Kéménczy Antal a kortárs egyházzene ifjú tehetsége. A Zeneakadémia zongora- és egyházzene szakának elvégzése után summa cum laude diplomázott a Debreceni Egyetem orgona szakán. 2009-től a Zuglói Evangélikus Templom orgonistája és a kortárs zenészeket és zenéjüket is bemutató Zuglói Zenés Esték művészeti vezetője. Művészetének különleges színfoltja a színházi zenével való összefonódása. Nevéhez fűződnek általa összeállított, hangszerelt, komponált színházi produkciók, melyeket már többször jelölt a Színházi Kritikusok Céhe a legjobb színházi zene kategóriában. Sokrétű tehetsége, rendkívüli munkabírása már korán kitűnt. A budapesti református kántorképzőben – ahol évfolyamtársak voltunk – az összes tantárgyban lubickolt. A kántorvizsga napján mindannyian izgalommal vártuk, mikor kerül éppen ránk a sor. Antiban viszont elindult a zene, a keze pedig lekövette, ami a belsejében szólt. Ő a vizsgát is élvezte.

Évek óta szervezed a Zuglói Zenés Esték című sorozatot. Hogy látod, mit tehetnek a lelkészek, kántorok azért, hogy odaszeressék az embereket a gyülekezetbe?

Először is köszönöm a kedves bemutatást, nagyon jólesnek ezek a szavak. Bár hozzá kell tennem, hogy sohasem magunké az érdem, mindig hálát kell adni, amiért a ránk helyezett terheket viselni tudjuk, a feladatokat el tudjuk végezni, és a kapott tálentumokat gyarapítani tudjuk. Nagyon hálás szívvel emlékszem vissza a 2009-es esztendőre, amikor az augusztusi esküvőnk után gyülekezetünk lelkésze, Tamásy Tamás felkért a kántori szolgálatra bennünket. Akkor határoztam el magamban, hogy folytatom Zuglóban azt, amit a Fóti Református Egyházközségben eltöltött négy esztendőben elindítottam: a havonkénti zenés istentiszteleteket. Immár a 8. évadot kezdjük meg szeptemberben; az egész évadot felölelő hangversenysorozat célja a komolyzenének és azon belül is főként a magyar egyházzenének a népszerűsítése. Szeretném, ha minél többen megismernék az értékes zenét, és a programsorozat eredményeként – különösen a fiatal korosztály tagjai – megszeretnék a komolyzenét, megéreznék annak lélekgazdagító erejét. Ahogyan fogalmaztad - ezenfelül cél, hogy minél több kortárs magyar muzsika is megszólalhasson, így ismertetve meg a korunkban élő kiváló zeneszerzők műveit.

Mindnyájan sokat tehetünk azért, hogy minél több embert szólítsunk meg; úgy érzem, hogy az én feladatom a zenén keresztül van. Ha azt hallja a gyülekezeti tag istentiszteletről istentiszteletre, hogy a kántor is készül az ő szolgálatára, és minél színesebben választ bevonuló- és kivonuló zenét, korálelőjátékot, valamint előre átgondolja a korálharmonizációt, az Úrvacsora alatt pedig az adott egyházi évhez kapcsolódó művekkel mélyíti el az imádságos odafigyelést, akkor remélhetőleg nem fordul a (dallamilag mindenképp, de sokszor szövegileg is) kevésbé értékes – és nem is vasárnap délelőtti istentisztelethez illő –, bár egyre népszerűbb egyházi könnyűzenéhez. Összefoglalva célom az egyházi komolyzenén (ami természetesen kortárs is lehet!) keresztüli elhívás.

Egyházzenei körökben egyáltalán nem ritka, hogy valakinek 3 diplomája van, mint Neked is. Tényleg szükséges ennyi ahhoz, hogy valaki igazán jó kántor lehessen?

Nem a diplomaszám számít természetesen, hanem a tanult ismeretek, tudás átadása, alkalmazása, és ahogy mondani szokták: ez egy holtig tartó folyamat. Ahogyan néha érezzük az elmaradt gyakorlások hiányát, úgy lehetünk biztosak abban, hogy folyamatosan képeznünk kell magunkat. Ehhez nagyon is fontos a jó főtárgytanár inspiráló jelenléte, az építő jellegű kritikák elfogadása, a koncerteken való töltekezés; ezt valóban bárhol nem kaphatjuk meg. Hálás szívvel gondolok vissza a tanulmányi éveimre, ami eléggé elhúzódott a több szak elvégzése miatt. Ugyanakkor nem bánom, hogy ennyi időt szenteltem a tanulásnak, gyakorlásnak, és örülök, hogy kiváló művészektől, tanároktól tanulhattam.

Visszatérve a kérdésre, szükség van a tanulásra, és szükség van az ismeretek elsajátítására, amit csakis nagyszerű emberektől érdemes tanulni. Éppen ezért mindenkinek ajánlani tudom, hogyha megérintette az elhivatás szele a kántorképző tanfolyamokon eltöltött idő alatt: tanuljon tovább, képezze magát, keresse az alkalmat, hogy vasárnapról vasárnapra, hónapról hónapra, évről évre egyre képzettebb legyen! Így tehetjük a legnagyobb szolgálatot.

