Istentisztelettel kezdődött a Komáromi Református Egyházmegye rendes tavaszi közgyűlése, melyen Palcsó Attila hetényi lelkipásztor szolgált igehirdetéssel Ezékiel 33, 2-7 alapján az őrállók küldetéséről.

Igei üzenetében elmondta, hogy az utóbbi időben egyre inkább tapasztalható, hogy az emberek által elképzelt és létrehozott intézmények, rendszerek milyen ingatag alapokon nyugszanak. A lelkipásztor beszédében utalt arra, hogy hasonló lehetett a helyzet Ezékiel próféta idejében is, hiszen a meggyengült, bukásra ítélt asszír birodalom csak pillanatnyi, lélegzetvételnyi időt adott arra, hogy Júdeában helyreállíthassa Jósiás király a mózesi törvényeket és lerombolják a bálványoknak épített szentélyeket az egész ország területén. A kérdés az, tette fel igehirdetésében Palcsó Attila, hogy van-e ebben a kilátástalan helyzetben mégis megoldás? Majd a választ megfogalmazva üzente a megjelenteknek: „Igen, van, mert Isten sohasem hagyja el a benne reménykedőket, sőt győzelmes jobbjával meg is segíti őket. Ilyen a próféta, akit Isten őrállónak hív el, akinek legelsőként kell meglátnia az ellenséget, a veszélyt és fújnia kell a kürtöt! Ilyen őrállónak hív ma is bennünket az Úr! A szolgálattévő lelkészeket, tisztségviselőket, gondnokokat, presbitereket és gyülekezeti tagokat! Mindenki a maga helyén az őrálló feladatát kapta Istentől! De az őrállónak nem is magától van az ébersége, nem is magától van az Ige sem, amit mondania kell! Hanem egy olyan forrásból, amely végtelen erővel és hatalommal teljes: Isten végtelen szeretetének forrásából! – mondta igei üzenetében többek között Palcsó Attila hetényi lelkipásztor.

Az igehirdetése után Gál Sándor egyházmegyei gondnok nyitotta meg az egyházmegyei közgyűlést és köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a napirendi pontokat. A határozatképesség, a jegyzőkönyvvezető, majd a hitelesítők megválasztása után Dobai Sándor esperes tett jelentést a 2013-as évről. Beszámolóját azzal kezdte, hogy  ez az utolsó esperesi jelentése, ezért alapigéjéül a Lk 16.2 igerészeket választotta: „Adj számot a sáfárságodról,…”. Az egyházmegye esperese beszámolójában igyekezett nemcsak az elmúlt évet, hanem az elmúlt hat éves választási ciklusra is visszatekinteni. Elmondta, hogy számszerűsíteni egy kis munkával ugyan lehet a gyülekezetek külső életét, de azt már nehezebb felmérni, hogy mennyire bizonyultunk Isten hűséges gyermekének, valamint azt is, hogy az életünk bizonyságtételével mennyire vonzottuk a ránk bízottakat Isten közelébe vagy mennyire taszítottuk és ábrándítottuk ki őket. Az alkalmak, amiket szerveztünk, azok a bizonyságtételek, melyek elhangzottak, azok a törvények és döntések, melyeket hoztunk, mennyire segítették az embereket hitükben előbbre lépni. Az esperes a hallgatósággal megosztotta azokat az érzéseit is, amelyek a minden szinten elhangzó beszámolók váltanak ki benne, hogy azok elsősorban arra jók, hogy egy kicsit elaltassák a lelkiismeretet, legalább az igyekezet ott volt bennünk. Végiggondolásra tette fel a kérdést a megjelent lelkipásztoroknak, gondnokoknak és presbitereknek, hogy vajon mit olvasnak ki a gyülekezeti tagjaink a mi életünkből és a családtagjaink életéből? Látják rajtunk azt a kegyes és nem kegyeskedő puritán életvitelt, amit református őseink évszázadokon keresztül gyakoroltak, mely tiszta szívvel tud bővölködni és szűkölködni is? Átárad rajtunk Jézus szeretete, mely ellenállhatatlan erővel vonzza az embereket? Megkapják ezt a mi gyülekezeti közösségeinkben? – tette fel ismét a lényegre törő kérdést, majd utalt arra, hogy a gyülekezetekben megalakultak az új presbitériumok, akik Istentől újabb lehetőséget kaptak a szolgálatra. Azt kívánta a számukra, hogy végezzék ezt azzal a felelősséggel, hogy Mennyei Urunk előtt mindennel el kell majd számolni – zárta igei üzenetét az esperes.

