A Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete szervezett formában 1994 nyarán kezdte meg működését, Dr. Mikó Jenő, az akkori püspök felkérése alapján, Szabóné Kozár Éva lelkipásztorra folytatott beszélgetése során.

A kezdetek Fülöp Sándor lelkipásztor és Fülöp Klára munkásságának köszönhetően valósultak meg, amikor az első összejövetelre az Ungi Református Egyházmegye Kaposkelecsény református gyülekezetében került sor. A következő években  Szabóné Kozár Éva vezetésével főként az Ungi és az akkori Kelet-kassai (ma Zempléni és Abaúj-tornai) Református Egyházmegyékben kezdődött meg a Nőegyesület munkája. Ennek eredményeképpen, 1996-ban a Kelet-kassai (Nagygéres)-, 1997-ben az Ungi (Kaposkelecsény) Egyházmegyékben hivatalosan is megalakultak a megyei szervezetek, majd 1998-ban Deregnyőben került sor az országos alakuló ülésre.

Szabóné Kozár Éva 2009-ig végezte az elnöki teendőket. Ez idő során a Nőegyesület többször vett részt árvízkárosultak megsegítésének szervezésében, valamint az adományok eljuttatásában Kárpátaljára, Erdélybe (1998), a következő években apróbb gyűjtések folytatódtak. Évente háromszor tartottak országos konferenciákat, és kisebb találkozókat, azonban a legnagyobb megtiszteltetés mégis akkor érte a Nőegyesületet, amikor az akkori elnök felkérést kapott igehirdetésre és úrvacsora-osztásra a debreceni nagytemplomban, a reformátusok IV. világtalálkozója alkalmából. Ezekben az években épült, és erősödött a kapcsolat a határon túli nőszövetségekkel, leginkább Királyhágó-mellék nőszövetségével, ugyanakkor a magyarországi egyházkerületek nőszövetségi szervezeteivel is élő kapcsolat alakult ki.

A Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete elnökségi tisztségébe Porubán Angélát választotta meg az országos közgyűlés 2009-ben. A nőegyesület ezekben az években igyekezett megtartani a szokásos országos alkalmakat, és folytatni a megkezdett munkát. Legnagyobb kihívása ennek az időszaknak talán a 2014-ben tartott Kárpát-medencei Nőszövetségi Imanap-előkészítő Konferencia volt. Ez imanap ötlete a 2004. december 5-i népszavazás csúfos eredménye nyomán született meg, amikor a kárpát-medencei nőszövetségek e napot nem a kínos emlékezés, hanem az áldott együtt- és egymásért imádkozás napjává kívánták tenni. Azóta, minden év advent első vasárnapján Kárpát-medencei imanapot tartunk.

2006- ban Dunántúl, 2007- ben Erdély, 2008- ban Tiszáninnen, 2009- ben Horvátország, 2010- ben Tiszántúl, 2011- ben Kárpátalja, 2012- ben Királyhágómellék, 2013- ban a Dunamelléki, 2014-ben Felvidék, 2015-ben Vajdaság Nőszövetsége készítette elő az imanapi anyagot, amely egy füzetben tartalmazza az imanap istentiszteletének menetét, alapvető információkat az illető egyházkerületről, fényképes dokumentációt, és egy CD-t, amely elektronikusan is elérhetővé teszi az érdeklődők számára az alkalom menetét.

Minden éven szeptember végén a Kárpát-medencei nőszövetségek vezetői 4 napos konferencián találkoznak, hogy az imanap anyagával megismerkedjenek. Emellett a konferencia a nőszövetségek közötti együttműködés megerősítését is szolgálja, valamint bemutatásra kerülnek a konferenciát előkészítő egyházkerület érdekességei, a tájegység sajátosságai, múzeumok, történelmi épületek, tájegységre jellemző ételek, sütemények. A konferencián emellett előadások hallgatására is alkalom nyílik, ill. a rendezvény utolsó napján (vasárnap) az igehirdetési szolgálatot vállalók látogatást tesznek a környező gyülekezetekben, mielőtt hazafelé veszik útjukat. Ezek a találkozók mindnyájunk számára személyesebbé, emberibbé teszik a tőlünk testben távol, de lelkileg közel élők életét, hitét és szolgálatát.

