Az alkalom a Firesz kórus 2000-ben megjelent első hanghordozójának Berkesi Sándor által feldolgozott Tégy, Uram engem áldássá címadó énekkel indult, utalva ezzel a közös éneklés adta szolgálat áldásaira és a hálaadásra.

Édes Árpád lelkipásztor, aki köré 25 évvel ezelőtt szerveződött a kórus, rövid fohászt mondott a következő szavakkal: A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtő Atyaisten, aki Krisztus Jézusban megváltott bennünket és Szentlelke által bennünk él. Ő a mi örömünk, Ő a mi ünnepünk, Ő a mi énekünk. Övé a dicsőség örökkön-örökké.

A Jubilate Deo /Örüljetek Istennek/ latin ének felcsendülése után a kórusban kezdetektől éneklő Süll Tamás foglalta össze a közös éneklés eltelt negyed századát rámutatva annak jelentősebb állomásaira.

„Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel, menjetek eléje vigaszsággal, mert jó az Úr. Örökkévaló az Ő kegyelme és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége” – idézte fel a 100. Zsoltár szavait, majd köszöntötte a megjelenteket: Géresi Róbert püspököt, a Fiatal Reformátusok Szövetségének egykori elnökét, az alkalom fővédnökét, Molnár Sándor zsinati főtanácsost, Lévai Attilát, a Református Teológiai Kar dékánhelyettesét, Niklas Dörrtöt, a Németországi Evangélikus Egyház Kórusszövetségének főtitkárát, a néhai Ág Tibor népdalgyűjtőnek, karnagynak a fiát, Ág Zoltánt, a marcelházi gyülekezet gondnokát.

„Különösen rendhagyó ez a mostani alkalom, hiszen a Firesz kórus sohasem tekintett úgy magára és nem is volt az a célja, hogy koncerteket adjon. Énekléseivel szerette volna elérni, hogy – akár egy kis templomban, vagy kórházban, esetleg börtönben a fogvatartottak között, illetve ünnepi alkalmakon vagy fesztiválokon – hitvallást tegyen Jézus Krisztusról, mint életünk megváltójáról” – mondta beszéde elején, majd azzal folytatta, hogy a kórustagok mindmáig nagy hálával gondolnak azokra, akik az első formálódó években felkarolták a fiatal lelkes csoportot.

Elsőként a néhai Ág Tibor karnagyot említette meg, akit 1997-ben kértek fel a kórus vezetésére, majd egy hetet töltött Jókán, a Betlehem missziós központban megalapozva ezzel a fiatalok számára a kóruséneklés lehetőségét.

Vezényel Császár Abigél

Köszönetét fejezte ki Berkesi Sándor Liszt- és Kossuth-díjas debreceni karnagynak is, aki 1998-tól 2004-ig volt a kórus vezetője s rajta keresztül egyfajta szakmai híd épülhetett a Felvidék felé. Ezért a tevékenységéért a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata az idén áprilisban, a rimaszombati református templomban, a Zsinat nyitó istentiszteletén Pálóczi Czinke-István-díjjal tüntette ki. „Ma sajnos nem tud személyesen itt lenni velünk, de lélekben közöttünk van és mindenkit szeretettel ölel” – adta át az üzenetét Süll Tamás.

Vezényel Szabó Csongor

A kórus vezetését 2005-től Süll Kinga egyházzenész vette át, akit egy kis ideig, két éven keresztül a szintén egyházzenész Szabó Csongor helyettesítette. Majd saját maga és mások nevében is megköszönte Édes Árpád lelkipásztor munkáját, aki mint mondta: lelki atyja lett a csapatnak.

Vezényel Süll Kinga

Süll Tamás beszédében utalt a kórus különlegességére is. „A tagok nemcsak az ország egész területéről vannak, hanem a határon túlról is, úgymint Magyarországról, Kárpátaljáról, Csehországból, Ausztriából és Németországból, mert az élet oda vezette őket. De mégis olyan vonzerővel bír a kórus, hogy negyedévente mégis tudunk találkozni” – hangsúlyozta Süll Tamás, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy még mindig várják az új tagok jelentkezését. Elárulta, hogy a kórus soha sincs teljes létszámban, mindig hiányzik valaki, ugyanakkor mindig örülnek azoknak, akik eljönnek a közös éneklésre.

„Ahhoz, hogy méltóképpen megünnepelhessük ezt a jubileumot, megemlíthetnénk helyszíneket, hogy hol mindenütt lépett fel a kórus, s milyen énekek hangzottak el az elmúlt huszonöt évben. De nem tesszük ezt, mert az ünneplésünk nem csupán egy visszatekintés és visszaemlékezés a sok-sok örömteli pillanatra, amelyben helyet kaptak a könnyek és a gyógyítóan ható pillanatok is, hanem előretekintés és feltekintés is. Énekeink egyaránt azt az üzenetet hordozzák szavakban, ritmusban, dallamban és harmóniában, hogy Isten szeretete közénk költözik, Szentlelke betölt küldetéssel” – nyomatékosította Süll Tamás.

Az egyórás koncerten elhangzott még Johann Sebastian Bach Áldva áld az Isten engem kantátarészlet, a Berkesi Sándor karnagy által csodálatosan hangszerelt 23. zsoltár, William M. Runyan Hűséged vételen és Don Hart Az Úr irgalma végtelen című énekek.

Beliczay vonósnégyes

A negyedszázadnyi hálaadás Bob Chilcott A Little Jazz Mass – Egy kis dzsessz miséjével zárult. Közreműködött a Berán Gábor, Kovács Bálint, Pastorek Ferdinánd és Rácz Csaba összetételű Beliczay vonósnégyes.

Az éneklést zongorán kísérte Császár Abigél, Süll Mária és Varga Szabolcs. A fuvolát Eva Sýkorová, a nagybőgőt Mayer József, a dobot Tiba Sándor szólaltatta meg.

Vezényelt Süll Kinga, Szabó Csongor és Császár Abigél.

A nagy tapssal jutalmazott koncert Géresi Róbert püspöknek, a rendezvény fővédnökének az áldásával zárult.

A tervek szerint a Cantate Domino kórus színesíti az Élesztő Országos Táborának programját augusztus 11-én Királyréten, október 9. és 13. között a kórushétvége keretén belül Abarán és Deregnyőn szolgálnak, majd december első hétvégéjén, advent első vasárnapján Kassán jubileumi koncertet adnak Berkesi Sándor karnaggyal. 

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László

A Negyedszázadnyi hálaadás képei itt is megtekinthetőek.