Motivációs kerettel bővül a közalapi törvény

2022. október 24., hétfő

Az október 22-én, a rimaszombati Csillagházban ülésező Zsinat módosította a 2009-ben jóváhagyott Közalapról szóló törvényt, kibővítve azt a lelkészi életpályamodellt elősegítő, motivációs részkerettel. A Diakóniai Központ által beterjesztett Szeretetszolgálatot szabályozó törvénytervezet is zöld utat kapott, illetve a zsinati tagok tudomásul vették az egyház elmúlt évi gazdálkodásáról szóló jelentést.

 

A Zsinati ülés rövid áhítattal kezdődött, amelyen magyar nyelven Orémus Zoltán, az abaúj-tornai egyházmegye esperese, szlovák nyelven Erika Dékányová, a nagymihályi egyházmegye esperese olvasta fel a Bibliaolvasó vezérfonal szerinti aznapra kijelölt igeszakaszt a Zsidóhoz írt levél 2. fejezetének 1-4. versét, amelyet imádsággal fejeztek be.

A számbavétel, a határozatképesség megállapítása és a jegyzőkönyv-hitelestők megválasztása után Porubán Ferenc egyetemes egyházi főgondnok jelezte, egy ponttal kibővítené a tervezett tárgysorozati pontokat. Javaslatát azzal indokolta, hogy pontosan ötven évvel ezelőtt, ezen a napon, 1972. október 22-én bocsájtották ki a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház első női lelkészét, s illő lenne erről az évfordulóról megemlékezni. A zsinati képviselők támogatták javaslatát a beterjesztett programpontokkal együtt. 

Egyhangúlag, megjegyzések nélkül jóváhagyták a X. Zsinat legutóbbi, április 1-jén és 2-án megtartott ülésének jegyzőkönyvét.

A Zsinat 2009-ben fogadta el az egyházi támogatásokat szabályozó 1/2009-es számú Közalapi törvényt. Az eltelt tizenhárom év alatt a zsinati képviselők jóváhagyása által bizonyos részek módosultak, illetve az adott helyzetre reagálva újabb kiegészítésekkel is kibővült.

Az idén ismét aktuálissá vált a Közalapról szóló törvény újabb módosítása, amellyel elsősorban a lelkészi életpályamodellt szeretnék támogatni egy új, motivációs részkerettel. A törvény erre vonatkozó részeit a Zsinati Tanács készítette elő együttműködve a Zsinat Jogi Bizottságával, majd terjesztette a Zsinat elé. A javalatot Rákos Loránt püspökhelyettes, egyetemes lelkészi főjegyző ismertette, aki betegsége miatt személyesen nem, csak online tudott bekapcsolódni az ülés menetébe.

„Kettős ok indokolta a Közalapi törvény módosítását. Az első, magának a törvénynek a frissítése és pontosítása. Azok a törvényhelyek, amelyek az elmúlt időszakban már nem egészen a gyakorlatnak megfelelően szabályozták a rendet, vagy amelyek már nem is hatályosak, vagyis érvényüket vesztették, de ott vannak a törvényben, mindenképpen igényelték azt, hogy a Zsinat hozzányúljon a törvény szövegéhez” – magyarázta a püspökhelyettes. „A másik és legfőbb oka pedig a személyi keretről szóló új rendelkezés beemelése a törvénybe, amelyet az erre a célra létrehozott ad hoc bizottság készített elő, illetve a személyi keretből egy meghatározott összeg kiosztásának a szabályozása” – tette hozzá.

A közalapi törvény egyes részeinek módosítását többen is véleményezték, némely esetben kisebb vitát is generálva, vagy elfogadott javaslatokat beemelve a törvénytervezetbe.

A törvény legnagyobb hozadéka, hogy a Közalap keretei – azaz az alaptőke, építkezési, egyházéíitői, operatív és személyi keretet – kibővült egy lelkészi motivációs részkerettel is, a személyi kerethez csatoltan. 

A módosítsáok között szerepelt az egyházközségek korábban már befagyasztott, és azóta rendszeresített járulékösszegének a beemelése is a törvényszövegbe. E szerint a választójogú tagok után 4 eurót,  az ingatlanok bérbeadásából származó bruttó bevételeknek pedig a 8 százalékát kötelesek befizetni az egyházközségek az adott év október 31-ig az egyházmegyéjük számlájára. A határidő lejárta után az egyházmegyéknek 5 munkanapon belül, egy összegben kell átutalniuk a befizetéseket külön erre a célra meghatározott Közalapi számlára.

