Isten előtti alázatos főhajtásra van szükség – Ülésezett a Zsinat

2021. július 13., kedd

Az ünnepi nyitó istentisztelete után két héttel, július 10-én tartotta meg rendes munkaülését a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház X. Zsinata a rimaszombati Csillagházban. Beszámoló hangzott el az egyház életéről, a gazdasági ügyekről, az óvodaprogramról és a magyarországi támogatásokról. Megválasztották a Zsinati Tanács, valamint a zsinati bizottságok tagjait. Az idén Berkesi Sándor karnagy kapja a Pálóczi Czinke István-díjat.

Ülésezik a Zsinat

A Zsinat egyházi és világi képviselőit Géresi Róbert püspök köszöntötte, áhítattal szolgáltak Rákos Loránt és Ján Semjan egyetemes lelkészi főjegyzők. A tervezett nyolc tárgysorozati pont jóváhagyása előtt Rákos Loránt javasolta, hogy a Zsinat foglalkozzon a gyászévtizedről való megemlékezés témájával, a Zsinati Elnökség pedig azt, hogy az emeritus püspöki cím odaítélése és a Pálóczi Czinke István-díjra való jelölés is felkerüljön a programpontok közé, amit a zsinati tagok egyhangúlag támogattak.

A házszabály ismertetése után jóváhagyták Kiss Tibornak, az Egyetemes Választási Bizottság elnökének beszámolóját az elmúlt évben megvalósult tisztújításról.

Kiss Tibor, az Egyetemes Választási Bizottság elnöke

A munka nem állt le a járvány idején sem

Géresi Róbert, az egyház 2021. január 1-jétől hivatalban lévő püspöke beszámolt az elmúlt félév történéseiről, először a Püspöki Hivatal zökkenőmentes átvételéről, valamint elmondta, hogy az év elején, amikor a járványügyi helyzet miatt tilos volt az egy térben való kapcsolattartás, az elnökség működéséről hírlevelek formájában tájékoztatta a lelkészi hivatalokat. Ez a kommunikációs forma – tapasztalata szerint – segítséget adott a lelkészeknek az adott helyzet értelmezésében. A továbbiakban azonban nem kívánja folytatni ezt a fajta híradást, mivel meglátása szerint az egyház testületeinek döntését a belső egyházi nyilvánossághoz a szokott módon juttatják majd el. Elmondta, hogy a Zsinati Elnökség tanácskozásainak egyik fő témája az egyház gazdálkodásában való tájékozódás volt, amelyről Porubán Ferenc főgondnok szerzett – több napot is rászánva – pontos és részletes információkat az egyház könyvelőjétől.

Az egyházmegyék espereseivel az egyházi életet érintő kérdésekről, az adminisztrációs feladatok halasztásáról, az egyházmegyei közgyűlések szervezéséről és még sok más témáról pedig videokonferenciák segítségével egyeztetett az elnökség, amelyeket nagyon operatív, jó hangulatú megbeszéléseknek tartott. A püspök kihangsúlyozta, hogy a munka nem állt le a járvány idején sem, de előrevetítette, hogy nem kis erőfeszítést igényel majd akár csak a járvány előtti állapot visszaállítása. Megemlítette, hogy a Zsinati Elnökség támogatta a közalapi törvény módosításának azon javaslatát, mely szerint a járvány okán a 2021-es évi gyülekezeti befizetések és kifizetések maradjanak el.

Ján Semjan, Porubán Ferenc, Géresi Róbert, Rákos Loránt

Szükség van a belső misszióra

„Nagyon sok gyülekezetet negatívan érint az adakozások csökkenése. Tisztában vagyunk azzal, hogy vannak olyan egyházközségek, amiket nem terhelt erőn felett ez az időszak, de nagyon körülményes lenne egy olyan szabályozás beiktatása erre az évre, amelyik különbséget tesz a gyülekezetek között” – közölte a püspök, majd kitért arra, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyülekezeti alkalmak lehető legnagyobb számú hívőt vonzzanak be a templomokba, gyülekezeti termekbe.

„Egy belső misszióra van szükség az egyház életére nézve” – hangsúlyozta. „A gyülekezetek életében a találkozást nem válthatja ki az internetes alkalom. Látnunk kell viszont azt is, hogy ez a járványhelyzet milyen sokoldalú szolgálati módokat állított az egyház munkájába, amelyekkel okosan és bölcsen tovább kell élnünk. Nem egy vagy-vagy helyzetben kell gondolkodnunk, hanem egy bölcs és átgondolt is-is szolgálatban.”

