A református templommal és a mellette lévő egykori egyházi iskolával szemben lévő telken, a körforgalomhoz közel épült fel az egyházközség napraforgóhoz hasonló, s ezért a Napraforgó névvel azonosított, két külön részből álló bölcsődéje és óvodája. Ottjártunkkor az épület előtt még javában folyt a tereprendezés a szükséges parkolóhelyek és egy kisebb park kialakítása céljából. De még mielőtt Erdélyi Zoltán lelkipásztorral körbe járnánk az épületet, először az intézmény nevére vagyunk kíváncsiak. Megtudtuk, hogy az egy fantázianév, amelyben a tervezők által megálmodott épület formája tükröződik. Az épület központjából különböző hosszúságban nyúlnak szét az egyes épületrészek, érzékeltetve ezzel a napraforgót formáját. Közvetlen közelről ugyan nem lehet felfedezni az elképzelt napraforgót, de a légi felvételeken annál inkább. 

„Az épület tájolása is úgy lett megoldva, hogy a gyermekek napközben élvezhessék az ablakon beáradó napfényt. Nem messze tőlünk van egy körforgalom, aminek szintén három ága van, mint az épületünknek, így ennek az impozáns épületnek a formája teljesen beolvad a környezetbe. Az intézmény egy központi helyen épült fel. A fő utca végén, a körforgalomnál van a református és az evangélikus templom, illetve az egyházközség ingatlanjai is itt találhatóak. Úgy gondolom, hogy ez a hely megfelelő lett a szociális-nevelési intézmény számára” – mondja az elhelyezéssel kapcsolatban Erdélyi Zoltán.A kezdetekben, amikor az egyházközség úgy döntött, hogy bölcsőde és óvoda alapításával bekapcsolódik a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjába, még más helyszínen, az egyházközség egykori egyházi iskolájában képzelték el annak megvalósítását, bár akkor le kellett volna mondaniuk annak bérbe adásából származó bevételből. Amikor azonban kaptak egy visszautasíthatatlan ajánlatot a községben élő Nagy Béla nyugalmazott bátorkeszi lelkipásztortól, hogy a háza melletti telket ajándékba adná erre a célra, azonnal éltek ezzel a lehetőséggel.

„Egyébként mindig is az volt a szándéka, hogy a telket valamilyen módon szociális célokra hasznosítsa, amely majd az itteni egyházközséget is szolgálná, de miután a terve nem volt kivitelezhető, akkor döntött úgy, hogy elajándékozza a területet. Örült is annak, hogy pedagógiai és nevelői intézmény lesz majd itt, s így megnyugodva, hittel adta át a saját tulajdonban lévő telkét használatba, hogy azon a jövő nemzedék számára egy olyan központ épüljön fel, amely majd megtöltődik tartalommal és gyermekek nevetésével. Ez az egyhektáros terület, tényleg nagyvonalú adomány” – emlékszik vissza a kezdetekre a lelkipásztor.Ottjártunkkor az épület előtt több gép is dolgozott az ide hozott föld elegyengetésén, ahol majd egy kisebb parkot, illetve parkolókat alakítanak ki a gyermeküket autóval szállító szülők számára. Megnéztük a hátsó, jóval nagyobb felülettel rendelkező részét is, ahol majd a játszótér lesz. Itt már szépen elrendezték a földet, de az akkori esőzés után eléggé süppedős lett a talaj, ezért ott egy időre felfüggesztették a munkát. Visszatértünk az épület utca felőli részéhez, hogy belépjünk az épületbe, ahová egyébként még másik két bejáraton is be lehet jutni. Belépéskor egy hatalmas, a napraforgóhoz hasonló, kupolát formázó nagy helyiség tárul elénk, de nem ide térünk be, hanem balra megyünk, ahol a bölcsődei rész található.