Voltál a kántorképzőnek diákja, majd tanára is, sőt írtál orgonaismereti könyvet is, amelyben komoly gyakorlati tanácsokat adsz az egyes fejezetekben. Hogyan lehetne még magasabb szintre emelni a kántorok szaktudását és megbecsülését?

Valóban komoly gond, hogy bizonyos gyülekezetekben már nincs megbecsülése a kántori szolgálatnak (és ezt nem csak pénzügyileg értem), ezért sok helyen nem is törik magukat a gyülekezetben szolgáló kántorok, hogy képezzék magukat. A kántorképzőkön való tanulás nagyon jó alapot ad ahhoz, hogy megérezzük, mennyi mindent nem tudunk még, és milyen sokat kellene még gyakorolnunk ahhoz, hogy méltó módon tudjuk közvetíteni többek között az énekek imádságos erejét. Jómagam is a kántorképzőkön eltöltött csodálatos nyári tanfolyamok alatt határoztam el, hogy a zongora szak végzése közben felvételizni fogok az egyházzenei képzésére is, majd később az orgonaművész szakra. Mialatt ezeket végeztem és tanítottam legjobb tudásom szerint – először a budapesti református-, majd később a fóti evangélikus kántorképzőn –, egyfolytában sulykoltam növendékeimbe ennek a folyamatos tanulásnak a megtartó erejét.

Feleséged Fekete Anikó, ének- karvezető, illetve egyházzene szakon diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd itt doktorált egyházzenei témában. Németországban, a herfordi Zeneművészeti Főiskolán „B” kántori diplomát is szerzett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem óraadó tanára. Hogyan tudjátok egymást a munkában támogatni?

Hálás vagyok az egyházzene szaknak, hogy megismerhettem későbbi feleségemet, ​​akivel a mai​ napig is együtt szolgálunk a zuglói gyülekezetben.​ Igaz, közben három ​évre elsodort bennünket egymás mellől az élet, amikor ő Németországban tanult és megszerezte a B-kántori diplomát. Ez egy 3-4 éves felsőfokú képzés, mely​ben az orgona, a karvezetés és a magánének tárgyak mellett hangsúlyos szerepet kap az improvizáció is. A diploma birtokában főállású kántori állást vállalhatnak a végzettek​. (A németországi felsőoktatási rendszerben egy 2 éves továbbképzéssel ​egyébként ​A-kántori képesítés is szerezhető, amel​y​ ​pedig ​a frekventáltabb templomok összetett egyházzenészi feladatkörének ellátásá​ra készít fel.​) ​Anikó a záróvizsgái után rögtön hazaköltözött, s azóta itthon kamatoztatja a kint megszerzett, elsősorban gyakorlat-alapú tudást.

Természetesen nagyon jól meg tudjuk osztani a munkákat,​ kiváló segítségem és támaszom ​mindenben, azon túl, hogy ő is végzi a maga feladatait. Két​ gyermekünk van, így most azért több súly nehezedik a vállunkra (főleg Anikó vállára), de​ ​ha​​talmas öröm a tudat, hogy majd én is nevelhetem a gyermekeimet a majdani szolgálataikra​ és a tanulás fontosságára.

A reformáció 500. évfordulóján milyen üzenetet küldenél nekünk, felvidékieknek?

Mindenekelőtt illesse köszönet a határon túlra szorult magyar közösségek munkáját, akik az anyaországtól elszakítva viszik tovább kultúránkat, anyanyelvünket, magyarságunkat. Soha ne feledjük, hogy magyar keresztyének vagyunk és maradunk, ez a csodálatos közösség és nyelv tart össze bennünket. Legfontosabb üzenetem, hogy ezt adjuk tovább a következő generációknak. Ezen a fontos évfordulón pedig gondoljunk reformátor eleinkre, akik többek között pont az érthető, anyanyelvi istentiszteletet tették lehetővé. Mi, kántorok pedig legyünk büszkék protestáns zeneszerzőinkre Goudimeltől Bachon, Mendelssohn-on keresztül Brahmsig, Regerig, valamint magyar vonatkozásban is számtalan kiváló múlt századi és kortárs egyházzenészeinkig. Képezzük magunkat úgy, hogy minél igényesebb műveket tudjunk megtanulni, alkalmazni a liturgiában stílusosan, ízlésesen, ahol kell, virtuózan, hiszen ez a mi nagy feladatunk. Tanuljunk zeneelméletet, összhangzattant és a gyakorlati tudáshoz nélkülözhetetlen alapismereteket, hogy magunk is képesek legyünk például egy gyülekezeti éneket korálkönyv használata nélkül is eljátszani. Ehhez nyilván sok idő kell, de higgyünk abban, hogy valóban „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít" (Fil 4,13)

 Bodnár Noémi