Egy hónapig volt látható Ipolyságon a Menora Saag Centrum Artisban,  a felújított Bartók-téri zsinagógában Szúdy Nándor festményeinek kiállítása. A tárlat megrendezésének apropóját a lelkipásztor-festőművész születésének 100. évfordulója  adta, aki  ráadásul a szintén 100. évfordulóját ünneplő ipolysági, immáron újra Szondy György nevét viselő gimnázium diákja is volt öccsével, Szúdy Géza költővel együtt.

Az ipolysági és barsi reformátusok számára a kiállítás harmadik időszerűségét az adta, hogy az 1974-ben elhunyt Szúdy Nándor  református lelkész is volt, akinek egyik legmeghatározóbb időszakaként ő maga is az Ipolyságtól nem messze található garamszentgyörgyi  gyülekezetben eltöltött éveit emlegeti.  Ezek az évek tájképfestészetében is nyomot hagytak, s itt vált alkotói munkásságának egyik alapvető témaelemévé a magyar parasztság.  Ekkor vált országszerte ismert művésszé. Lelkészi munkája mellett aktívan alkotott. Rendszeres, személyes találkozásokon alapuló kapcsolatot tartott fenn a budapesti képzőművészvilággal. Garamszentgyörgyön élte meg a második világháborút. A világégés élménye alapvetően meghatározta további munkásságát, hiszen ma ismert képsorozatai jelentős hányadának lett fő témája, a későbbi hidegháború csapdáival, s atomveszélyével egyetemben. E képsorozatok alkották a Garamszentgyörgyön, valamint Ipolyságon kiállított anyagának gerincét is. A kollekció fajsúlyosságát növelte a mondanivalóhoz választott expresszionista és szürrealista festői eszköztár is. A tárlatokon újra követhető volt az, hogy Szúdy festői munkásságát mennyire meghatározta hite és  lelkészi pályája. A társadalom égető problémáit, sorskérdéseit bibliai témákon, motívumokon keresztülvetítve tárta a nagyközönség elé. Művészetének minősége mellett ez volt az a tényező, amelynek kapcsán alkotásai eljutottak a cseh, valamint brit közönséghez is. Sajnos e tényezők hozzájárultak a festő képzőművészeti szempontból történt későbbi mellőzéséhez, félreállításához. A művészettörténetben Szúdy Nándor így nem foglalhatta el azt a helyet, amely tehetsége, elkötelezettsége révén megillethette volna. Ezért nagy az utókor vele kapcsolatos felelőssége, s ezért csodálatra méltó gyermekeinek az az igyekezete, amellyel édesapjukat próbálják visszaállítani a szakmai és laikus közvélemény látóterébe. Igyekezetük eredményeként a garamszentgyörgyi falumúzeum falán ma az egykori református lelkész és  festőművész emlékét márványtábla őrzi (e tény a község vezetésének a dicséretére is válik), s az ipolysági Simonyi Lajos galéria gyűjteménye immáron három fontos Szúdy festményt  őriz. A művész gyermekeivel történt megegyezés alapján  2014-ben egy mléksarkot is létrehoznak.

Az ipolysági kiállítás megtekintésére Izsmán Jónás lelkipásztorral  és Pálinkás Tibor galériavezetővel lehetősége nyílt a helyi gyülekezetnek is.  Aki kimaradt ebből a lehetőségből,  de érdeklődik a téma iránt, az a Reisinger János művészettörténész által összeállított színvonalas könyv segítségével is megismerkedhet Szúdy Nándor festő-lelkipásztor munkásságával, illetve ez év második felében látogasson el az ipolysági galéria új Szúdy emlékkiállításra.

Pálinkás Tibor