Hetek óta használok egy könyvjelzőt. A rajta szereplő ige nagyon sokat adott nekem az elmúlt időszakban. Azért is használom, hogy mindig emlékeztessen arra, hogy elég nekem az Ő kegyelme.

Sokszor ezekről elfeledkezünk. Lehet, hogy a körülményeink is megnehezítik az Úrhoz való közeledést. Így aztán nehézzé válik a feltétel nélküli bizalom. Rengeteg bibliai személy élt át hasonlót, pedig ezekre fel szoktunk nézni, illetve példaként emlegetni. Ott van például Mózes a csipkebokornál. Isten a szavát adja neki, hogy végig vele lesz, de Mózesnek ez nem elég és még segítséget, csodákra vár. Ilyen példa lehet számunkra Saul király is, aki áldozatot mutatott az Úrnak, amikor az neki nem volt szabad. Sámuel próféta türelemre intette Sault, mert tudta, hogy időben fog visszatérni és áldozatot bemutatni. Saul azonban félt a közeledő ellenségtől, ezért ő maga mutatta be az áldozatott, és ezzel bűnt követett el.

Számtalan ilyen ember van a bibliában, és hála Istennek, hogy ezek benne vannak. A biblia olyan emberekről számol be nekünk, akik hasonlóak hozzánk, akik nem tökéletesek. Akik életük egy bizonyos pontján rájöttek arra, hogy elég nekik Isten kegyelme, és nem kell más. Nem kell más gondviselő, vigasztaló, közbenjáró, mert mindez Jézus Krisztus személyében elérhető minden ember számára.  Ezért bíztatja Ő ma is az övéit: „Legyetek bárhol, bármilyen körülmények között, Én ott vagyok veletek.” (Ján 14,18)

Kívánom, hogy az Úrhoz való közeledés váljon életgyakorlattá számunkra. Továbbá kívánom Isten áldását az életünkre, hogy olyan rendületlen hitünk legyen, mint amilyen Pál apostolnak volt: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.“ (Róm 8,38–39)