A statisztikai adatokat is alapul véve az esperes beszámolt az elmúlt év történéseiről. A lelki élettel kapcsolatban elmondta, hogy a 2013-as évben a komáromi egyházmegyében 3 091 istentiszteletet tartottak a lelkipásztorok, amelyeket átlagosan ötvennyolcan látogattak. A legtöbb gyülekezetben csak vasárnap délelőtt van istentisztelet, nyolc helyen viszont délután is hívogatja a híveket a harangszó. Rendszeres hétközi istentisztelet viszont csak három helyen, Komáromban, Madaron és Hetényen van. A kamocsai és a nagykeszi gyülekezet közösen szervezte meg az „Örömszigetet”, Deákin pedig gyülekezeti napot tartottak a Cédrus zenekar szolgálatával. Az elmúlt évben több helyen is voltak zenés áhítatok, - mondta az esperes - amelyeken szolgálatot vállaltak a helyi énekkarok mellett Écsi Gyöngyi, a Cédrus zenekar, a Főnix kórus Csicsóról, a csillaghegyi, az érsekújvári, a komáromi és a madari gyülekezet kórusa is. Örömmel számolt be arról, hogy a legtöbb gyülekezetünkben heti rendszerességgel vannak bibliaórákat, sőt Bátorkeszin, Deákin, Dunamocson, Hetényen, Komáromban, Kisújfalun, Madaron és Marcelházán hetente több ilyen alkalom is van. Kiemelte azt is, hogy Hetényen és Komáromban házi bibliakörök is működnek, viszont utalt arra is, hogy míg pár gyülekezetben csak rendszertelenül tartanak bibliaórákat, addig Csallóközarnyoson, Dunaradványon és Zsigárdor az elmúlt évben egy sem volt, holott másutt rendszeresen tartanak presbiteri bibliaórákat is, úgy mint Érsekújvárott, Kisújfalun, Komáromban, Marcelházán, Megyercsen, Nagykeszin, Negyeden és Perbetén. Figyelemre méltónak tartotta beszámolójában a bátorkesziek igyekezetét, hogy a pedagógusok bibliaversenyére készülve egy bibliakörös csoport is alakult az óvónőkből.

Dobai Sándor beszámolt arról is, hogy minden igyekezet ellenére csak lassan növekedett az ifjúsági alkalmakat szervező gyülekezetek száma. Rendszeres ifjúsági bibliaórákat tizennégy gyülekezetekben tartanak, háromban pedig csak alkalmanként. Az ifjúsági munkát az elmúlt évben  nyári kirándulással, kerékpártúrával, vagy csendes héttel igyekeztek vonzóvá tenni Deákin, Dunamocson, Hetényben, Komáromban, Kisújfalun és Vágfarkasdon, Bátorkeszin és Komáromban viszont elindult a keresztyén filmklub, Kisújfalun pedig havi rendszerességgel  „Tini Klubot” szerveznek.

A gyülekezetek énekkaraival kapcsolatban elmondta, hogy azok száma folyamatosan nő, szolgálataikkal pedig gazdagítják az istentiszteleteket. Martoson az elmúlt évben is megszervezték az egyházmegye egyetlen egyházi alapiskolája támogatására a jótékonysági bált „A magyar oktatásért” cimmel. Követésre méltóként emelte ki a megyercsi gyülekezet kezdeményezését, akik az állami hivatalokkal együttműködve szociális munkásokat vontak be az idős rászorulók segítésére és ápolására. Az elmúlt évben Bátorkeszin, Deákin, Dunaradványon, Martoson, Megyercsen és Sókszelőcén is megszervezték a konfirmandusok találkozóját az 50-55-60 évvel ezelőtt bizonyságot.

