Nincs nagyobb áldás, mint az Urat szolgálni

2019. november 16., szombat

A rimaszombati református templomban november 15-én ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata IX. ülésszakának 10. ülése. Öt lelkészt szenteltek fel, átadták a Pálóczi Czinke István-díjat és megköszönték a közelmúltban nyugdíjba vonult lelkipásztoroknak a több évtizedes szolgálatát.

"Ez a nap mindnyájunk közös ünnepe. Ünnepe azoknak a szolgatársaknak, akik miután a lelkészi hivatáshoz szükséges teológiai és lelkipásztori tanulmányokat elvégezték, az előírt vizsgákat sikeresen teljesítették, a mai napon a zsinat és a szent gyülekezet előtt esküvel is fogadást tesznek, hogy református lelkészi szolgálatukat hűségesen végzik. A lelkipásztor számára életének, hivatásának ez az egyik legünnepélyesebb pillanata - ezekkel a gondolatokkal kezdte igehirdetését Kendi Csaba, a Zempléni Református Egyházmegye Esperese, majd  azzal folytatta, hogy a családtagjaikkal együtt örvendezik az egyház közössége is. "Isten gondviselését érezzük magunkon, amikor utat nyit és alkalmat készít ott is, ahol nem vártuk. Hálásak vagyunk azért is, hogy egyházunk felszentelt lelkipásztorokkal gyarapodik. A  legfontosabb mégis az, hogy Isten jelenléte átölel és összekapcsol bennünket" - hangsúlyozta az esperes.

Az Úr meghívása, a "Jöjj és kövess engem" alapján három kérdésre kereste a választ: mit kövessünk, milyenek a választottai és mit jelent az Ő követése. Rámutatott arra, hogy ne mást, ne a látszatot, azt a külcsínt kövessük, amit a világ adhat, hanem Őt magát, "Aki az út az igazság és az élet!" Jézus életet adott nekünk, és élővé akar tenni, el nem múló, örök életre hív! Jézus választottaival kapcsolatban Pál apostolnak a korinthusiaknak irt levelét idézve arra mutatott rá, hogy azok, akik a világ szemében bolondok és erőtlenek, hogy megszégyenítsék a bölcseket és az erőseket. Majd felelevenítette, hogy amikor Komáromban a teológiai fakultás előterében többedmagával az egykori Calvin János Teológiai Akadémián felvételi vizsgához készültek, a nagy drukk közepén odalépett hozzájuk egy férfi, aki közölte velük: "Ha ti nem lesztek a Krisztus bolondjai, inkább forduljatok sarkon!"

Az esperes beszédében kiemelte, hogy  valóban igaz és bölcs a gondolat miszerint  Isten nem a megfelelő embereket választja ki, hanem megfelelőkké teszi azokat, akiket elhív. Jézus követésével kapcsolatban kiemelte, hogy aki igent mond Jézus hívására, azt Ő felemeli, hogy a legszentebb szolgálatot végezhesse! "Nincs nagyobb áldás, sem pedig áldottabb hivatás, mint az Urat szolgálni! Mert Isten mindnyájunkat arra hív el, hogy a saját életkörnyezetünkben szóljunk Isten jelenlétéről az ige által, mert MINDENKINEK szüksége van RÁ". Igehirdetése végén kifejtette, hogy Isten elhívottjaiként ott, ahol élünk, hivatásszerűen szolgáljuk Őt, mert minden hívő keresztyén ember feladata Jézus Krisztus jelenlétéről bizonyságot tenni és beszélni róla. "Jézus elhív, átformál, szolgálatába állít. Ezért Urunk szavai ma személyesen neked szólnak: Te kövess engem!" - mondta Kendi Csaba esperes.