A zsinati Elnökség szlovák tagjai: Pavol Gurbaľ és Ján Semjan

Az egyházi oktatási intézményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a református iskoláknál már jól működő rendszerhez hasonlóan az óvodapedagógusok egyházi összefogása is kiemelten fontos. Kiemelte, hogy a Magyarország Kormánya által támogatott óvodaprogramnak van néhány sarokpontja, s ezek egyike, hogy azok egyházi fenntartásúak legyenek. „A hit erejét kell csöpögtetni a gyermekek szívébe. Mi nem egy kétnyelvű óvodahálózatra kaptunk támogatást, hanem magyarra, amelyet az összes alapító-fenntartónak meg kell értenie és támogatnia. Az egyetemes egyház részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a sarokpontok érvényesüljenek” – nyomatékosította a püspök, aki megemlítette a Kálvinista Szemle / Kalvinské hlasy megújulását, illetve azt, hogy a reformata.sk honlap is változtatás előtt áll.

Az egyház életét gazdagító szolgálati területekkel úgy, mint a diakónia, gyermek- és ifjúsági munka, börtön- és cigánymisszió, egyházzene, külön szeretnének foglalkozni, illetve javasolta egy olyan rendszer kialakítását, ahol éves rendszerességgel találkoznának ezen területek szolgatársaival szolgálatuk tovább gondolása céljából. Előrevetítette annak a lehetőségét is, hogy egyházmegyénkként évente egy-egy lelkészértekezletet úgy szerveznének meg, hogy azon az illetékes anyanyelvű egyetemes lelkészi főjegyző és a püspök is jelen tudjon lenni. Ennek legközelebbi időpontjában az esperesekkel az októberi hónapban egyeztek meg.Porubán Ferenc főgondnok

Mindig lesznek véleménybeli különbségek

Az elmúlt félév összegzése után feltette a kérdést: Látásbeli különbségek vannak? Majd azzal válaszolt, hogy igen, vannak, és lesznek is! Mindig lesznek véleménybeli különbségek is – mondta a püspök, majd kifejtette, hogy ez nem jelentheti azt, hogy széttörjük, ami egyben szép. Látunk széttörni családokat. Siralmas! Látunk széttörni gyülekezetet. Fájdalmas! Legyünk fontosak egymásnak: a legnagyobb gyülekezetnek a legkisebb, a legkeletibbnek a legnyugatibb, a legnagyobb magyarnak a legkisebb szlovák és a legnagyobb szlováknak a legkisebb magyar. A legnagyobb óvodának a legkisebb iskola, a leggazdagabb református vállalkozónak a legszegényebb faluszéli viskó. Hosszasan lehetne folytatni a sort. Higgyük el, rajtunk áll: a szolgálatot végzőkön, a gyülekezeti tagokon, a gyülekezeteken, a lelkészeken, a gondnokokon, a presbitereken, az egyházmegyéken, az espereseken, a Zsinaton! Az egyházunkban a legfontosabb hely nem a „Csillagház ülésterme”, hanem a templomok és gyülekezeti termek, intézményeink iskolapadjai, a hittanok és konfirmációs felkészítések, a napközi táborok, a beteg- és családlátogatások …. Soha nem a fejek hullására van szükség. Az ember mindig nagyot tévedett, amikor ezt hitte. A fejek Isten előtti alázatos meghajtására van szükség mindenki részéről” – hangsúlyozta Géresi Róbert, majd felidézte, hogy a rimaszombati istentisztelet után nagyon sok kedves ajándékot kapott. Az egyikben a következő idézetet találta: „...ha pedig vendégségbe hívnak, ülj az utolsó helyre, ott mindig Krisztus maga vár csöndes találkozásra”. Megfontolandó tanács! – jelentette ki a püspök, hozzátéve: testben nehéz megtenni, mert a püspököket, espereseket, lelkészeket, gondnokokat mindig előre ültetik, de lélekben keressük meg az utolsó helyeket. Ezt kívánom mindannyiunk számára.Molnár Sándor zsinati tanácsos

A Felvidéki Református Óvodaprogramról és Magyarország Kormányának támogatásáról Molnár Sándor zsinati főtanácsos tett jelentést, amelyet a zsinati tagok tudomásul vettek. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház az óvodaprogram keretében 24 projekt megvalósítását tervezte el, amelyből eddig húsz épület már elkészült, négynek az építése még folyamatban van. 15 intézmény működését már jóváhagyta az illetékes minisztérium, 9 pedig még bejegyzés előtt áll. A program befejezésével 24 helyszínen, 35 óvodás és 19 bölcsődés csoportban, valamint 4 alsó tagozatos osztályban 1007 gyermeknek lesz férőhelye. A jelentésből kiderült az is, hogy az idei évben a magyar kormány által támogatott műemléktemplomok javítása lassabb ütemben valósul meg, mint ahogyan azzal számolt az egyház, bár az erre a célra folyósított összeget év végéig fel kell használni.Rákos Loránt egyetemes lelkészi jegyző

A közalapi törvény végrehajtási rendelkezését Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző terjesztette be, amelyben részletesen kifejtette, miért szükséges felfüggeszteni az egyházközségek idei évi befizetési kötelezettségét.