2014 novemberében került sor az újabb tisztújításra, az új elnök Györky Szilvia lelkipásztor. A Nőegyesület szolgálata, országos szinten, kiterjed az évente kétszer tartott országos konferenciákra-közgyűlésekre. Ezeken az alkalmakon igyekszünk érdekes, református nőket érdeklő témákra kitérni, alkalmanként énekkarok is bemutatkoznak. Előadóink között tartjuk számon Pocsainé Dr. Eperjesi Esztert, Dr. Fodorné Dr. Nagy Saroltát, Dr. Fodor Ferencet, Dr. Bodó Sárát, Dr. Pólya Katalint, Széchy Andrásnét, Pásztor Jánosnét, Dr. Peres Imrét, Dr. Mikó Jenőt, Takács Emesét, ugyanakkor igyekszünk megszólítani azon helyi asszonytestvéreinket, lelkipásztornőket, akik tartalmas előadásokat készítenek elő a hallgatóság számára, mint pl. Szőke Noémi és Kása Melinda lelkipásztorok, Kondás Aranka és mások. A nők szolgálatához szinte szervesen hozzátartozik az énektanulás is, ezt rendszeresen énektanárnők vagy kántorok segítségével szoktuk megvalósítani.

Az országos elnök gyakran külföldi rendezvényeken is képviseli Nőegyesületünket, amelyekre igyekszünk eljuttatni minél több nőegyesületi tagot is, igény és lehetőség szerint. Ezeken a találkozókon sokszor meglepődve vesszük tudomásul, hogy a Kárpát-medencében mekkora az érdeklődés a nőszövetségi munka és rendezvények iránt, amikor több százan, esetenként majd’ kétezren érkeznek közelről s távolról a kerületi találkozókra, sokszor vállalva a rekkenő hőség és hosszú út kényelmetlenségeit.

Mindezek az alkalmak a nőegyesületünk képviseletében résztvevőket megerősíti abban a hitben, hogy tovább folytassák a megkezdett szolgálatot, amellyel az Úr bízott meg bennünket.  

------------------------

Elnöki beszámoló a 2015-ös évről

„Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, akik bíznak benne.” (Zsoltárok 18:31)

Istennek legyen hála, a SzRKNE életében is tevékenyen telt az elmúlt év. Napról-napra megtapasztalhattuk, hogy amit az Úr megáld, az megvalósul, és az Ő terveit a mi életünkkel és szolgálatunkkal véghez viszi. A zsoltáríró szavaival élve, Ő a mi pajzsunk, aki megvéd bennünket. Nem olyan pajzs ő, akit akkor tartunk csak magunk elé, ha baj van, hanem elsősorban megvéd a támadásoktól, erősen tart és oltalmaz. Nekünk az a dolgunk, hogy bízzunk Benne. Ez a bizalom tartja meg a pajzsot életünk felett. Amint megrendül a bizalom, összeroskad mindaz, amit felépítettünk. Jó felismernünk azt, hogy az Úrba vetett bizalom mindnyájunk számára a hitnek legerősebb bástyája. Ebben a bizalomban cselekedtek sokan, akiknek nem volt emberi támogatásuk, csak azok, akiket melléjük rendelt az Úr. Ilyen asszony volt például Miriam is, aki felismerte, hogy mi az ő szolgálata Mózes mellett. Kevesen értették meg a pusztai vándorlás idején is, hogy az Isten még a pusztaságban is tud csodát tenni, és cselekedni az övéi által. Miriamról olvashatjuk azt, hogy amikor a nép átkel a Vörös-tengeren, ő az asszonyokat vezetve jár elöl, és biztatja őket a legnehezebb időkben. Az Úr az ő pajzsa, Aki erőt ad neki ahhoz, hogy bizakodjon abban, hogy Isten útja tökéletes, még akkor is, ha az éppen egy teljességgel lehetetlen helyzetben, a szétnyílt Vörös tengeren át vezet.

Minket is ezzel biztat a Mindeneknek Ura, aki a változó időkben is az egyetlen igaz Isten. Asszonyokként gyakran kell támaszkodnunk erre a hitre, mert sok bízatott ránk. A férfiak szolgálata mellett ott vannak a mindennapos teendők, a hétköznapi feladatok, amelyeket nem mindegy, milyen szívvel és milyen lélekkel végzünk. Isten hitet adott nekünk, szent Fia feltámadásán keresztül bizonyította, hogy bár sokszor rögös az út, nem a meghátrálás lelkét adta nekünk, hanem azt a Szentlelket, aki mindig biztat, reménységet ad, és megtart a gondok közepette.

A SzRKNE szolgálata ezért nemcsak neves alkalmakhoz köthető, hanem a gyülekezet szinte névtelenül elvégzett küldetésében is megmutatkozik. Tudomásunk van arról, hogy az asszonyok nem csupán templomlátogatással élik meg hitüket, hanem működnek a gyülekezetben bibliakörök, melyeken részt vesznek. A tésztakészítés egyes gyülekezetben szinte hagyománnyá vált. Egyes helyeken könyvjelzőket, keresztelési kendőket készítenek. Hallottunk arról, amikor az asszonyok közösen mentek egy-egy beteghez imádkozni, s az imaközösség megtartó erejéről tettek bizonyságot. Az énekkarok szolgálata, a gyülekezeti események előkészítése és megvalósítása, a nagy ünnepekkor való szolgálatok mind erősítik és építik a gyülekezeteket.