„A bejáratnál lesz az öltöző helyiség kis szekrényekkel, pelenkázóval, babakocsi tárolóval, majd a folyosón tovább haladva érünk el a tizenkét gyermek számára kialakított, nagy ablakfelülettel rendelkező hatalmas csoportszobába, ahol a játékos foglalkozások lesznek, de az alvási időt is itt töltik majd a gyerekek”– magyarázza a lelkipásztor. Innen lehet kijutni a központi, homokozóval ellátott játszótérre is, ahol majd minden csoport a saját elkülönített helyén játszhat a játékaival. A csoportszoba mellett van a mosdó és a nevelői szoba, a szemközti oldalon pedig a takarító és a tisztító eszközök tárolására kialakított helyiségek, valamint az igazgatói iroda. Mivel még nincs minden kész és a bútorokat sem helyezték el, így egyelőre nehéz elképzelni, hogyan fognak kinézni az egyes helyiségek, de gondolatban már látjuk a feldíszitett falakat és a helyükre került bútorokat, ahol bizonyára jól fogják majd magukat érezni a gyerekek.„Megvan a reménységük arra, hogy igény mutatkozzon a bölcsődei nevelés iránt. A közel háromezer lakosú Perbetének korábban volt is bölcsődéje, de megszűnt. A falu elöregedésének meggátolása érdekében megmaradási stratégiát dolgozott ki a falu vezetése építkezési telkek vásárlásának támogatásával, vagy a megvett régi házak lebontása után felszabadult telkek eladásával próbálja a fiatalokat a faluban tartani, vagy éppen haza csalogatni. Mi csak reménykedünk abban, hogy az új házakban olyan családok is lesznek, akik majd igényelni fogják a bölcsődei szolgáltatást gyermekük számára. Több szülő is jelezte már, hogy ha elkészül a bölcsőde és megkapja a működési engedélyét, akkor szeretné majd kihasználni ezt a lehetőséget, mivel szeretne visszatérni dolgozni” – mondja meggyőződéssel a lelkipásztor.ivel a bölcsőde engedélyeztetése nem olyan hosszadalmas, mint az óvodák esetében, így, ha az illetékes szervek jóváhagyják a működését, akkor az érdeklődéstől függően akár késő tavasszal vagy kora nyáron már fogadhatja a 1–3 éves korosztályú gyermekeket. Erdélyi Zoltán kitér arra is, hogy mivel egyházi alapítású és fenntartású bölcsődéről van szó, a keresztyén nevelést itt is szeretnék érvényesíteni elsősorban a foglalkozásokon keresztül, illetve azon információk által, amelyre szüksége van egy fejlődő gyermeknek, hogy a hit útján keresztül tudják őket vezetni. „Ne a világ által kínáltak befolyásolják a gyermekeinket, hanem azok az évezredes keresztyén alapok, amelyekre lehet építeni. Saját magunk tapasztalatából kiindulva, nagyon sok mindenen a hit a későbbiekben átsegíti őket. A megfelelő személyzettel nagyon könnyen át lehet adni a gyermekek számára a keresztyén erkölcsös nevelést” – véli a gyülekezet lelkipásztora.Visszatérünk a különlegesen megtervezett kupolás részhez. A mennyezet közepén egy falapból készített napraforgó emlékeztet a névre, egy kis vidámságot becsempészve a helyiségbe. A hatalmas térben fognak étkezni a bölcsődések és az óvodások, de nagyobb rendezvény megtartására is kiválóan alkalmas lesz a körhelyiség, ahová minden oldalról fény árad be, sőt még fentről is, köszönhetően a fénycsatornáknak. Itt éppen akkor lett készen a betonozott járólap és még a mennyezeti világítás is szerelés alatt volt.

Az étkezővel szemben lesz majd a modern gépekkel felszerelt hatalmas konyha, amely biztosítja a napi háromszori étkezést. Elsősorban az intézmény számára készítik az ételt, ami a naponta akár 60-70 ételt jelent. Amennyiben engedélyezett lesz és igény mutatkozik rá, akkor a faluban lévő idős emberek számára is, – a diakóniai munka keretében – akik már nem tudják magunknak biztositani az étkezést, megrendelés esetén kiszállítanák az ebédet. Ez természetesen még a jövőbeli tervek között szerepel, de számolunk vele – mondja a lelkipásztor.

A körfolyosón tovább haladva jutunk el az óvodai részhez, ahol először az öltöző fogadja az érkezőket, majd egy folyosón keresztül lehet eljutni a két csoportszobához, illetve az igazgatói irodához, a mosdókhoz és a takarító helyiségekhez. Belépünk az első csoportszobába, amelynek a nagyságát jelenleg nem is nagyon lehet megállapítani, mert szinte tele van a már megérkezett bútorokkal. Mivel ez a helyiség korábban elkészült, mint a többi, így addig ez a tárolóhelyük, amíg a többi helyiségben dolgoznak a szakemberek.

„Ez a terem is nagyon érdekes belülről, mert itt is úgy tervezték meg a hatalmas ajtókat, ablakok, hogy a központi udvarra, a játszótérre néznek és szívják magukba a keletről nyugatra haladó napsugarakat. Így a terem, ahol a gyermekek a játék mellett magukba szívhatják az erkölcsi és vallási alapokat, egész nap napfényben fürödhet” – mutat körbe a lelkipásztor.Az egyházközség két óvodai csoportszobát tervezett 20-20 gyermek számára, annak ellenére, hogy Perbetén az önkormányzat fenntart egy magyar és egy szlovák tanítási nyelvű óvodát, amelyet 30-30 gyermek látogat. A lelkipásztort azonban ez a tény nem aggasztja, hanem inkább reménység tölti el, s bízik abban, hogy az egyházi óvoda meg fog telni gyermekekkel, hiszen mint mondja, már most is vannak jelentkezők. Konkurenciát viszont nem szeretnének teremteni a két magyar óvoda között.

