Komáromban méltatták a Theologiai Szemle Reformáció 500 ünnepi számát

2017. október 18., szerda

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának folyóiratát, a Theologiai Szemlének a reformáció 500. évfordulója alkalmából összeállított tematikus lapszámát mutatták be 2017. október 17-én, először Komáromban, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, majd Pozsonyban.

A komáromi helyszínen Lévai Attila, a Selye János Egyetem Református Teológia Karának dékánja köszöntötte a Theologiai Szemle szerkesztőbizottságának tagjait. Bevezetőjében elmondta, örül a rendezvény megvalósulásának, mivel már február óta készülnek erre a találkozóra. Örömét fejezte ki azért is, hogy a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából összeállított tematikus számnak az első bemutatójára Komáromban kerülhet sor, hiszen a nap folyamán még Pozsonyban is találkoznak a szerkesztők a lap iránt érdeklődőkkel, akik aztán folytatják körútjukat Prágába, Wittembergbe és Bécsbe.

Bevezető szavai után Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának a főtitkára mutatta be először szerkesztőbizottság tagjait: dr. Kádár Zsolt nyugalmazott református  esperest, a szerkesztő bizottság elnökét, dr. Bóna Zoltán református lelkészt, főszerkesztőt, Szuhánszky Gábor metodista lelkészt és Jakab László református lelkészt, olvasószerkesztőt, majd a 11 tagegyházzal rendelkező szervezetet. A református és az evangélikus egyház mellett képviseltetik magukat a baptisták, metodisták, pünkösdisták, anglikánok, a román, a bolgár és a szerb ortodoxok, a Konstantinnápolyi és a Moszkvai Patriarchátus. A Magyar Katolikus Egyház pedig megfigyelő együttműködő tagja a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának. A tanácsnak nyolc bizottsága van, ezek egyike a Theologiai Szemle szerkesztőbizottsága. Tájékoztatott arról is, hogy a most megjelent a jubileumi számnak a különlegessége, hogy a magyar mellett angolul és németül is olvashatóak benne a publikációk. A lap negyedévente jelenik meg, az egyik rovatot, a Taníts minket Urunkat a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lektorálják, véleményezik.

Az idén 92 éves Theologiai Szemle történtét Kádár  Zsolt, a szerkesztőségi bizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az első világháború után a trianoni seb okozta fájdalom idejében, református teológusok közösen az evangélikusokkal  azon gondolkodtak, hogy a teológiai munka elmélyítése érdekében szükséges lenne egy olyan tudományos fórum elindítására, amely egyrészt megszólalási lehetőséget adna az akkori tudós teológusoknak, másfelől pedig tájékoztatásként szolgálna a majdani olvasóinak, s amely mellesleg reménység szerint eljutna minden magyar nyelven igét hirdető protestáns lelkészhez. 1925-ben Csikes Sándor debreceni professzor Varga Zsigmond professzorral, akikhez kapcsolódott egy soproni evangélikus teológiai professzor, elindították a Theologiai Szemlét, amelyek akkor még az Országos Magyar Református Lelkészegyesület folyóirataként jegyeztek. Elmondta, hogy még az anyagi nehézségek sem gátolták a lap megjelenését, a lelkipásztorok a saját pénzükből tartották el. A Theologiai Szemle hosszú időn keresztül szolgálata a magyar protestantizmusnak a teológiai és tudományos igényét, lehetőséget adva mindenkinek, főleg a lelkészeknek és teológiai tanároknak, hogy ismertessék a legújabb teológiai irodalmat, felfedezéseiket, és kutatási eredményeiket. A lap megjelenésével kapcsolatban elmondta: A Theológiai Szemle 1944-ig jelent meg, majd a háborús években egy ideig összevont lapszámot vehettek kezükbe az olvasók, vagy körlevél formájában adták közre a publikációkat. 1949-ben betiltották, nem jelenhetett meg. Érdekességként megemlítette, hogy éppen az 1956-ot követő konszolidációs időszakban indulhatott el ismét a kiadatása, az akkori Egyházügyi Hivatal engedélyezésének köszönhetően. „A Theologiai Szemlének az élete, a hányattatása, a sokféle nehézsége önmagában is mutatja, hogy mit jelent az Isten kegyelmében bízni, aki nem hagyja el az övéit akkor sem, amikor szorult és nehéz helyzetben voltak és vannak. Hisszük azt, hogy a Theologiai Szemlében megjelent cikkek gazdagítják majd az itteni teológiai munkát is” – mondta Kádár Zsolt.

Bóna Zoltán főszerkesztő a tematikus lapszámmal kapcsolatban elmondta, a pár nappal ezelőtt megjelent Theologiai Szemlét ünnepi számnak is hívják, mert az évforduló ünnepet is feltételez, de helyesebb tematikus számnak nevezni, azzal együtt, hogy tényleg ünnepi lélekkel szerkesztették. Ebben a klasszikus teológiai diszciplínák mentén vizsgálták meg, hogy hogyan hatott a 16. századi reformáció a Biblia- és társadalom tudományra, a gyakorlati és rendszeres teológiára, valamint a gyakorlati teológia különböző ágaira egészen a litugikáig és a himnológiáig. Elmondta, hogy az egyes írásokon keresztül azt is megvizsgálták, hogy a reformáció milyen hatással volt ez az egyes felekezetekre, a református és az evangélikus egyháznak a kialakulásában, de a kisebb egyházak, a baptista, metodista és a pünkösdi egyháznak a létrejöttébe. „Próbáltunk nagyvonalúak lenni, az adventistáktól is megkérdeztük, hogy miként hatott rájuk a reformáció, de a nyitottságot folytatva a bécsi ortodox főpap, a bécsi metropolita véleményére is kíváncsiak voltunk a reformációval kapcsolatban, de egy nagytekintélyű katolikus teológust is felkértünk” – mondta a főszerkesztő. Hozzátette, az írásokból kiolvasható, hogy a reformációnak nemcsak az egyházban van létjogosultsága, hanem egyfajta feladat is, hogy a reformáció mentén felülvizsgáljuk a mindennapi és mindenkori gyakorlatunkat az egyházban, van-e korrektív szerepe a reformációnak és a református gondolkodásnak, értékrendnek.

A három nyelven megjelent Theologia Szemle 2017-es évi 3., tematikus száma kormányzati és egyházi pénzügyi támogatással jelent meg.

Reformata, II

események továbbiak →

Reformáció 500