Juraj Brecko az Ondava-hernádi Református Egyházmegye esperese Pál apostolnak a Thesszalonika-beliekhez írt leveléből arra mutatott rá, mi szerint az apostol azt hangsúlyozza, hogy kellene élniük a híveknek, hogy mindig gyarapodjanak, fejlődjenek, hiszen Isten akarata a megszentelődés. Az esperes elmagyarázta, hogy az újszövetségi iratok hogyan értelmezik a szenteket, majd azt is elmondta, hogy a megszentelődés az, „ha igyekszünk Isten akarata szerint élni. A lelkésznek ismeretekkel kell rendelkeznie. A gyülekezetek művelt lelkészeket szeretnének, olyanokat, akik az életben, a saját életükben is megszentelődésre törekszenek, akik a hívők példaképei lehetnek, hogy az egész gyülekezet a szentek útján járjon.” A megszentelődés nem vezet büszkeséghez! Minél szentebb valaki, annál jobban bántja bűnössége, a saját bűnei, hibái. Viszont, ha valaki büszke a saját vallásosságára, a saját szentségére, és mások fölé helyezi magát, az az ember messze van az Úrtól. A megszentelődött ember, aki közel van Istenhez, szenved saját és mások bűnei miatt.  A lelkész is ember, neki is vannak saját gyengeségei, de igyekszik azokat felismerni, tudatosítani. Majd az esperes ismét Pál apostolt idézte, és hangsúlyozta, hogy a lelkész a gyülekezet példaképe, aki a gyülekezet előtt jár jó példával. „A körülöttünk lévő világ tele van intrikával. A gyülekezetbe érkező lelkész törekedjen a becsületes, igazságos szolgálatra. Az korántsem jelenti azt, hogy ha így tesztek nem ér titeket támadás. Ennek ellenére törekedni kell a tiszta, becsületes szolgálatra, a „SZENT”-ségre.” -  mondta Juraj Brecko, majd rámutatott, hogy az emberek hamar felismerik, hogy a lelkész valóban aszerint él e, ahogy prédikál, majd így folytatta: „Az Úr Isten nekünk adta Szent lelkét, Akire szüksége van az Ige hirdetőjének, és hallgatójának egyaránt, hogy bűnbocsánatot tudjanak tartani, hogy felismerjék gyöngeségeiket.” Majd az esperes ismét Pál apostolra hivatkozott, aki a testvéri szeretetről is beszélt, mely egy egész életre kiterjedő út. A gyülekezetbe érkező lelkipásztor a benne lévő szentségről úgy tesz bizonyságot, hogy a hívekben feléleszti a testvéri szeretetet. A lelkész arra törekedjék, hogy a gyülekezetben túlsúlyban legyen az isteni szeretet, a megértés és megbocsátás. A lelkész példaként kell eljárjon, és buzdítsa a híveket a Krisztushoz vezető úton. Erre az útra a bűnvallás, bűnbocsánatért való könyörgés jellemző, és mindenki igyekszik rendbe tenni életét. Nem egyszerű a megszentelődés útján járni, mert „ez egy egész életre szóló feladat, és ez nemcsak azon lelkészekre vonatkozik, akik felszentelésének tanúi leszünk, hanem mindnyájan az egész életre szóló megszentelődés útját járjuk.” –  gondolattal fejezte be a ünnepi igehirdetését az esperes.

„A körülöttünk lévő világ tele van intrikával. A gyülekezetbe érkező lelkész törekedjen a becsületes, igazságos szolgálatra. Az korántsem jelenti azt, hogy ha így tesztek nem ér titeket támadás. Ennek ellenére törekedni kell a tiszta, becsületes szolgálatra, a „SZENT”-ségre.” -  mondta Juraj Brecko, majd rámutatott, hogy az emberek hamar felismerik, hogy a lelkész valóban aszerint él e, ahogy prédikál. Az Úr Isten nekünk adta Szent lelkét, akire szüksége van az Ige hirdetőjének, és hallgatójának egyaránt, hogy bűnbocsánatot tudjanak tartani, hogy felismerjék gyöngeségeiket. Pál apostol a testvéri szeretetről is beszélt, mely egész életre kiterjedő út. A gyülekezetbe érkező lelkipásztor a benne lévő szentségről úgy tesz bizonyságot, hogy a hívekben feléleszti a testvéri szeretetet. A lelkész arra törekedjék, hogy a gyülekezetben túlsúlyban legyen az isteni szeretet, a megértés és megbocsátás. A lelkész példaként kell eljárjon, és buzdítsa a híveket a Krisztushoz vezető úton. Erre az útra a bűnvallás, bűnbocsánatért való könyörgés jellemző, és mindenki igyekezzen rendbe tenni életét. Nem egyszerű a megszentelődés útján járni. „A megszentelődés egész életre szóló feladat, és ez nemcsak a lelkészekre vonatkozik, akik felszentelésének tanúi leszünk, hanem mindnyájan az egész életre szóló megszentelődés útját járjuk” – útravaló gondolattal fejezte be a felszentelésre várakozó lelkipásztorokhoz intézett igehirdetését az esperes.