Az esperes beszámolt az elmúlt év személyi változásairól is. Tanulmányai befejeztével Hozákné Magyar Ildikó komáromi segédlelkészi beosztást kapott, Udvardi Éva komáromi segédlelkész viszont kilépett az egyházi szolgálatból. Elmondta azt is, hogy folyamatban van a lelkészválasztás Csallóközaranyoson és Gútán. Az elmúlt évben négy lelkipásztor beiktatására is sor került. Sasák Attilát a kamocsai, Erdélyi Zoltánt a perbetei, Végső Lászlót a megyercsi, Édes Ákost pedig a deáki egyházközség élére. Az esperes beszámolója alapján ezen kívül templomot szenteltek Ógyallán, Nagykeszin, Vágfarkasdon és Deákin. De volt egyházmegyei kórustalálkozó is Bátorkeszin, jótékonysági koncert Komáromban, egyházmegyei jótékonysági bál Zsigárdon. Az esperes bizakodását fejezte ki, hogy reménység szerint sikerül hagyományossá tenni az egyházmegyei pedagógustalálkozót és presbiteri konferenciát is, amelyet az elmúlt évben az őszi egyházmegyei közgyűlés keretében tartottak meg. A gazdasági élettel kapcsolatban pedig elmondta, hogy nagyon sok gyülekezet építkezik folyamatosan és a legszükségesebb munkák mellett egyre többen cserélik a nyílászárókat és szigetelik az épületeket, amellyel hosszú távon igen jelentős megtakarítást lehet elérni. A legjelentősebb beruházásokként említette meg a korábban elhangzottakon kívül a harangláb felújítását a csehi szórványban, a toronytető javítását Csúzon, a dunaradványi parókia szigetelését és nyílászáróinak cseréjét. Ez utóbbira sor került Kisújfalun, Megyercsen és Nagykeszin is. Madaron a parókia belsőleg újították fel, Negyeden a templomot és a parókiát javították, Perbetén a templomtetőt, valamint az egykori református iskolát. Sókszelőcén a harangok meghajtását cserélték ki, valamint a nyílászárókat a parókián, Szentpéteren a templom tetőzetét újították meg teljes mértékben, Komáromban pedig tovább folytatódik a  Timótheus-ház átépítése.

Az esperes a választásokkal kapcsolatban megemlítette, hogy egyedül Dunaradványon nem tudtak elegendő pótpresbitert választani. Az egyházközségek jogállásáról és társulásáról szóló 4/2011-es törvénynek eleget téve pedig lelkipásztorokat iktattak be az elmúlt évben. Erre nem kerülhetett sor Csallóközaranyoson, viszont jogi úton keresik a lehetőségét annak, hogy a beosztott lelkipásztorukat, Tanító Pétert megválaszthassák. Gútán is hasonló a helyzet. A gyülekezet bár meghívta Simon Ilonát, de a lelkipásztor jogi értelmezést kért helyzete tisztázására, igy érdemleges tovább lépés ügyében az elmúlt évben nem került sor.

Dobai Sándor esperes jelentése végén köszönetet mondott mindazoknak, akik segítségére voltak ebben a választási ciklusban és azoknak a gyülekezeteknek, ahol egyházmegyei alkalmakat vállaltak, azok minden örömével – áldásával – és terhével együtt.