Határoztak arról is, hogy miként osztódnak el az egyházközségek által fizetett választói és bérleti járulékok, beleértve az egyházmegyék és az Egyetemes Egyház által fizetendő /bérleti/ járulékokat. A befolyt pénzösszegből a már korábban meghatározott összeg nagysága nem változik, hozzáíródik az alaptőkéhez és az egyes keretekhez. Az újonnan létrehozott lelkészi motivációs részkeretnek a tervezet kidolgozói 70 ezer eurót határoztak meg, ez ellen senki sem emelt kifogást. Amennyiben a közalapi számlára befolyt összegből a szétosztás után még marad, az a törvény szerint a személyi keretet erősíti majd.

A törvénybe bekerült egy lényeges rész is mintegy motivációként, hogy a  járulékot nem fizető egyházközség lelkipásztora a személyi keretből mindaddig nem kaphat kölcsönt vagy támogatást, amíg az érintett egyházközség közalapi tartozása fennáll.

A Közalap építkezési kerete elsősorban az egyházközségek épületeinek felújítását vagy kárhelyreállítását szolgálja, illetve olyan épület vagy épületrész megvételét, ahol istentisztelet vagy egyéb egyházépítő célok valósulnak meg. Újdonság, hogy a pályázó egyházközségeknek vagy egyházmegyéknek az összköltség legalább 10 százalékát kell biztosítaniuk önrészként. A rendelkezéstől saját kérelmére csak a bérleti bevétellel nem rendelkező egyházközség vagy egyházmegye esetében lehet eltekinteni, amennyiben a támogatandó cél megvalósítása meghaladja az érintett középtávú anyagi teherbíró képességét.

A közalapi törvényben újdonságként szerepel a 15. paragrafus, amely szabályozza a személyi keret felhasználásának és kifizetésének feltételeit. A személyi keret évente kifizethető összegét a lelkészi motivációs részkeret képezi, amelyből az Egyetemes Egyház lelkészi jellegű személyeinek minden év november 30-ig – a lelkészi szolgálat eredményeit, valamint az azt elősegítő munkát becsülendő és hatékonyságát motiválandó – egyszeri juttatás kerül kifizetésre.

A lelkészi motivációs részkeret kifizetése az egyházmegyék bevonásával történik. Az egyházmegyék között kifizetendő összeg számítása során 60%-ban az egyházmegye területéről érkező közalapi befizetések, 20%-ban az egyházmegye területén szolgáló lelkészek és léviták száma, 20%-ban pedig az egyházmegye területén található egyházközségek számát kell figyelembe venni. 

A lelkészi motivációs részkeretből az egyházmegyék számára juttatott keretösszeget az egyházmegyei tanácsok a saját maguk által meghatározott szempontok alapján osztják szét a területükön szolgáló lelkészek és léviták között. A szétosztás során mérlegelni kell az illető lelkész és lévita szolgálati teljesítményét, külön vállalásait, családi és szociális körülményeit, illetve egyéb rendelkezést is.

A törvényt a zsinati képviselők a módosításokkal együtt második olvastba utalták, majd támogatták annak elfogadását, amely 2022. november 1-jén lép hatályba.

A zsinati képviselők elé került a Diakóniai Közpönt megbízásából Básti Péter által előkészített és a Zsinat Jogi Bizottsága által jóváhagyott Szeretetszolgálatról szóló törvény módosított tervezete is, amelyet Demeter Ibos Henrietta, a Diakóniai Központ igazgatója terjesztett fel.

Indoklásában elmondta, új diakóniai törvényre azért van szükség, mert az előzőt még 2003-ban fogadták el, s a következő évben lesz húsz éve, hogy hatályban van. „Húsz év egy ember életében is sokat jelent. Már öt éve foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy szükség van egy újra, hiszen azóta az igényeknek megfelelően bővült a szolgáltatásunk, illetve módosult. 10 évvel korábban ugyan némileg változott az erre vonatkozó törvény, de a mostanit egy teljesen új alapokra szeretnénk ráhelyezni” – magyarázta Demeter Ibos Henrietta, majd a zsinati képviselőket tájékoztatta arról, hogy jelenleg hol tartanak.

A Diakóniai Központnak három részlege van: Királyhelmecen, Rimaszombatban és Komáromban. Mindhárom védett műhelyként is működik tizenhárom asszisztens és alkalmazott bevonásával.  Emellett különféle szociális szolgálatatást is biztosítanak, amelyre az államtól nem kapnak támogatást. Kivételt képez a gondozói szolgálat, amelynek működtetésére az elmúlt években pályázat révén mintegy fél millió eurós forrást biztosítottak.

