Ha valaki keresné az egyházi címtárban, hol is az a drégelypalánki egyházmegye, nem járna sikerrel. Ez az egyházmegye ma már nem létezik. Nemcsak épületek, izmusok, nagy nevek, celebek süllyedhetnek el a történelem süllyesztőjében, de sajnos gyülekezetek, egyházmegyék sem tudnak ellenállni minden esetben a történelem viharainak.

De talán mégis megmaradhatnak legalább az emlékezetekben, ha valaki megörökíti mindazt, ami még most fellelhető. Van remény tehát, hogy a drégelypalánki egyházmegye nem felejtődik el teljesen, hiszen Koczó József vette a fáradtságot és sok éves gyűjtő, kutató munka eredményeként összeállította ezt a könyvet. Nemcsak a reformáció 500. évfordulóján, hanem ennek a már nem létező egyházmegye megalakulása 400. évfordulóján állított emléket a reformátusságnak.

„Az ősi múlttal bíró esperességet megtépázta az ellenreformáció vihara is. Az egyházmegyére 19. századi megerősödése után mégis a legnagyobb csapást a trianoni diktátum mérte, szétszakítva az egyházmegyét csonka-magyarországi és felvidéki gyülekezetekre. Magyarországon 1952-ig létezett az esperesség, majd leválasztva a Dunántúli Egyházkerületről a Dunamelléki Egyházkerület Észak-pesti Egyházmegyéjébe olvasztották be” –írja a szerző a könyv előszavában.

Ipolyság, Ipolypásztó, Ipolybél, de Losonc is ebbe az egyházmegyébe tartozott. De nemcsak nekik, minden történelem, s azon belül is az egyháztörténet iránt érdeklődőknek szívből ajánlom ezt az alapos, pontos és fontos könyvet.

Reformata, Ambrus Erika