Az esperes jelentése után, amelyet a küldöttek egyhangúlag támogattak, Czinke Zsolt bátorkeszi lelkipásztor, egyházmegyei kateketikai előadó számolt be a 2013-as esztendőben elvégzett szolgálatokról. Örömmel mondta el, hogy már egyre több gyülekezetben rendszeresnek mondható az óvodai hittanoktatás. 12 egyházközség területén van az óvodákban református hittan, amelyet több helyen felekezetre való tekintet nélkül látogatnak a gyermekek. Az egyházmegyében az elmúlt évben  1 176 gyermek járt református hittanra 122 iskolai csoportba, amelyből 68 volt összevont. Az évfolyamonként kialakított csoportokat 416, az összevontakat 760 gyerek látogatta, ami elsősorban arra világít rá, - mondta Czinke Zsolt - hogy a kevés gyermeklétszám miatt csak nagyon kevés helyen oldható meg, hogy a gyerekek külön évfolyamokban tanulhassák a tananyagot.

A gyülekezeti hitoktatást az elmúlt évben 169 látogatták. Az elmúlt éveket figyelembe véve szinte valamennyi gyülekezetben a gyermeklétszám stagnálása, ill. csökkenése mutatható ki – konstatálta a kateketikai előadó azzal, hogy ez rányomja bélyegét a konfirmandusok létszámára is. A 2013-as évben a konfirmáltak száma 134, amelyben már benne vannak azok is, akik felnőtt korukban tettek vallást a hitükről. Elmondta még azt is, hogy az iskolai és gyülekezeti hittanoktatásban 53 szolgálattevő tevékenykedett, ebből 39 esetben az alkalmak vezetői maguk a lelkészek voltak. Mindössze 9 gyülekezet jelezte, hogy katekétát alkalmaz, ill. 5 helyről érkezett olyan visszajelzés, hogy a hittanokat képesítetlen tanerő tanítja.

Évről évre visszatérő problémája az egyháznak a hittankönyvek – mondta Czinke Zsolt - annak ellenére, hogy már három éve van a Zsinati Tanács által jóváhagyott hitoktatási tanterv  és HITTANács néven már megjelent a harmadik tankönyv is. Ennek egyik oka az, hogy az új könyvek egyrészt nagy késésekkel jutnak el a gyülekezetekbe, ezért több helyen nem eszerint tanítanak. Másrészt pedig elenyésző azon gyülekezetek száma, ahol az ajánlott hittankönyvet használják, aminek hátránya viszont az, hogy még mindig nem egységes a tanított tananyag – mondta az előadó.

A heti rendszerességgel megtartott iskolai és gyülekezeti hittanoktatás mellett voltak gyermek-istentiszteletek, ill. vasárnapi iskolák is. A 2013-as esztendőben 17 gyülekezetben foglalkoztak ilyen formában is a gyermekekkel. Elmondta még azt is, hogy a konfirmációra készülő, ill. a konfirmáció utáni korosztály számára 12 gyülekezetben volt tini-, ill. ifjúsági bibliakör.

A versenyekkel kapcsolatban pedig elhangzott, hogy az elmúlt évben 11. alkalommal került megrendezésre a gyermekek bibliaismereti versenye Martoson, valamint első alkalommal sikerült megszervezni hasonló tudáspróbát a pedagógusok számára. Az egyházmegye gyermekei ezen kívül részt vettek a jókai Emmaus Polgári Társulás által szervezett versenyeken is. A hitbeli növekedést szolgálta az elmúlt évben a konfirmandus találkozók is.

Az egyházmegye az elmúlt évben konferenciát szervezett a református pedagógusoknak, de a gyermekek bekapcsolódtak az Emmaus Polgári Társulás által szervezett keresztyén vers- és prózamondó versenybe is, valamint az énektudásokat is megmérettethették az országos énekversenyen.

Czinke Zsolt beszámolóját azzal zárta, hogy a 2013-as évi kateketikai szolgálatokat figyelembe véve újra csak az Úrnak lehetnek hálásak minden alkalomért és lehetőségért, amit a gyermekekkel és fiatalokkal tölthettek együtt Isten közelségében.

