A hálaadó ünnepségre délután, a rozsnyói egyházközség bölcsődéjének és óvodájának, valamint az alapiskola új tornatermének az átadása után került sor. Az oktatói-nevelői intézmény azonban már az elmúlt héten megnyitotta kapuját a kisgyermekek előtt, akik – függetlenül a kortól, a még csak három éves vagy éppen egy évvel az iskolakezdés előtt álló – első alkalommal tapasztalhatták meg a közösségben eltöltött egésznapos foglalkozás szépségét, illetve a velük való törődést. Önfeledten játszottak a délutáni uzsonna után az udvaron kialakított játszótéren, s még az sem nagyon zavarta őket, hogy a felnőttek éppen a nekik otthont adó óvoda küldetéséről szónokolnak.

Az alkalom Szarvas Erzsébet lelkipásztor köszöntőjével vette kezdetét, majd Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző osztotta meg ünnepi gondolatait, amelyben először a szülőföld szépségéről és az ahhoz való ragaszkodásról szólt, majd utalt arra, hogy Magyarország hitet, hazát és nemzetet féltő kormányának köszönhetően épülhetett fel Pálfalán egy új, református óvoda.

„Kitörő hála illet meg mindenkit, kik az alapoktól a tető csúcsáig azon dolgoztak, hogy ezt az épületet most átadhassuk egyedi rendeltetésének. Egyedi azért, mert Magyarország Kormánya és a református egyházunk egy olyan történelmi súlyú és vitathatatlan közös erőt fedezett fel a múltunkban, amit most újra fel kívánunk támasztani – Istennel, méghozzá a cigányság és magyarság egy évezreden keresztül együtt megélt kapcsolatát" – utalva ezzel arra, hogy az óvodát a település összetételéből kiindulva a roma nemzetiségű gyermekek fogják látogatni. Majd felsorolta, hogy miként formálta a magyar kultúrát a cigány művészet, példaként megemlitve Czinka Pannát, Dankó Pistát és Rácz Aladárt.

„Az óvoda építtetői és támogatói felismerték, hogy naggyá válni valójában csak úgy lehet, ha előbb felismerjük kicsinységünket, és felmérjük a lehetőségeinket" – mondta Rákos Loránt, majd hozzátette: Felismertük, hogy gyermekeinket kell először is Istent követőknek nevelnünk, hogy olyan fiúk és lányok legyenek, akik szeretik majd Istenüket, a szüleiket, népüket, hazájukat azért, mert érezni fogják, hogy Isten is így szereti őket. Az erre való nevelést kínálja gyermekeiteknek ez az óvoda.

„Mi most itt 2021-ben a cigány és magyar nemzet kovászai vagyunk, és azzal a hittel indítjuk útjukra kicsinyeinket e pompázatos óvodában, hogy olyan emberekké váljanak – ha majd felnőnek –, hogy tovább vigyék és naggyá tegyék nemzetüket; s egykor úgy emlékezzenek ránk, hogy mi voltunk azok, akik Isten dicsőségére, szüleik, nemzetük örömére, büszkeségére bocsátották őket tova a felemelkedés útján" – hangsúlyozta az egyetemes lelkészi főjegyző.

Az óvoda építésének a történetét Szarvas Ezsébet a gyülekezet lelkipásztora foglalta össze. Elmondta, hogy 3,5 évvel ezelőtt kezdődött el a folyamat. A 2018 elején született elhatározást hamar tettek követték. Szeptemberben a gyülekezet meg is vásárolta az egykori szövetkezet telkét, 2019 áprilisában kiválasztották a kivitelezőt, nyáron pedig az ott álló betontömböket eltávolították, a területet megtisztították a gaztól. Lerakták az épület alapjait, négy hónappal később tető is került az épületre. 2020 augusztusára elkészült az óvoda udvara és az épület jelentős része. Idén áprilisban kapták meg a használatbavételi engedélyét, majd júliusban az óvoda indításának engedélyét. Augusztusban pedig kiválasztották az óvodapedagógusokat.

Az óvoda kétcsoportszobás, negyven férőhelyes. Az augusztusi hónap folyamán harmincnyolc gyermek iratkozott be az óvodába. A zöldmezős beruházás közel 600 ezer euróból valósult meg a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében a magyar kormány támogatásával – foglalta össze röviden az óvoda építését a lelkipásztor.

Grezsa István miniszteri biztos megtiszteltetésnek tartotta, hogy egy kis faluban egy új intézményt avathat. „Tudom, hogy az óvoda nemcsak egy olyan hely, amely oltalmat és biztonságot nyújt a gyerekeknek, hanem lehetőség a szülőknek a találkozásra is. Egy kis közösség sajátos összetételben éli a napjait, melynek zöme cigány ember" – közölte a miniszteri biztos.

„Eljött annak az ideje, hogy félreérthetetlenül kijelentsük: Magyarország, illetve a magyar nemzetpolitika azt vallja, hogy a külhoni magyar nyelvű cigányság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része". Kifejtette, hogy az óvoda ugyan nem fogja megoldani Pálfala és a környező települések minden gondját, de világosan igazolja azt a tényt, hogy ők is a magyar nemzet része, mert az idehozott gyermekek ugyanolyan színvonalú intézményben nevelkednek, mint a nagyvárosok elit óvodáiban. Isten éltesse ezt a közösséget, s azokat a gyerekeket, akiknek a családjaik itt vannak. Soli Deo Glória, Egyedül Istené a dicsőség!" – mondta beszéde végén Grezsa István.

A református óvoda felépítése mérföldkő a község életében – jelentette ki Menyhárt Béla, a község polgármestere, hozzátéve: ez az első óvoda az életünkben, mert az előzőre már alig emlékeznek az itt élők. „Hálás vagyok azért, hogy ismét saját óvodával büszkélkedhetünk, köszönhetően a református egyházközségnek, ahol korszerű körülmények között nevelkedhetnek a gyermekek", majd megígérte, hogy polgármesterként azon lesz, hogy minden erejével támogassa az intézményt.

Az alkalmon a helyi közösség keresztyén felekezetének zenekara szolgált.

Az intézényt szalagátvágással adták át rendeltetésének.

Iski Ibolya
Kép: Szarvas László