A lelkipásztorok felszentelése előtt Fazekas László püspök elmondta, hogy a Bibliában több helyen fordul elő az, hogy Isten valakit elhívja szolgálatára. Küldetést ad neki és megerősíti a szolgálatban az ő lelkével. Ilyen volt Mózes, Illés, a próféták, vagy akár az apostolok. Jézus a főpapi imájában azt kérte az Atyától, szentelje meg őket az igazságával. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy akit Isten megszentel, annak a szívében ott kell lenni az elkötelezettségnek, az Úrnak való engedelmességnek. Mint tűz kell, hogy égjen az evangélium kimunkálása iránti elköteleződésnek. De fel kell készülni az állandó harcra, az Ige jobb hirdetéséért. Készek vagytok-e a szolgálatra? - tette fel a kérdést, majd válaszában kifejtette: "Mi csak a külső dolgok alapján tudunk véleményt mondani, de Isten az, aki a szívek vizsgálója".

Fazekas László gondolatai után  öt lelkipásztor – Hozák Magyar Ildikó, Kovácsné Smatarla Ibolya (Magyarországról), Andrea Korečková, Pavol Jašo, Peter Korpa – tette le lelkészi esküjét, majd felszentelték őket a lelkipásztori szolgálatra. A szolgálatra kibocsátott és felszentelt lelkészek sikeresen teljesítették tavaly és az idén szeptemberben a II. lelkészképesítő vizsgájukat, amellyel lezárult a felkészülési folyamatuk, és választhatóvá váltak. Az esküt Géresi Róbert és Ján Semjan egyetemes lelkészi főjegyzők vették ki tőlük. Fazekas László püspök, Ján Semjan egyetemes lelkészi főjegyző, Erika Dékányová, Juraj Brecko és Kendi Csaba esperesek kézrátétellel megáldották a frissen felszentelt lelkészeket és Isten áldását kérték szolgálatukra. A neves alkalomból emléklapot és az egyházunk egyik szimbolikus iratát, a Heidelbergi Kátét kapták ajándékba.

A lelkészszentelés után került sor a Pálóczi Czinke István-díj átadására. Az átadása előtt Géresi Róbert egyetemes lelkészi főjegyző laudációjában röviden ismertette Balog Zoltán életrajzát. Bevezetőjében a Barankovics Alapítvány kiadásában 2017-ben megjelent Balog Zoltán válogatott igehirdetéseit és politikai beszédeit tartalmazó Mert Tiéd az ország I. és II. című kötetek előszavait idézte. Az egyik Bogárdi Szabó Istvántól származik, aki azt írta: „Hans-Georg Gadamer mondja: a nyelv a lét háza. Ez a mély értelmű megjegyzés Balog Zoltán nemzedékére roppant feladatot ró. Hazugságokból és elhallgatásokból rakott kényszerlakhelyünket kell az igazság, a jóság és a szépség otthonává építeni.” Orbán Viktor pedig a következő gondolatokat fogalmazta meg: „… a szolgálat már nem is egy pálya megfutására hasonlít, hanem sokkal inkább kaptatásra egy szerpentinen, amelynek minden egyes kanyarja után az ember a felelősségvállalás egy magasabb őrhelyére léphet. Oda, ahonnan már nemcsak egy kisebb közösség, nemcsak egy gyülekezet, hanem egy egész ország és az egész magyar nemzet sorsának alakulása belátható.” Ezen gondolatok alapján indult el Géresi Róbert, aki azt mondta:  "A te életed valóban szerpentinhez hasonlít, minden fordulópontot szinte lehetetlen felsorolni. Az 1958. január 7-én, Ózdon induló élet nagyon gazdagra sikeredett. Hitvalló szülők gyermekeként a keresztyén hit megerősítő villanása gyermekkorodtól jelen volt. Édesapád és édesanyád szolgálata a Felvidékre is kihatott. A Felvidékhez mindig közel voltál, ifjúsági konferenciák, értelmiségi táborok előadójaként, a komáromi teológiánkat pedig tanárként gazdagítottad" - mondta az egyetemes lelkészi főjegyző. Emlékeztetett arra is, hogy Balog Zoltánnak a közügyekben való szolgálata miatt fel kellett függesztenie lelkipásztori szolgálatát, de ennek ellenére mégis megmaradt, és meg is akart maradni lelkipásztornak.

Géresi Róbert beszélt arról is, a társadalmi szerepvállalás egy keresztyén ember számára mindig nagyon sok kérdést vet fel. Lehet-e példát mutatni keresztyénségből, erkölcsből, alázatból, kitartásból abban a világban, melyre a köz nagyon gyakran bírálattal tekint? - tette fel a kérdést, majd azzal válaszolt, hogy igenis lehet. "A világtól nem elzárkózó, hanem azt megjobbítani akaró, kálvinista alapállás tükröződik a te szolgálatodban. Az általad is fémjelzett munkaközösség kiadványa, az Egyház és Világ is ennek tanúságát adja". 

