Megmaradni az igazságban

A Zsinat ülése Géresi Róbert magyar püspökhelyettes és Jaroslav Széles, a zsinat lelkészi tagjának, a kassai szlovák gyülekezet lelkipásztorának az áhítatával kezdődött. Mindketten Péter második levelének első fejezete alapján adták közre az igei üzenetet. A püspökhelyettes a választott igeszakasz alapján feltette a kérdést, mennyire gondoljuk komolyan azt, hogy meg kell maradnunk az igazságban. Majd rámutatott arra, hogy még ha különböző irányzatok is vesznek körül bennünket, nincs más feladatunk ebben a világban, minthogy megmaradjunk az igazságban. Jaroslav Széles lelkipásztor pedig utalt arra, hogy mindannyiunknak szükségünk van az isteni kegyelemre és békességre, amelyet Jézus adhat meg számunkra. Ezért fontos, hogy teljes legyen a kapcsolatunk Jézussal és az ő akaratát érvényesítsük az életünkben.

Napirendi pontok

A Zsinatot Fekete Vince főgondnok nyitotta meg. A számbavétel, határozatképesség megállapítása, a jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása után következett a tárgysorozati pontok jóváhagyása. Az eredetileg betervezett 17 ponthoz a meghatározott időpontig még három indítvány érkezett, amelyek felvételéről külön kellett dönteni. A Magyar Református Egyház Liturgiai Bizottsága által elkészített új liturgiáról szóló javaslat technikai okok miatt lekerült a napirendről, ugyanakkor a Zsinat tagjai nem támogatták, hogy a tárgysorozati pontok közé bekerüljön a meghosszabbított lelkészi szolgálati időről szóló indítvány.

Fazekas László püspök évértékelése

Az előző ülés jegyzőkönyvének a jóváhagyása után először Fazekas László püspök rövid szóbeli jelentést tett a 2015-ös évről, a részletes beszámolót ugyanis már korábban kézhez kapták a zsinati tagok áttanulmányozásra. A püspök beszédében elmondta, hogy a világ elindult egy olyan lejtőn, amelyen – úgy tűnik – nincs megállás, vagy visszafordulás. „Egyedül csak az segíthet, ha a világ szembetalálja magát a Krisztus mentő szeretetével, s rádöbben, rossz az az út, amelyre saját vágyai, önös elképzelései vezették. Ez azt jelenti, hogy nem kell elhallgatunk Isten akaratát, igazságát, kijelentéseit az életünket érintő dolgokkal kapcsolatban. Nekünk is készeknek kell lennünk, nem félve és rettegve semmitől, hanem bátran meg kell vallanunk mindenki előtt hitünket. Nem lehetünk annyira önzők és nem is hallgathatunk azokra, akik nem kívánnak szembesülni bűneinkkel és azok következményeivel.” Elmondta azt is, hogy a liberális szemlélet, a tolerancia, a migrációs válság, hatalmi érdekek egész Európa szellemiségét, kulturális és vallási egységét is veszélyeztetik. A konfliktusok közepette egyre többen kezdik óhajtani egy világkormány felállítását, amely egyensúlyban tudná tartani a gazdasági és a politikai helyzetet, valamint egy általános jólét felé vezetné az embereket. Ez az elgondolás kísértetiesen hasonlít a Jelenések könyvének próféciáihoz – figyelmeztetett a püspök.

