2024. október 30., szerda
2024. október 30., szerda1Sám 5 és Róm 5,1–11
(ÚSZ) „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk" (8). Ritka pillanatok azok, amikor rácsodálkozom az emberi önzetlenségre. Ezeknek legtöbbször jól meghatározható oka van. Isten egészen máshogy szeret, szinte oktalanul. Vagyis, szeretetének az oka: ő maga. Azzal mutatta meg a szeretetét, hogy engedte Krisztust meghalni értünk. De nem akkor, amikor hihetetlen módon szerettük és tiszteltük őt, amikor folyamatos dicséretet zengtünk az ő háromszor szent nevének. És nem is akkor, amikor bratyizás közben elbűvöltük őt cukormázas életünkkel. Krisztus akkor halt meg értünk, amikor bennünk semmilyen okot nem talált erre a tettére. Áldozata nem egy mosollyal nyugtázandó kedves gesztus volt, hanem szeretet. Oktalan szeretet.
Fohász: Úr Jézus, felfoghatatlan, hogy önzéstől hangos világunkba jöttél, és engedted, hogy halálosan komoly szereteted szétfeszítsen a kereszten. Mi meg még mindig spórolunk szeretetünkkel, magunk körül forgunk. Kérünk, segíts kiszakadnunk önmagunk vonzásából. Ámen.