Hadd említsem meg azokat az alkalmakat, amelyek dátumhoz köthetők:

Az elmúlt évben ápr. 28-án tartott közgyűlésen tisztújítás történt, az Ungi Egyházmegye nőegyesületi elnöke, Csoma Annamária lemondott tisztségéről, amelyre ezután Kraus Saroltát választották meg.

A Zempléni Egyházmegyében június 7-én került sor nőegyesületi találkozóra, ahol Demeter Irén, a KOEN Alapítvány elnöke tartott előadást Eszterről, majd pedig egy interaktív előadáson vettünk részt.

Szádalmáson rendszeresen tavasszal tartják meg az ünnepi alkalmat, amellyel a megalakulásuk évfordulójára emlékeznek.

Július 8-án Sárospatakra indult az Ungi Egyházmegye nőegyesülete, ahol részt vettünk a Lorántffy Zsuzsanna Emléknapok  többnapos rendezvényén. A református templomban istentisztelet után Dr. Dienes Dénes tartott előadást  Lorántffy Zsuzsanna kegyességéről, majd Dr. Szabó Judit reumatológus és szakorvos tartott előadást „Testestől-lelkestől Krisztus tulajdona vagyok” c ímmel. Az egyházkerületek bemutatkozása után a templom kertjében ebéden vettünk részt,majd kiállításokat tekinthettünk meg, a templomban és a művelődési otthonban.

Egy héttel később, az erdélyi Kraszna felé vettük utunkat, ahol a kárpát-medencei nőszövetségek 16. Konferenciáját tartották meg. Előadást P. Tóthné Szakács Zita, a magyarországi országos elnök „Szeresd az Urat!” címmel, majd Dr. Béres Klára „Az Úr a te gyógyítód” c. előadását hallgathattuk meg. Itt is bemutatták a kerületi elnökök az általuk képviselt nőegyesületeket. A nagy hőség miatt a tervezettnél korábban kellett hazafelé indulnunk.

Szeptember 17-21. Között Szerbiában, a Vajdaságban vettem részt imanap-előkészítő konferencián, Bácsfeketehegyen. A négy együtt töltött napot beárnyékolta a határokon uralkodó helyzet, az Úrnak hála, azonban nem volt semmi gond a határátkelésnél. A konferencia során ellátogattunk az ország területén fekvő magyar neves helyekre, városokba, így jutottunk el Szabadkára, ahol gyönyörű a magyar népművészek által épített, festett és berendezett városháza. Eljutottunk Aracsra, ahol az egyik legrégebbi magyar emlék, az aracsi pusztatemplom áll. Ott jártunk után nem sokkal ismeretlenek eltávolították a magyar feliratos kopjafákat és kereszteket. A Vajdaságban együtt töltött idő során előadásokat hallgattunk meg a Szerbiai Ref. Ker. Egyház életéről és helyzetéről. Mindnyájunk számára tanulságos és építő volt ez az alkalom.

November 7-én Abarán tartottunk találkozót, amelyen részt vett Bogya Kis Mária és Ferenc, akik előadásukban bemutatták a Szatmárnémeti templom építésének előzményeit és menetét. Érdekességként, háztáji termékekből rendeztek az asszonytestvérek kis kirakodóvásárt, amelynek nagy sikere volt

December hónap folyamán Bajánházán tartottunk egyházmegyei közgyűlést, amelyen Kraus Sarolta köszöntője után Baloghné Domonkos Malvin tartott előadást Lónyay Gábor életéről és a térségben végzett építő munkájáról. Énektanulással folytattuk találkozónkat, amely családias hangulatban telt.

December 6-án immár hagyományosan, 10. alkalommal tartottuk meg a Kárpát-medencei Nőegyesületi Imanapot, amellyel a határon inneni és –túli asszonytestvérek közösen tartanak meg, az összetartozás jegyében.

Ebben az évben több feladat vár ránk. Egyházmegyénként szeretnénk megszervezni a közgyűléseket, valamint egy nyári konferenciát. A helyszínek és időpontok jelen idő szerint egyeztetés alatt állnak. A főtiszteletű püspök úr jelezte felénk, hogy szívesen vennék, ha a Nőegyesület a nyugati egyházmegyék felé is kiterjesztené szolgálatát. Magyarországi meghívásokra a tavasz vége felé kerül valószínűleg sor. A jövőre nézve, reformáció évére készülve, a Nőegyesület két helyszínen tervez nagyobb hangvételű alkalmakat.

Györky Szilvia elnök

2016-04-23-án, Kassán