Az elmúlt évi jelentésében kiemelte azt is, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, amelynek eredménye, hogy a 2015-ös év végén jelentős – egymilliárd forintos – támogatást hagytak jóvá a stratégiai tervek és beruházások megvalósítására. Rámutatott arra is, hogy az egyház jó kapcsolatot ápol az Észak-német Református Egyházzal, a Gustav-Adolf Werkkel, Reformierter Bunddal, valamint a Rajnai és a Badeni Tartományi Egyházzal, de a Csehtestvér Evangélikus Egyházzal is. Az Egyetemes Egyház életéből kiemelte, hogy a 2015-ös esztendőben elkezdődött az új hat éves választási ciklus és a februárban ülésező IX. Zsinat első ülésén megválasztották a Zsinati Tanács tagjait. Emlékeztetett arra is, hogy döntés született pénzadomány gyűjtéséről a kárpátaljai hittestvéreink és rászorulók számára, amely jelentős összefogás több mint 70 ezer eurót eredményezett. Utalt arra is, hogy kellemetlen események is tarkították az elmúlt esztendőt, amelyek az alázat hiányából, vagy az egymás mellett élés megromlásából származtak. Az egyházi iskolákkal kapcsolatban pedig megemlítette, hogy továbbra is harcolni kell azok megmaradásáért amiatt is, mivel miniszteri rendeletben növelték az osztályokban lévő diákok minimális létszámát.

A kilenc egyházmegye espereseinek jelentése alapján pedig elmondta, hogy örül a megvalósított alkalmak szép számának, ugyanakkor csökkent az istentiszteleten résztvevők száma. Pozitívumként emelte ki, hogy az elmúlt évben ugyan emelkedtek a lelkészi fizetések, de a negatívum az, hogy az állam nem biztosított rá elegendő fedezetet.

Jelentések a 2015-ös évről

Fazekas László püspök évértékelése után Ibos Henriett, a Diakóniai Központ igazgatója, Édes Árpád, az Egyházzenei Osztály igazgatótanácsának elnöke, Édes Enikő, a közoktatásért felelős zsinati tanácsos, Tóth Zsuzsanna cigánymisszióval megbízott lévita, Lévai Attila, a Calvin János Teológiai Akadémia igazgatója, Győrky Szilvia, a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesületének elnöke, Kiss Miklós, a Fiatal Reformátusok Szövetségének elnöke, Fekete Vince, a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség megbízott elnöke, Ráczné Édes Jolán, a felszámolás alatt lévő Diakonia Reformata non-profit szervezet igazgatója és a RE-MI-DIA n.p. szervezet írásban adott számot az elmúlt évi tevékenységről és eredményekről,  amelyeket a zsinati tagok véleményezhettek, kérdéseket tehettek fel a megjelent képviselőknek. A Zsinat tagjai végül – kivéve a RE-Mi-DIA n.p. szervezet jelentését –  a 2015-ös évre szóló beszámolókat elfogadták.

A lelkészi szolgálatról szóló törvény módositása

A zsinat tagjainak támogatásával módosult a lelkészi szolgálatról szóló törvény is, amely lehetőséget ad munkaviszonyt kialakítani, vagyis lelkészi szolgálatba venni azt a lelkészjelöltséggel rendelkező exmittánst is, aki ugyan nem rendelkezik segédlelkészi képesítéssel, de teológiai tanulmányai során legalább nyolc szemesztert sikeresen már teljesített és tanulmányait a szolgálat végzése mellett két éven belül befejezi. A törvény a jóváhagyott  indítvány alapján kibővült a lelkészi alkalmasság megállapítására és felülvizsgálatára vonatkozó résszel is. Az elfogadott beterjesztés szerint egyedül és kizárólag a Lelkészképesítő Bizottság jogosult a lelkészi alkalmasság megállapítására. Az alkalmasság felülvizsgálatát pedig az illetékes egyházmegyei tanács indítványa alapján a Zsinati Tanács rendelheti el azon lelkész esetében, aki a meghatározott feladatok önálló elvégzésére nem képes, vagy a szolgálati helyzetekre a lelkésztől elvárható módon képtelen reagálni. A Lelkészképesítő Bizottság pedig vagy helyben hagyja, vagy külön rendelkezésekkel látja el, vagy megvonja a lelkészi képesítést. A felülvizsgálat eredményét a Zsinati Tanács érvényesíti és hajtja végre, ami a munkajogi jogviszony megszüntetésével is járhat. 

