A zsinati ülés magyar és szlovák nyelvű áhítattal – Révész Tibor esperes, zsinati képviselő és Erika Dékányová esperes, zsinati képviselő – kezdődött. A számbavétel után – 8 hiányzó és 35 jelenlévő tag – Porubán Ferenc főgondnok a hatályos törvények értelmében a Zsinatot határozatképesnek nyilvánította. Az első tárgysorozati pont az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadásával kezdődött, melyet a zsinati képviselők egyhangúlag elfogadtak.

A 2022-es esztendő jelentéseit és a különböző beterjesztéseket a zsinati képviselők április második felében kézhez kapták, így lehetőségük volt megismerkedni az egyes beszámolókkal és a beterjesztésre kerülő tárgysorozati pontokkal. A jelentéstévők az írásbeli tájékoztatásukból szóban már csak a legfontosabb eseményeket, témaköröket ismertették a zsinati ülésen.

Géresi Róbert püspök hat fontosabb témakört emelt ki. Az első az úrvacsora vételének módja, mely kérdést a koronavírus-járvány vetett fel. Ugyanis a karantén idején élő közvetítés segítségével otthonaikban éltek híveink e sákramentum kiszolgálásával, vagy templomainkban a kiskelyhes úrvacsorázást gyakorolták. A bezárások és szigorú egészségügyi intézkedések feloldása után felvetődött a kérdés, vissza kell-e térni a hagyományos református úrvacsorai közösségek gyakorlásához, vagy a járvány alatti gyakorlat is bekerülhet a szolgálatokba? A következő kiemelt pontja a püspöki jelentésnek az orosz-ukrán háború miatti kialakult helyzetben az egyházunkban végzett szolgálat volt. Református egyházunk legnagyobb karitatív munkáját hajtotta végre nemcsak a pénzbeli adománygyűjtés során, hanem a menekültek megsegítésében is. Az összegyűjtött pénz felhasználása még folyamatban van. Egyetemes Egyházunk elnöksége kapcsolatban van a Kárpátaljai Református Egyházkerület vezetőségével, hogy az adomány a legnagyobb szükséget szenvedőket segítse. A támogatás megfelelő felhasználásáról a Zsinati Tanács dönt.

A következő pontban Géresi Róbert a háború okozta gazdasági válságot emelte ki beszámolójából, mely gáz- és villanyfogyasztás drasztikus áremelkedését is magával hozta. Nagyon sok közösségünknek problémát jelent a megemelkedett rezsi kifizetése. Egyházunk vezetése az Ökumenikus Tanács, ill. a római katolikus egyház vezetőivel közösen igyekezett a szlovák kormánynak tolmácsolni a keresztyén gyülekezetek nehéz helyzetét, kevés sikerrel. Ugyanez a helyzet a 2019-ben elfogadott egyházak finanszírozásával foglalkozó törvénymódosítási igénnyel kapcsolatban is. A törvény az egyes kalendáriumi év finanszírozásánál a két évvel azelőtti gazdasági helyzetet veszi alapul a támogatás összegének meghatározásánál. Ebből kifolyólag a 2023-as évre a 2021-es esztendő gazdasági helyzetével számol, mikor az infláció mértéke még meg sem közelítette a tavalyit. A magas infláció, a gazdasági válság hatása még nem tükröződik az egyház számára folyósított állami támogatásban.

A tavalyi év egyik kiemelt eseménye volt az új énekeskönyv megjelenése, melynek beszerzését a Zsinati Iroda segítette. 2022-ben lezárult a több éven át tartó óvodaprogram, tavaly októberben adták át utolsóként, szám szerint a 24. református óvodát. A csoportszámokat összeadva kb. 1000 –1050 kisgyerekkel tud a református egyház foglalkozni, továbbá kb. 200 óvópedagógus került be az egyház kötelékébe. A református iskolák tanáraival az együttműködés már hosszú évek óta folyik, ugyanilyen kooperáció kiépítésének feladata vár az egyházra az óvodákban dolgozó pedagógusokkal is. Géresi Róbert püspök ugyanakkor előrevetítette, hogy az őszi zsinati ülésen foglalkozni fognak a közoktatási törvény módosításával is. Az utolsó kiemelt téma a püspöki jelentésből a lelkészi ellátottság kérdése volt. Az elmúlt évek problémája már, hogy nagyon kevesen jelentkeznek teológiára, folyamatosan csökken a lelkipásztorok száma egyházunkban. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy tudatosan foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, hiszen ez nem csak az egyházi vezetés feladata, de mindannyiunké – egyházmegyéinké, gyülekezeteinké, református híveinké. Géresi Róbert beszámolója végén hangsúlyozta, hogy meglátása és tapasztalata szerint az egyházban szolgálatot végzők a látásbeli különbségek ellenére is hittel, reménységgel és jó szándékkal dolgoznak egyházunkban. A közös munka az egyházban olyan, mint egy zenekar – mindenki a maga hangnemében szólal meg, de a bizonyságtétel együtt hangzik.