„Mind a három helyen szociális ruhabolt és élelmiszerbank segíti a rászorulókat. Már a koronavírus idején is megtapasztaltuk, hogy szükség van ezen célcsoportok megsegítésére. Központonként több mint 100 rászorultat jegyzünk, akik szükség szerint ruha- vagy élelmiszercsomag támogatást kapnak. El kellene gondolkodni azon, hogy mit jelent a szeretetszolgálat az egyházunk számára. Milyen alapot határozunk meg a számára s mi fontosabb: az érték vagy inkább az érdek. Profilorientált életet élünk. De a ruhabolt és az élelmiszerbank képviselhet-e valamilyen érdeket?” – sorolta gondolatait a Diakóniai Központ igazgatónője. Hozzátette: Az értékekre kellene alapozzunk. Ehhez azonban támogatásra van szükségünk. Nem is kevésre. A múlt évet 45 ezer eurós mínusszal zártuk, amelynek fedezésére az egyháztól – kérésünkre –kaptunk ugyan kisegítést kölcsönbe, amit azonban vissza kellene fizetnünk.

Majd feltette kérdéseit: kell-e nekünk ez a három központ, tudjuk-e azokat tovább működtetni, s ha igen, akkor miből? Erre szolgálna az új törvény – fűzte hozzá, majd ehhez kapcsolódóan bemutatta a következő évre szóló költségvetési tervezetet is. Ezt követően a zsinati tagok fokozatosan, paragrafusonként fogadták el a beterjesztett törvénytervezetet. Ahol vita merült fel vagy más javaslat hangzott el, ott módosították az eredeti szövegezést, vagy szükség szerint kiegészítették.

Az új törvény fontos részét képezi, hogy a Diakóniai Központ a működéséhez szükséges bevételeket különböző forrásokból biztosíthatja. Ide tartozik az Egyetemes Egyház működésére szánt állami költségvetésnek a két százaléka, illetve az állami költségvetésből származó egyéb források, de más jogi személyek támogatásai és adományok, valamint a Zsinati Tanács által évenként egy alkalommal meghirdetett egyetemes egyházi gyűjtés is a Diakóniai Központ számára.

A második olvasatba utalt törvényjavaslatot a képviselők végül elfogadták, amely 2023. január 1-jén lép hatályba.

A zsinati ülés utolsó pontja a Porubán Ferenc főgondnok által beterjesztett megemlékezés volt. Felidézte a korabeli jegyzőkönyv bejegyzését, mely szerint 1972. október 22-én a Zsarnói Református Egyházközségben bocsájtotta ki Varga Imre református püspök egyházi szolgálatba Híres Erzsébetet, aki a prágai Károly Egyetem Hittudományi Karán végezte tanulmányait. A reformáció óta így ő a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház első női lelkésze – idézte a jegyzőkönyv sorait, majd elmondta, a püspök igehirdetésének alapjául Mk 15,16 szolgált, s beszédében utalt arra, hogy egyházunk ezzel a lépésével sok éves mulasztását szeretné behozni, mert a külföldi egyházak már régóta követik ezt a gyakorlatot, hogy női lelkészeket bocsájtanak ki szolgálatba. Hasznosnak tartjuk követni a külföldi reformátusokat, mert hasznosak a nők szolgálata. A nők hűségesebbek voltak a halálba induló és feltámadt Krisztushoz, mint a férfi tanítványok. Zsinati határozatunk enyhíteni akar ily módon is a növekvő lelkészhiányon – idézte fel Varga Imre püspök sorait, hozzátéve, hogy a jegyzőkönyv tanúsága szerint ezután Híres Erzsébet letette a törvény által előírt hivatali esküt, majd Dr. Csáji Bertalan főgondnok köszöntötte egyházunk első női lelkészét, életére és családjára Isten áldását kérve.

Az ötven évvel korábbi esemény felelevenítése után Porubán Ferenc főgondnok javasolta, hogy a Zsinat is kérje Isten áldását Szabóné Híres Erzsébetre, akinek személye áthidalja az egész református egyházunkat: Csicserben nevelkedett, Közép-Keleten, Zsarnón lett kibocsájtva és Nyugaton, Deákin, majd Sókszelőcén szolgált. – De nemcsak Őrá, hanem az összes, aktív és nyugalomba vonult lelkésznőre is kérjük Isten áldását – tette hozzá a főgondnok.

A zsinati ülés Jaroslav Széles és Kiss Miklós imádságával, majd Géresi Róbert püspök áldásával zárult.

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László

események továbbiak →