Igemagyarázat – Zsolt 16,8–9

2021. január 26., kedd

„Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van. Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.”

Mit hoz magával a jövő? – leginkább ez a kérdés foglalkoztat mindnyájunkat. Mi vár ránk, s hogyan fogjuk megélni az előttünk álló heteket, hónapokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg bennünk.

A zsoltáros Isten kezébe helyezi életét! Az Úrra tekint, nem tántorodik meg. Nem azért, mert talán neki nem lennének harcai; nem azért, mert ő mindent olyan könnyen megkapna. Végigolvasva a zsoltárokat láthatjuk, hogy milyen nehéz utat járt meg a zsoltáros. Mélységeket járt meg, kilátástalan helyzeteket élt meg. Mégis mindennek ellenére vallja, nem tántorodik meg, mert az Úr az ő jobbján van!

Jó lenne, ha mi is így tudnánk reménykedni megpróbáltatásaink során! Jó lenne, ha Pál apostollal együtt mi is meg tudnánk vallani, „… én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil 4,11–13)

A zsoltáros elégedett! Érzi, az Úr vele van minden időben, minden napon! Hiszi, ha az Úrra tekint, nem tántorodik meg! Ezért szüntelen az Úrra tekint! Jó és rossz időben egyaránt. Mélységet vagy magasságot megjárva ugyanúgy az Úrra tekint! Érzi, át- és megéli, hogy az Úr az ő jobbján van, s ezért tud örülni szíve a nehézségek közepette is! Ujjong a lelke, testét is biztonságban érzi!

Nagy dolog ez! Teljes biztonságot érezni, teljes védelemben élni! Akkor is, ha épp az üldözések időszakát kell megélnie. Gondolatait az Úr ígéreteire építi, Istenbe bízik, Belé kapaszkodik, s jól tudja, erőt, támaszt lelhet és lel Benne, ezért van oka az örömre, az ujjongásra! Jól tudja a jövőre nézve is, hogy egyedül Isten tarthatja és tartja meg őt!

Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, azonban abban teljesen biztosak lehetünk, hogy Isten ott lesz velünk, nem feledkezik meg rólunk, hiszen a tenyerébe vésett be, szüntelenül Előtte vannak falaink. (vö. Ézs 49,16)

Nehéz helyzetben, nagy út előtt állva Mózes így bíztatta utódját, Józsuét: „Légy erős és bátor… Maga az Úr vonul majd előtted, ő maga lesz veled. Nem hagy cserben téged, és nem hagy el: ne félj hát, és ne rettegj!” (5Móz 7–8)

Ha beengedjük Istent a szívünkbe, valósággá lesz számunkra is a hitvallás, miszerint „De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az Urat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet.” (Zsolt 73,28)

Isten megvigasztal elkeseredésünkben, felemel a mélységből, bátorít küzdelmeinkben! Istenre hagyatkozhatunk, Ő a mi Pásztorunk! Lelkünket felüdíti, igaz ösvényen vezet! (Zsolt 23,3)

Ez mind átélhető az Ő jobbján! Isten hív minket, hogy átadva magunkat Neki mindezt megtapasztaljuk! Megtapasztaljuk és megéljük, hogy nem kell aggódni a holnapért, elég minden napnak a maga baja. (Mt. 6,34) Ahogyan Jézus kérdezi, aggódásával pedig ki tudná közülünk meghosszabbítani életét csak egy perccel is? (Mt 6,27)

Munkálkodjon bennünk Isten Szent Lelke, hogy megérezzük, bármi is várjon ránk, Istenben biztonságban vagyunk!

Sándor Veronika újlóti lelkipásztor

események továbbiak →