Kedves Testvérek, mindnyájan tudjuk, hogy a Húsvét ünnepét megelőző 40 napot böjti időszaknak nevezzük. Az ember életében azonban váratlanul is adódhatnak olyan élethelyzetek, olyan időszakok, amikor akaratán kívül is böjtölnie kell. Tudják ezt azok az idős emberek, akik átélték a világháborút. Vagy ne menjünk messze, vegyük példának a most történteket, hogy mennyire meg kell vonni az embereknek maguktól a mindennapi dolgokat. Sok keresztyén ember ennek ellenére nagyon fegyelmezett, sokan tudatosan vállalják ezt a mostani élethelyzetet.

A böjti élethelyzet mindig lemondás, nélkülözés valaminek a hiánya, de mindig Isten munkájának színtere is. A bibliából tudjuk, hogy Izrael népe is számos alkalommal élt át böjti élethelyzetet. Éppen úgy, mint az Újszövetség népe, Krisztus egyháza.

A szentírás szerint, ezt egyszer-egyszer Isten rendeli el az övéi számára, hogy ezáltal munkálkodjék az Ő népe életében. A szentírás, Keresztelő János példáján keresztül tanít most minket tudatosan vállalni mindezt és Krisztus tanítványaként járni böjtben. Lukács evangéliumában ezt olvastuk Keresztelő Jánosról: növekedett és erősödött a pusztában. A böjti élethelyzet által növekedett. Tudjuk róla, hogy nagyon egyszerű életet élt, ruhája teveszőrből volt, sáskát, és erdei mézet evett. Kint a pusztában lakott, minden kényelmet nélkülözve.

Lemondás, nélkülözés, volt az élete, és lelkileg mégis növekedett. Keresztelő János nem esett kétségbe látva a pusztát, nem menekült el a pusztából, nem kérte számon, hogy miért kell neki ilyen körülmények között élni, hanem istenben hitt, hozzá imádkozott, és így erősödött, növekedett lélekben.

Úgy volna jó, ha mi mai emberek is ez alapján gondolkodnánk ebbe a mostani élethelyzetünkben, és követnék keresztelő János példáját.
Ha példaképünkké tudnánk fogadni mindnyájan Keresztelő Jánost, és úgy tudnánk élni mi mindnyájan, kik mostanában többet hallunk a pusztáról, a lemondásról, a megvonásokkal teli böjti élethelyzetekről, mint a tejjel, vajjal bővelkedő Kánaánról. De ennek ellenére, legyen erőnk ebben az időben is erősödni és növekedni, és az eljövendő Szabadítóra tekinteni. Isten jósága és mindenhatósága még a jelen állapotból is sok jót tud kihozni. Hozzád fordulunk Uram, hogy sikerüljön megakadályozni a vírus terjedését, hogy minél hamarabb tudjanak ellenszert alkalmazni. Imádkozunk a koronavírusban megpróbált minden testvérünkért, hozzátartozóikért és megfertőzöttekért, orvosokért és ápolókért, felelős döntéshozókért és azokért, akik az ellenoltóanyag előállításán fáradoznak. Urunk Istenünk hallgasd meg esedezésünket, áldj meg bennünket, ebben a gondokkal teli böjti időszakban.

Farkas István, beosztott lelkész