Befizetési kötelezettség felfüggesztve

„Egyházunk anyagi kondícióját is megviselte a járvány, hiszen a templomon kívülre eső alkalmak idejében az adakozás sok helyütt érzékelhetően visszaesett. Bár, itt is elismeréssel kell adóznunk azon hívek iránt, akik nemcsak a persely vonzatában voltak hajlandóak adakozni, hanem megtalálták egyéb módját is annak, hogy Isten egyházának szükségleteit biztosítsák. Mégis sok helyütt kerültek az egyházközségek a fizetésképtelenség szélére, aminek terhét még inkább növelnénk az egyetemes egyházi (pontosabban a közalapi) illetékek beszedésével. Ezért elkerülendő azt, hogy az ilyen, számtalan, önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került egyházközségektől csak tartozás-elismeréssel együtt járó jogi procedúra útján sikerüljön behajtani valamikor a befizetendő közalapi illetéket, a Zsinati Elnökség arra az álláspontra helyezkedett – és ez képezi most az indítványát is (…) –, hogy a 2021. évben felfüggeszti az egyházközségek befizetési kötelezettségét a Közalapba, azáltal, hogy kéri, a Zsinat a törvényt a befizetés és kifizetés tekintetében 2021-ben nyilvánítsa alkalmazhatatlannak” – hangsúlyozta Rákos Loránt.

A zsinat tagjai jóváhagyták a beterjesztést, azzal, hogy az újra alkalmazhatóság hatályának kezdő időpontját 2022. január 1-jében határozták meg. Az operatív keret feltöltését – az egyházigazgatás folytonosságát biztosítva – a 2021. évben a személyi keret terhére rendeli el. A Zsinat egyben megbízza a Zsinati Tanácsot, hogy kezdje meg az Közalapról szóló 1/2009-es számú törvény felülvizsgálatát, illetve az azzal kapcsolatos törvénymódosítási eljárást, a gyakorlati valósághoz igazítva a törvény rendelkezéseit.

Választás

A zsinati ülésen választották meg titkos szavazással a Zsinati Tanács és a szakbizottságok tagjait. A Zsinati Tanács tagjává választották lelkészi részről Erdélyi Pál, Molnár Zsolt és Nagy Ákos Róbert, világi részről Furik Csaba, Molnár Rudolf és Oros Zoltán zsinati tagokat. Póttaggá választották lelkészi részről Lévai Attila, Molnár István és Széles Jaroslav, világi részről Baranyay Zsolt, Icso Béla és Madarász Béla zsinati tagokat.

A Zsinati Teológiai-Etikai Bizottságába Erdélyi Pált, Fazekas Lászlót és Lévai Attilát, a Zsinati Jogi Bizottságába Icso Bélát, Rákos Lorántot és Somogyi Alfrédot, a Zsinati Számvevő Bizottságba Bucsuházy Istvánt, Kiss Pált és Madarász Bélát, a Zsinati Lelkészképesítő Bizottságba – a Zsinati Tanács lelkészi tagjain kívül – Görözdi Zsolt lelkipásztort és Somogyi Alfréd zsinati tagot választották meg.Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok

A Zsinat támogatta Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző javaslatát, hogy a 2021. évi őszi ülésének kezdetén – a gályarab-emlékmű megkoszorúzásával és egy ünnepi előadás megtartásával – megemlékezzen a gyászévtized kezdetének 350. és befejezésének 340. évfordulójáról.

Pálóczi Czinke István-díj

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata 2013-ban alapította meg a Pálóczi Czinke István-díjat, amelyet első alkalommal Csémy Lajos nyugalmazott professzornak adományozták. Ezzel a díjjal tüntették ki Erdélyi Géza emeritus püspököt, Harm Jan Boiten, holland lelkészt, Balog Zoltán volt emberi erőforrás minisztert, jelenlegi dunamelléki püspököt is.

Az idei jelölést – a Zsinati Elnökség javaslata alapján – Géresi Róbert püspök terjesztette a Zsinat elé. Elmondta, hogy Berkesi Sándor karnagyra esett a választásuk, aki komoly szakmai munkát végzett a Felvidéken. A zsinati tagok egyhangúlag jóváhagyták a javaslatot.Géresi Róbert püspök átadja Fazekas Lászlónak az emeritus püspöki cím adományozásáról szóló oklevelet

A Zsinat – a Zsinati Elnökség előterjesztésére – Fazekas Lászlónak, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és az egész Kárpát-medencei magyar református egység szolgálatában két egyházi cikluson keresztül betöltött püspöki tiszte, a lelkek egyetemes pásztorolása, Isten országának építésében bizonyított lelkiismeretessége, a nemzeti érzékenység területén tanúsított rendületlen és irányt mutató hitvallása és hűsége, valamint Istent dicsőítő élete és szolgálata iránti hálával és nagyrabecsüléssel az „emeritus püspök” címet adományozta.

Az erről szóló oklevelet Géresi Róbert püspök adta át Fazekas László emeritus püspöknek, aki megköszönte a szép és megtisztelő gesztust, hozzátéve, hogy hálaadással fogja hordozni ezt a tisztséget a gyülekezetek további építésére.

Iski Ibolya

Fotó: Szarvas László

események továbbiak →