Az idei konferenciának október 14–15. között a rimaszombati Csillagház adott otthont, melyre minden eddigieket meghaladóan hetvenhét tanár jelentkezett Alistálról, Érsekkétyről, Rimaszombatból, Rozsnyóról és Vajánból.

A kétnapos konferencia péntek délután Édes Árpád alistáli lelkész áhítatával kezdődött. Az igei üzenet Pál apostol Tituszhoz írt levelének 2. fejezete alapján szólt a pedagógusokhoz. Az igehirdető a józan hitre hívta fel figyelmet, amely mentes bármely szélsőséges kilengéstől és mélyen Krisztus váltságában megalapozott.

A pedagógustalálkozón hagyományosan teológiai, pszichológiai és pedagógiai témák kerülnek terítékre. A nemiség, szexualitás és család bibliai alapjai és mai társadalmi kihívásai című előadásában Molnár Ambrus balassagyarmati lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Intézetének vezetője mai életünk egyik nagyon aktuális témáját hozta el a résztvevőknek. A 18. század környékén az emberi gondolkodásban kezdett megváltozni az emberkép fogalma. A társadalom fokozatosan szakított az évszázadokon át elfogadott tendenciával, hogy Isten a maga képmására férfivá és nővé teremtette az embert. A probléma gyökere nem korunkban keresendő, viszont a kérdéskör kicsúcsosodását ma éljük. Az előadó beszélt a biológiai nemek, a szexualitás és a házasság bibliai alapjairól, azokról az igeszakaszokról, melyek szilárd alapot adhatnak a témában a keresztyén ember számára.

A szakmai konferencia visszatérő előadója, Géresi Róbert püspök az idén Szinkretizmus – vallási koktélok a mai ember életében címmel korunk egyik időszerű kérdését boncolgatta. Az előadó párhuzamba állította az újszövetségi kor, elsősorban a Jézus korabeli társadalom helyzetét a mai korral. A római császárság korának első szakaszára nagyon jellemző volt a vallási sokszínűség, amely átment a különböző vallások keveredésébe, szinkretizmusába. Ijesztő a párhuzam az utóbbi hetven év történéseivel, Európára a népek mozgásával jellemző lett a vallási pluralizmus, de a keresztyénség meggyengülésével és a New Age előretörésével a vallási szinkretizmus is erősen megjelent. Jézus és környezete az akkori kor világában a reménység szigeteként volt jelen a társadalomban, keresztyén gyülekezeteink és református oktatási intézményeink a jézusi útnak ezt a tisztaságát őrizhetik meg a mai zavaros világban. Mindkét teológiai téma időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a nemiség kérdése és a különböző vallási irányzatokból „kölcsönvett" részletek kotyvaléka intézményeink diákjainak körében is megjelenik. Az ezekkel kapcsolatosan felbukkanó kérdésekre a pedagógusoknak választ kell adniuk, irányt kell mutatniuk.

Az első napot Pál Feri atya, mentálhigiénés szakember Belső béke viharos időkben, Mit kezdjek külső-belső nehézségeimmel? címmel tartott előadása zárta. A téma aktualitását az elmúlt évek koronavírus-járványa adta, melyet mindannyian különbözőképpen, de átéltünk. Mikor trauma jelenik meg az ember életében, akkor mindannyian – jó esetben – öt fázison megyünk át: tiltakozás és tagadás; harag, mely akár két szélsőséges irányba is juthat (agresszió vagy depresszió); alkudozás; depresszív szakasz és elfogadás. Az öt szakasz megélése akkor válhat az egyén javára, ha eljut arra a pontra, hogy megküzdjön a felmerülő nehézséggel, hogy rájöjjön arra: dolgom van magammal – befelé fordul, és az elfogadásnál megszületik az az eredmény, hogy a kialakult nehézség hogyan vált pozitív értelemben az adott egyén javára. Az előadó beszélt még a rövid és hosszú távú egyensúly fenntartásáról és az önstabilizálás eléréshez vezető folyamatról.

A találkozó második napjának délelőttjén két program várta a jelenlévőket. A pedagógiai szakmai bemutató, a magyarországi Mozaik Kiadó MOZABOOK, MOZAWEB, MOZAMAP, Digitális tankönyvek, munkafüzetek, pedagógiai kiadványok ismertetése sajnos betegség miatt elmaradt. A koradélelőtti előadás viszont megtartatott. Lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját fogjuk ünnepelni a jövő évben, ezért a Csavar Színház előadásában A helység kalapácsa című epikus költeményt láthatták a pedagógusok. Petőfi sokunkban a '48-as szabadságharccal fonódott össze, kevéssé ismerjük a költő jó humorát, melyet ebben a komikus eposzában megvillant. A mű megjelenése (1844) kiváltotta a kortársak bírálatát is, hiszen a költő szakított az addig uralkodó stílusirányzattal, és a kor kedvelt műfaját, az eposzt parodizálta kissé gúnyos hangnemben. A cselekmény egy falusi templomban kezdődik, majd a falu egyetlen szórakozási lehetőséget kínáló helyén, a kocsmában ér véget. Gál Tamás fergeteges játékával, a közönség egy-egy tagjának segítségével keltette életre a vígeposz hőseit.

A pedagógustalálkozó résztvevői keresztyén szemszögből foglalkozhattak előadóink segítségével korunkat, fiataljainkat is foglalkoztató témákkal, feltöltődhettek meghívott mentálhigiénés szakemberünk segítségével, és az önfeledt szórakozást is átélhették.

Édes Enikő