Rámutatott arra, hogy a határon túli egyházak a közelmúltban eddig sohasem tapasztalt, történelmi mértékben értékelhető támogatásokat kaptak. Majd megköszönte, hogy a felvidéki magyar közösségek, oktatási intézmények és szolgálati területek mindegyikéhez érkezett  támogatás és a segítség. Egymás után újultak meg a templomok és iskolák. Új szolgálati lehetőségek is nyíltak Magyarország kormányának köszönhetően. "A felvidéki magyar reformátusság legfontosabb feladata, hogy Istennek hálát adjon és hűséggel végezze a szolgálatát. A Pálóczi Czinke István-díjjal szeretnénk neked és mindazoknak, akik munkádban segítettek, megköszönni, hogy a Gondviselő akaratának cselekvőjeként szolgálod és szolgálják egyházunk, nemzetünk és Európa javát" - hangsúlyozta Géresi Róbert.

Az egyház életét előbbre vivő és Istent szolgáló életutak elismeréseként a 2013-ban alapított, a Tiszáninneni Református Egyházkerület egykori püspökéről elnevezett Pálóczi Czinke István-díjat elsőként az akkor 91 éves, Prágában élő Csémy Lajos professzor kapta meg. 2017-ben, a reformáció 500. jubileumi évében ketten is részesültek a rangos elismerésben: a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 1996 és 2008 között időszakának volt püspöke, Erdélyi Géza és Harm Jan Boiten, holland nyugalmazott református lelkipásztor.

"Közel vagyok hozzátok, de mégis távol" - ezzel a mondattal kezdte Balog Zoltán köszönetmondását, majd egy történetet elevenített fel, amikor kilenc éves korában lelkészédesapjával együtt "Csehszlovákiába" mentek, amivel elkezdődött a Felvidékre való járásuk, édesapja Urbán Károly lelkipásztornak hű barátja lett. 13 éves korában azonban vége szakadt a látogatásoknak, mert édesapjának megtiltották a külföldre menetelt, az akkori hatalom ugyanis nem nézte jó szemmel ténykedését. Így lett később a Domicai cseppkőbarlang látogatásaik színhelye, mert oda át lehetett menni útlevél nélkül is és csak így tudta fenntartani a kapcsolatot a felvidéki lelkészekkel. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy fontos az összetartozás, de Krisztusban van minden összetartozás, majd kiemelte: "A legjobb úgy magyarnak lenni, hogy hivő keresztyének vagyunk. Ha magas polcra kerül valaki, soha ne felejtse el, honnan jött és kiket képvisel. Magyarországnak jelenleg olyan kormánya van, amely tudja, hogy a határon túl nemcsak élnek evangélikusok, reformátusok, katolikusok, de támogatja is őket. A hittel kapcsolatban megemlítette, annak ára van, sokszor szenvedni kell érte, mert a keresztyén szabadság drága értékes dolog. "Ha ezt tudjuk, meg tudjuk mondani Nyugat-Európának, hogy Európa jövője a keresztyénségen múlik" - mondta Balog Zoltán lelkipásztor, miniszterelnöki biztos.

A rangos elismerés odaítéléséről még tavasszal döntöttek egyhangúlag a zsinati képviselők. A kitüntetést a jelenleg Budapesten, a Hold utcai, német ajkú gyülekezetben szolgáló Balog Zoltán a lelkipásztornak, miniszterelnöki biztosnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012 és 2018 között hivatalban lévő miniszterének adta át Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok. A kitüntetés  egy oklevélből, egy Pálóczi Czinke István arcképét és az egyház címerét ábrázoló ezüst emlékéremből és 1000 euró díjázásból áll.


Az alkalomra meghívást kaptak az elmúlt évben, illetve az idén nyugalomba vonult lelkipásztorok is, hogy az Egyetemes Egyház vezetése köszönetét fejezze ki évtizedes szolgálatukért. A jelen lévő - Tóth Mihály bogya-gelléri, Szabó András nagymegyeri, Szaszák József zempléni és Sallai Tibor szőlőskei lelkipásztoroknak - Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok emlékplakettet a szolgálatba lépésük és befejezésük évszámával. 


Az istentisztelet Fazekas László püspök áldásával és a nemzeti imádság eléneklésével fejeződött be.

A zsinati ülés másnap, szombat reggel a Csillagház előadótermében folytatódik négy tárgysorozati ponttal. Az előző zsinati ülés jegyzőkönyvének az elfogadása után az egyházi tisztségek és a közalapról szóló törvény egy-egy paragrafusának a módosítására kerül sor, valamint szó lesz a közalapi törvény további módosításának a koncepciójáról is az Egyetemes Egyház finanszírozásának tükrében.

Iski Ibolya, FBÉ

Fotó: Szarvas László 

események továbbiak →