnak köszönhetően: a cigánymissziót, a szenvedélybetegek és a fogyatékkal élők felé végzett szolgálatot, az óvodák és az iskolák működtetését, a nyári konfirmandus táborokat, fiatalok táboroztatását és vakációs bibliahetek szervezését a kisebb gyermekek részére, valamint a templomok és parókiák felújítását.

A Kárpátaljai Református Egyház számára jelenleg a legnagyobb kihívást a Diakóniai Koordinációs Iroda működtetésének biztosítása jelenti, amely a háború kitörése óta a kárpátaljai református szociális munka koordinációjának legfőbb pillére. A diakóniai szolgálatról szólva Badó Krisztina elmondta, hogy szociális és oktatási tevékenységükhöz az ukrán állam részéről semmilyen hozzájárulást nem kapnak.

A nevelési és oktatási intézmények finanszírozása döntően magyar kormányzati forrásokból valósul meg, a rehabilitációs projektek fő támogatója a HEKS. További kiemelt nemzetközi támogatóik a Gustav-Adolf Werk, az Evangelischer Partnerhilfe, valamint az amerikai United Church of Christ Global Hope. Hangsúlyozta továbbá a lelkészi bérkiegészítés biztosítása által nyújtott magyar támogatás fontosságát, amelynek döntő szerepe van abban, hogy lelkipásztoraik szolgálati helyükön és szülőföldjükön maradjanak.

Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) Pathways to Peace („Utak a békéhez”) című kezdeményezéséről, amely a szervezet 2023. júniusi nagygyűlését követően jelentősen átalakult, Berecz Júlia, az MRE ZSH külügyi referense, a CEC P2P munkacsoportjának magyar tagja tájékoztatta a résztvevőket.

A kezdeményezés célrendszere három pillérre épül: (1) az ukrajnai helyzetet jól ismerő nemzetközi tudományos és egyházvezetői hálózat kialakítása; (2) elpusztult vagy megsérült ukrajnai vallási helyszínek védelme melletti kiállás; (3) az igazságos békére vonatkozó ökumenikus párbeszéd elősegítése.

A három fő célkitűzés területén mutatkozó lehetőségek áttekintése mellett a munkacsoport tagjai megvitatják a majd a 2024 késő tavaszára tervezett, az igazságos békéről szóló konzultációval kapcsolatban felmerülő kérdéseket, valamint a tervek szerint találkoznak majd Witold Jan Waszczykowski európai parlamenti képviselővel, az EU-Ukrajna Társulási Parlamenti Bizottságába delegált küldöttségének elnökével is.

Az ülés keretében Zságer László, a Magyar Református Szeretetszolgálat Menekültmissziójának vezetője adott tájékoztatást az ukrajnai háború kapcsán kezdeményezett HEKS projektekről, valamint a menekültügyi és kárpátaljai támogatások jövőjéről, amit a svájci szervezet kolozsvári irodája koordinál, várhatóan együttműködve az Erdélyi Református Egyházkerület munkatársaival.

A Külügyi Hálózat vendégeként részt vett a tanácskozáson Aaron Stevens, a budapesti Skót Misszió lelkésze is, aki egyháza közelmúltbeli döntése alapján gyülekezetvezetői teendői mellett immár a Skót Egyház kárpát-medencei kapcsolataiért is felel.

Rámutatott, hogy a Skót Egyház a misszió öt „ismertetőjelét” határozta meg, és az egyes projektek értékelésekor kiemelten figyelnek ezeknek a szempontoknak a megvalósulására: (1) az evangélium hirdetése; (2) az új hívők tanítása, keresztelése és hitben való tovább nevelése; (3) diakónia; (4) prófétai részvétel a társadalomban; (5) teremtésvédelem.

A tanácskozás során meghallgatott beszámolók és személyes tapasztalatai alapján Aaron Stevens úgy látja, hogy a demográfiai változások, a lelkészhiány jelentette kihívások, a lelkészek lelkigondozása során tapasztalható szükségletek, vagy éppen a kisebbségi nyelvhasználat kérdése, mind olyan terület lehet, amely lehetőséget adhatna a skót-magyar együttműködés érdemi továbbvitelére, a közös tanulásra, formálódásra.

Aaron Stevens felajánlotta segítségét a jelenlevők számára a Skót Egyház felé történő kapcsolatépítésben, és egyúttal jelezte, hogy – bár elsődleges megbízása a gyülekezetvezetői szolgálatra vonatkozik – szívesen részt vesz olyan nagyobb találkozókon és eseményeken, amikor lehetősége van akár többekkel is találkozni (pl. ifjúsági találkozók, presbiteri találkozók), de természetesen szívesen tesz látogatást egy-egy gyülekezetben is.

Ódor Balázs, ZSH külügyi osztályvezető tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Global Mission Intern c. program keretében 2023 májusában az Egyesült Államokból Magyarországra érkezett Emma Perry kezdeményezte magyarországi önkéntes szolgálatának meghosszabbítását egy évvel, így a tervek szerint 2025. május végéig Budapesten marad.

A program keretében Emma Perry az MRSZ Menekültszolgálatának munkáját segíti, illetve központi szerepe van az MRE nemzetközi kommunikációjának biztosításában, amellett, hogy nagyban segíti nemzetközi programjaink tartalmi előkészítését és megvalósulását. Magyarországi tartózkodásának meghosszabbítása lehetőséget ad az MRE angol nyelvű kommunikációjának megerősítésére, de emellett szívesen segíti a társegyházak angol nyelvű kommunikációját is, amennyiben erre igény mutatkozik.

Czanik András, az MRE ZSH Kárpát-medencei és Diaszpóra Osztályának referense adott tájékoztatást a 2023 nyarán elfogadott kárpát-medencei református nemzetstratégiáról, és annak jövőjéről.

A Külügyi Hálózat, ahogy más kárpát-medencei együttműködő fórumok és testületek, 2022-ben, az akkor még csak formálódó stratégia kapcsán már összefoglalta a múltbeli együttműködés stratégiai céljait és eredményeit, valamint a jövőbeli terveket.

Amennyiben a GK Elnöksége úgy dönt, hogy az elfogadott stratégiai dokumentum alapján a folyamat következő lépéseként ’ágazati cselekvési tervek’ elkészítésére és bemutatására kéri fel az egyes munkaágakat, a már meglévő dokumentum alapján a Külügyi Hálózat készséggel vesz részt a folyamatban.

Palcsó Attila

(Berecz Júlia összefoglalója nyomán)

Fotók: királyhágómellék