A Zsinati Tanács határozatait (13 ülés több mint száz rendelkezése) is tartalmazza a püspöki jelentés. A Tanács munkáját albizottságok is segítik. Ilyen a fegyelmi eljárások következtében munkaviszonyuk felfüggesztése utáni újbóli szolgálatba helyezésüket kérvényező lelkészek alkalmazásának megvizsgálását és a földeladások kérelmét vizsgáló bizottság is.

Porubán Ferenc főgondnok ismertette az egyház 2022-es gazdasági helyzetét. Mivel a számvevő bizottságnak a gazdasági jelentés ellenőrzését még el kell végeznie, így azt az őszi zsinati ülésen lesz lehetőség szavazásra bocsátani. Az állami támogatás legnagyobb részét a bérköltségek teszik ki, emellett csak a Zsinati Iroda fenntartását finanszírozza ebből a dotációból az egyház. Az egyház további bevételi forrása a különböző partnerszervezetektől érkező támogatások, a különböző egyházi kiadványok értékesítése és a Közalapba befolyt összeg. Az egyház pénzügyi helyzete stabil, enyhén gyarapodó állapotot mutat az elmúlt három év gazdasági helyzete. A bevételek mellett Porubán Ferenc főbb vonalakban ismertette a kiadásokat, a folyósított kölcsönök, a különféle keresztyén szervezetekbe kifizetésre kerülő tagdíjak összegét is.

Ezután következtek a szolgálati területek vezetőinek beszámolói: szeretetszolgálat, egyházzene, közoktatás, misszió (börtön- és cigánymisszió), CJTA, a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete, Firesz, Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség, SZRKE Közművelődési és Kulturális Központja, a Magyar Református Központ és a Re-Mi-Dia. A zsinati képviselők a szolgálati területek jelentéseit elfogadták.

A Zsinat a jelentések után több beterjesztést vitatott és szavazott meg.

Elfogadta, hogy a Magyar Református Egyház Közös Zsinatába való delegálás az eddigi gyakorlatnak megfelelően történjen. A különböző részegyházak képviselőket delegálnak a Zsinatba, mely a mi egyházunk esetében a Zsinati Tanács magyar tagjait jelentik.

Megszavazta a Pálóczi Czinke István-díj alapítólevelének módosító javaslatát, mely a díj odaítélését így már kiterjeszti nem református vallású személyekre is. A 2023-as év jelöltje Grezsa István egykori kormánybiztos, aki megálmodója és végrehajtója volt Kárpát-medencei Óvodaprogramnak, több éven keresztül szorosan együttműködött egyházunkkal, segített a projekt megvalósításában, sikeres lebonyolításában.

A Pozsonyi Református Egyházmegye felterjesztése értelmében a 2024-es esztendő egyházunkban Szenczi Molnár Albert emlékév lesz a zsoltárfordító születésének 450. és halálának 390. évfordulója alkalmából.

A szeretetszolgálatról szóló törvény 7 §-ának értelmében a Diakónia igazgatótanácsának öt tagját a Zsinat választja meg. A felterjesztett javaslatot egyházunk szerve megszavazta, az igazgatótanács tagjai: Demeter Ibos Henrietta, Lőrincz Ildikó, Szénási Lilla, Molnár Árpád és Széles Jaroslav. Egyházunk kebelén működő két bizottságban is megüresedett egy-egy hely, melyekre új tagokat kellett választania a Zsinatnak. A jogi bizottság három tagja – Somogyi Alfréd, Rákos Loránt, Icso Béla – közül Icso Béla lemondott, az új tag a beterjesztett javaslat elfogadása után Baranyai Zsolt jogász, zsinati képviselő lett. A számvevő bizottságban – Madarász Béla, Kiss Pál, Bucsuházy István – szintén lemondás miatt (Bucsuházy István) üresedett meg egy hely. A Zsinati Tanács a többi bizottsági tagösszetételt alapul véve lelkészi személyt javasolt a megüresedett pozíció betöltésére – Molnár Zsolt csicseri lelkipásztor –, akinek jelölését a Zsinat elfogadta.

A Zsinatot több tárgysorozati pont nem lévén Porubán Ferenc főgondnok berekesztette.

Édes Enikő, a Kálvinista Szemle szerkesztője

A Zsinat X. ülésszaka 4. ülésének képei megtalálhatóak galériánkban.