Az egész napos rendezvényt annak ötletadója, Écsi Ildikó nyitotta meg, felvázolva a témakör fontosságát. Elmondta, hogy négy évvel ezelőtt első alkalommal megtartott konferenciájukon a függőséget célozták meg, kiegészítve a gyógyult szenvedélybetegek szabadulásukról tett bizonyságtételével. A folytatásban pedig az érintettek családtagjai számára igyekeznek megoldást nyújtani, körbejárva azokat a kérdésköröket, hogy mit jelent egy függő hozzátartozójának lenni: milyen felelősséggel, nehézséggel és lehetőséggel is jár ez. Az előadások előtt Virág Szilvia beosztott lelkész  a jézusi hívogató ige „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” Mt 11,28 alapján tartott rövid áhítatot. Gondolatmenetét azzal kezdte, hogy nincs a világon gondtalan, problémamentes ember, sőt, még a kisgyermekeket is ide sorolta, mert nekik is vannak  terheik, félelmeik. „A mai alkalom a függőségek terhe alatt szenvedők hozzátartozóinak szól. Hiszen szenved az, aki a függőség rabja, és az is, aki mellette van. Legyen az szülő, gyermek, házastárs, testvér, rokon vagy barát. De lehetnek az itt levőknek más terheik is, vagy lehetünk halmozottan megterheltek“ mondta a lelkész, majd utalt arra, hogy a családban levő problémák mellé a munkahelyi gondok is felsorakozhatnak, vagy valamilyen betegség.Rámutatott arra, hogy aki családtagként van egy függő mellett felvállalva az azzal járó terheket, és sokszor szeretetéből fakadóan hordozza őt, talán naponként felteszi a kérdést, hogy vajon őt kihordozza el, ki törődik a terheivel, gondjaival. „Nagyon jó megtapasztalni, hogy ha van, aki ilyenkor mellénk áll, segítő kezet nyújt, támogat, meghallgat, biztatást ad. De nem elég az emberi támasz, a segítség. Viszont itt van az Úr Jézus Krisztus, a tökéletes megoldás, a Szabadító minden megkötözöttségből, bűnből, aki a Golgotán belehalt a bűneink súlyába, hogy megmentsem és megszabadítson minket“ – hangsúlyozta Virág Szilvia. Majd beszélt arról, hogy Ő hívja a megfáradtakat, a terheik alatt gyötrődőeket, és azt ígéri, hogy ha Hozzá megyünk és átadjuk a terheinket, Rábízzuk az életünket, akkor felszabadít, megnyugvást és erőt ad ahhoz, hogy Vele együtt tovább tudjunk menni. Az első előadó Nagy Zsolt addiktológiai konzultáns volt, aki az oktatói, kutatói és publikációs tevékenysége mellett foglalkozik a szenvedélybetegekkel és hozzátartozóikkal is. Előadásában igyekezett egy átfogó képet adni a szerhasználatról, a függőség kialakulásáról, valamint a felépülésről. A témakört elsősorban az egyén, másodsorban a társadalom felől közelítette meg. „A szenvedélybeteget karrierje során a végletes és végtelen elmagányosodás jellemzi. Ezért kulcsfontosságú az a megoldás, hogy a kibontakozás a másik irányból érkezik: a közösség, kapcsolatok, embertársak felől. A végtelenül elmagányosodott szenvedélybeteg számára a reményt, elfogadást és megoldást azt a különös szeretetet nyújtó közösségek jelenthetik elsősorban, amelyek segítségével kilábalhat a szenvedélyekből“ – hangsúlyozta előadása elején Nagy Zsolt, aki példáit főleg az alkoholbetegek köréből hozta. Beszélt arról, hogy milyen őrületszerű megzavarodást jelent az alkohol, amikor az egyén saját magát akarja elpusztítani. A függőséggel kapcsolatban elmondta, hogy az a tagadás betegsége, az alkoholizmus pedig visszafordíthatatlan folyamat, s komoly aktivitást kell kifejtenie az ebben szenvedőnek a gyógyulás és a felépülés érdekében. Kijelentette, hogy csak a személyiségváltozás teheti tünetmentessé az alkoholistát. Az előadó ezen kívül  ismertette a szerhasználat lehetséges módjait, a függőség kialakulásának előzményeit, okait, jellegzetességeit, illetve tüneteit, valamint a segítői munka lényegét és a folyamatfüggőségek leggyakoribb hibáit. Lovizer János addiktológiai konzultáns és felesége, Bíró Eszter családterapeuta nem első alkalommal járt Dunaszerdahelyen. A férj, aki lakhelyükön, Veszprémben addiktológiai konzultáns az addikciók és a család – rendszerszemléletű megközelítés, megértés, és a megoldás megalapozása címmel beszélt arról, hogyan vált alkoholistává, mit jelentett ez a családja számára, végül mi adta meg a „kijózanodást“ és miként indult el a felépülés felé, illetve hol tart most. A felesége, Bíró Eszter, aki férjéhez hasonlóan szintén alkoholista családban nőtt fel, a saját példáján, sorstörténetén keresztül szemléltette a transzgenerációkon átívelő hatást, a mintákat. Nyíltan beszélt arról, hogy miként  próbált meg segíteni alkoholista férjének, hogyan vált először megmentővé, majd üldözővé, végül mi jelentette a megoldás kulcsát.

A házaspár a bizonyságtevő előadásuk után bemutatták, a vállalkozásukban működő Felépülő nevű addiktológiai és családszerepes központ működtetését is. Az alkalom csoportbeszélgetéssel fejeződött be.

A rendezvényt anyagilag támogatta Dunaszerdahely városa is.

Iski Ibolya

Kép: Iski Ibolya, Takács Klaudia /1/