„Célunk az, hogy a gyermekek számára minőségi oktatást biztosítsunk 21. századi körülmények között. Erre adva volt a lehetőség, mi pedig éltünk vele. Idézném a Szentírást is, mely szerint Jakab apostol levelében ezt olvassuk: „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.“ Meg vagyok győződve róla, hogy amit teszünk, az jó. Én ezt így fogom fel. Amikor egyházunk lehetőséget kapott a magyar kormánytól a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében óvodák és bölcsődék alapítására, illetve az építésére zöldmezős beruházással, akkor mi is éltünk ezzel a lehetőséggel. Bízom abban, hogy ezek a helyiségek meg fognak telni, s lesz elegendő gyermek, ha nem egy, akkor két vagy három éven belül.Minden jelentkezőt szívesen fogadnak felekezeti hovatartozástól függetlenül. Feltételük az, hogy a szülőnek el kell fogadnia, hogy a gyermekét magyar nyelven és vallásos nevelésben részesítik. „Egy vegyes közösséget várunk, nekünk ugyanis nem célunk elkülöníteni az óvodát valamelyik közösség, csak a reformátusok számára. Az egész perbetei közösséget szeretnénk felemelni és biztos alapot teremteni a számukra. Nem titkolt célunk az sem, hogy amikor bölcsődei és óvodai nevelésről beszélünk, akkor egyfajta utánpótlást és egy folytonosságot is szeretnénk biztosítani a magyar iskolák számára. Nincs más lehetőség és kiút ebben a jelenlegi helyzetben. Voltak idők egyházunk történelmében, amikor templomokat, iskolákat kellett építeni, mert arra volt szükség. Most bölcsődéket és óvodákat, mert a keresztyén vallás és népünk megmaradásának ez a kulcsa. Nekünk ez jutott feladatul és ebben kell helyt állni” – nyomatékosítja Erdélyi Zoltán.Közben megérkezik az iskolai hittanoktatásról Erdélyi Adél beosztott lelkész, aki elárulja, hogy a falakon található, szarvasokat és virágokat ábrázoló tapétákat közös megegyezéssel választották ki, és óvopedagógusok véleményét is megkérdeztük, illetve a tervezők is a Napraforgó névhez ezt találták a legmegfelelőbbnek. De az eredményben a gyülekezet véleménye is benne van.

„Már nagyon készülünk a gyermekekkel való találkozásra, izgalommal várjuk őket. Mivel egyházi intézményről van szó, a református hittanoktatás sem maradhat el. De a más felekezetűek is lehetőséget kapnak majd arra, hogy élhessenek ezzel a jogukkal. Egyelőre még nem kristályozódott ki, hogy miként fog ez megvalósulni, de ezt majd még egyeztetjük az itt dolgozó óvónőkkel is. Nyilván játékos formában fog történni, hiszen az óvodásokkal és bölcsődésekkel máshogyan nem is lehet. Főleg azt szeretnénk, ha kihangsúlyozódna, hogy itt egy keresztyén intézményről van szó. Ami abban mutatkozna meg elsősorban, hogy az étkezések előtti és utáni imádságok legyenek természetesek, de egy ünnepre való felkészülés is keresztyén szellemben történjen, erre igyekszünk majd nagy hangsúlyt fektetni” – vetíti előre a terveket a gyermekek nevelésével kapcsolatban Erdélyi Adél, aki elárulja azt is, hogy mivel az iskolában ő tartja a hittanoktatást a gyermekeknek, így itt is az ő feladata lesz. Hozzáteszi azonban, hogy mivel a gyülekezetben is minden szolgálatot megosztanak, így a férje is időnként meglátogatja a gyermekeket, foglalkozásokat tart a számukra, hogy mindkettőjüket megismerjék és tudatosítsák, hogy ennek a gyülekezetnek két lelkésze van.Mivel az óvodai részben is hamarosan minden készen áll a gyermekek fogadására, az egyházközség szeretné, ha már az idén, szeptemberben, az új tanévben már fogadhatnák az óvodásokat, akiknek elkezdődhetne a keresztyéni szellemben való nevelésük. Ez azonban még sok mindennek a függvénye, hiszen az óvodáknál hosszabb ideig tart az engedélyeztetési folyamat. Ennek ellenére a beíratási időszakban meghirdetik a gyermekek jelentkezését.

A Perbetei Református Egyházközség a magyar kormánytól a Bethlen Gábor Alapon keresztül közel egymillió euró támogatást kapott a bölcsődét és óvodát magába foglaló épületkomplexum felépítésére. Az intézmény felszerelését szintén a magyar kormány fedezi, de egy másik keretből. A Napraforgó bölcsőde és óvoda épületét a használatbavételi engedély megszerzése után szeretnék átadni még a 2021-es év első felében, de ennek időpontja azonban a járványügyi helyzet miatt függőben van még.

Iski Ibolya

Fotó: Iski Ibolya, Csémy Krisztián