Egyházi jogalkotás

A Zsinat elfogadta az egyházi jogalkotási irányelvekkel kapcsolatos határozati javaslatot is, amely alapján a törvények, szabályrendeletek, szabályzatok megalkotását az Egyház szervei vagy annak testületei, illetve a zsinati képviselők kezdeményezhetik, az ezzel kapcsolatos indítványt pedig a Zsinati Tanácshoz kell beterjeszteni. A kezdeményező fél részéről az indítványnak tartalmaznia kell a leendő jogszabályt átfogó és érdemi koncepciókat.

A Zsinat még az előző ülésén hozta létre az egyház gazdálkodási törvény tervezetének előkészítése céljából a törvényelőkészítő bizottságot, hogy dolgozza ki az ehhez kapcsolódó törvénytervezetet, majd nyújtsa be véleményezésre a Zsinati Tanács elé. A Zsinati Tanács jóváhagyása után került beterjesztésre a Zsinat elé törvényalkotás céljából. A Zsinat tagjai több órán keresztül vitatták meg az első olvasatba került gazdálkodási rendről szóló törvénytervezet egyes paragrafusait, amelynek utolsó részét a jobb átgondolás és a késői időpont miatt a Zsinat őszi ülésére napolta. A benyújtott törvénytervezet csak némileg módosult, amelyet csak a második olvasat után lehet jóváhagyni. Hatályba a tervek szerint 2017. január 1-jén lépne.

Megbocsátás vagy fegyelmi eljárás?

Terítékre került a Zsinat 23/2014-es határozatának a teljesítése is. Még 2012-ben határozott arról a Zsinat, hogy eseti bizottságot állít fel a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozás miatt a szlovák egyházmegyékben történt feszültség kivizsgálása érdekében. A bizottság alapos tényfeltárása után jelentést tett a Zsinati Tanácsnak, aki megbízta Fazekas László püspököt, Géresi Róbert püspökhelyettest és Somogyi Alfréd esperest, hogy dolgozzon ki három határozati javaslat-variánst /feltétel nélküli megbocsátás, feltétellel történő megbocsátás és fegyelmi eljárás indítása/. A három javaslat közül a Zsinati Tanács végül úgy határozott, hogy ebből egy javaslatot – a feltétellel történő megbocsátást – terjeszti  jóváhagyás céljából a Zsinat elé. Végül a zsinati többség bizonyos módosításokkal támogatta a beterjesztett szöveg jóváhagyását. Ennek lényege, hogy a Zsinat kimondja a megbocsátást abban az esetben, amennyiben az érintettek legkésőbb 2016. június 30-ig írásban bocsánatot kérnek a Zsinattól felróható magatartásukért. Ellenkező esetben a Zsinat elrendeli az azonnali fegyelmi eljárás beindítását az érintett személyekkel szemben.

Egyebek

A Komáromi Református Egyházmegye Közgyűlésének ajánlása alapján jóváhagyták, hogy az egyházmegye gyülekezetei igénybe vehessék a Magyarországi Református Egyházban használt, a Református Pedagógiai Intézet által kiadott Református hit- és erkölcstan tankönyvet a 2016/17-es tanévben. Ezért a Zsinat megbízta a Zsinati Elnökséget és a Közoktatási Tanácsot, hogy járjon el a szlovák oktatásügyi minisztériumnál a tankönyv hivatalossá tétele érdekében úgy, hogy a 2017/18-as tanévtől használni lehessen az iskolai hitoktatásban.

Az egyházmegye által indítványozott, a közalapi befizetés befagyasztására vonatkozó javaslatról viszont nem született döntés, megtárgyalását – a Közalapról szóló törvény teljes felülvizsgálatának szándékából – az őszi ülésre napolta.

A Zsinat közel tizennégy órás ülése Erdélyi Pál és Erika Dékányová lelkipásztorok imádságával, valamint Fazekas László püspök áldásával zárult.