A kateketikai beszámoló elfogadása után Kalocsainé Lami Alexandra egyházmegyei diakóniai előadó tett jelentést az elmúlt évről annak a kérdőívnek az alapján, amelyet a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központja állított össze huszonegy gyülekezet visszajelzése alapján. Ebből, ha nem is a teljes kép állt össze, kiderült, hogy egyes gyülekezeteknek van külön diakóniai megbízottja, önkéntesei, sőt néhol munkatervet is készítenek. A visszajelzésekből kiderült, hogy a gyülekezeti diakónia célcsoportjai a betegek, az egészségükben akadályozottak, az otthon egyedül élők, az özvegyek, az árvák, a hajléktalanok, illetve más szociális helyzetűek. A segítés formái pedig az adományozás, látogatás, ima, éneklés, igés képeslapok, lelkigondozói beszélgetés, szeretetcsomag és pénz. Kalocsainé Lami Alexandra végezetül tájékoztatásul elmondta azt is, hogy az elmúlt évben első alkalommal sikerült megszervezni a jótékonysági egyházmegyei bált, amelyre az idén is sort keritenek a szeptemberi hónap folyamán és a helyszíne Madar lesz.

A közgyűlés küldöttei néhány megjegyzés után elfogadták a jelentését, majd meghallgatták Tatár István missziói előadó beszámolóját. Bevezetőjében elmondta, hogy a gyülekezetek missziói területének legnagyobb részét még mindig a belmissziós alkalmak adják, amelyek a már hagyományossá vált alkalmainkban nyilvánulnak meg, ilyen az istentisztelet, különböző bibliaórák, hittanok, imahetek, evangelizációk. Az egyházmegye közösségeire nagyrészt csak a délelőtti istentiszteletek a jellemzőek, kevésbé a délutániak vagy a hétköznapiak. A bibliaórák között pedig rendszeresen megtalálható a felnőtt, vagy inkább idős női bibliaórák, de gyérebben az ifjúsági, presbiteri és családi közösségek. Sajnálattal közölte, hogy a gyülekezetekből lassan eltűnnek a férfiak a munka, a pénz vagy az egyéni érdek miatt. Megemlítette azt is, hogy az egyházmegye területén az elmúlt évben is tartottak evangelizációs istentiszteleteket egyes gyülekezetekben. Az ifjúsági misszió keretén belül a gyermek és ifjúsági alkalmak, táborok, ünnepi játszóházak, bibliakörök, paplak-cupa, ifjúsági zenekarok, gyülekezeti szintű vagy önálló szervezeti formában nyilvánulnak meg. Tatár István elmondta, hogy egyre inkább kezd kibontakozni egy olyan nézet, amely alapján a gyermek által a szülőt is meg lehet és kell szólítani, s ezért gyakrabban végződnek gyermekeknek szervezett alkalmaink családi napokkal vagy családi Istentiszteletekkel.

A missziói alkalmak közül kiemelte a komáromi gyülekezet által szervezett Egy-ház-tartás napját, amelyen az idősebb korosztálybeliek gyakorlati tanácsokat osztogattak fiatalabb, kezdő házastársaknak és családoknak. A külmissziói területen említette meg a színjátszó csoportok fellépéseit, a városi és falusi közösségek érdekében végzett szeretethidas tevékenységeket, a Kézről-kézre jótékonysági alkalmakat, az Egy-neked - ismeretleneknek örömöt szerző tevékenységeket Komáromban, a kazettaszolgálatok és gyülekezeti újságokat.

Tatár István missziói előadó beszámolóját azzal zárta, hogy még jobban ki kell lépni a templom falai közül, de nemcsak a hétköznapok világába, hanem a virtuális világ közösségeibe is. A hétköznapok eseményei ugyanis azokat a nehézségeket mutatják meg, melyekben missziói feladatokra lehet találni, a virtuális világ pedig a lelki silányságra mutathat rá, melyre Isten igéjének minősége a gyógyszer.

Az elmúlt évi jelentések után – mivel nem érkezett sem indítvány, sem határozati javaslat az Esperesi Hivatalba - Gál Sándor egyházmegyei gondnok berekesztette az egyházmegyei közgyűlést.