Legyen közösségünk erős a hűségben!

2023. május 07., vasárnap

2023. május 1-jén a nagysallói gyülekezet adott otthont a barsi egyházmegyében immár 7. alkalommal megrendezésre kerülő majálisnak.

A nyitó istentiszteleten az igét Karasszon István teológiai professzor hirdette az előre meghatározott téma alapján: „Ne paráználkodj!” (Ex 20,14; Deut 5,18)

Az igehirdetés előtt a lévai gyülekezet kórusa dicsőítette az Urat „Ott a messze földön, árván, hontalan” című énekkel, amelyben örömmel hirdették: „Vár Atyád szerelme, vár rád vigasza,. Jöjj a messze tájról, ó, jöjj haza!”

Karasszon István igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a parancsolat nem gátol, nem eltilt, de valamit meg akar nyitni. „Ha tudod magad korlátozni, visszafogni, akkor fog kiteljesedni az életed!” Légy hűséges a házastársadhoz és ne lépj félre! – ezt jelenti ez az Ige – hangsúlyozta.

„Ez isteni parancs, ez az Isten akarata, ami a javunkat szolgálja. Látható, hogy mi lesz és lehet akkor, ha ennek a parancsnak nem teszünk eleget. Ha keresni kell, hogy ki az apa, kik a felmenők, ha nem teszünk eleget ennek a parancsolatnak, akkor a gyermeket fosztjuk meg élete csodás érzésétől! Sokan azt mondják, hogy a házasság csak egy papír és nem a papír a lényeg, hanem az, hogy szeretik egymást” – mondta többek között.

Az igehirdető kiemelte, az, hogy két ember szereti egymást, az az ő dolguk. Ám a papír már egy egész közösség dolga! A papír jelzi, hogy egy egész közösség előtt összetartoznak és így a papír jelzi, hogy ezt a kapcsolatot tartsa tiszteletben az egész közösség!

A papír jelzi, hogy ezt a kapcsolatot védeni kell – s nemcsak a párnak, de a közösségnek is, hiszen az ember kiszolgáltatott. Védenünk kell nem csak a saját házasságunkat, de mindenki házasságát! Legyen ez egy stabil, örökre szóló kapcsolat – ezt kéri, ezt parancsolja Isten Igéje.

A papír kötelék, ami folyamatosan tudatja, hogy itt minket valami összefog! Ez azt is üzeni, hogy ketten erősek vagyunk, de a kötelék gyenge, a kapcsolatot ápolni kell, védeniük kell egymást! A házasságot védeni kell és a hozzá való hűséget meg kell őrizni!”

Karasszon István igehirdetésének végéig hangsúlyozta a hűséget. Krisztus hűséges az egyházához. Vegyünk példát Róla! Ő hűséges, mi is legyünk hűségesek! Viszonyuljunk mi is hűségesen ahhoz a közösséghez, amihez tartozunk – a településhez, a nemzetemhez, a gyülekezetemhez, a közösségemhez! Ez mind igényli ugyanazt a hűséget, amit kért tőlünk Isten a parancsolatban!

Tartom az egyházat, mert általa tartatom én is! Az együttlét az egyházban annak az előképe, hogy majd mi is egyek leszünk Krisztussal, amit majd tapasztalhatunk a feltámadáskor.

„Mi együtt kapjuk és adjuk a hűséget egymásnak, mert akkor tartatunk meg! Sokkal jobban, mint az, aki azt tartja, hogy ha itt nem jó, akkor majd megyek két kerülettel odébb.” Épp így a házasság esetén. Van egy cél: megtartani és megtartatni. Végül hangzott a gyülekezetek felé is az intés az igehirdetőtől: Legyen közösségünk erős a hűségben!

A reménység fáját a sárói gyülekezet elnöksége adta át. A szalag hímzése hirdeti Sáró 2022, Életem ideje kezedben van. Révész Csilla lelkész hangsúlyozta, hogy a reménység fáját a gyülekezet őrizte egy évig, ám a reménységet nem adják tovább, mert az számukra nagyon fontos. A sárói gyülekezet az évek során egy pici gyülekezetté vált, de van reménységük a megmaradásra.

Ezt követően a lelkészkórus négy szólamban hirdette, hogy Isten hűsége végtelen, felhat az égbe, s az Ő irgalma nem fogy a múló idővel, ki volt az marad mindörökké! Minden nap új áldását ontja ránk, Isten hűsége hozzánk végtelen! Erőt ad mára, és reményt ad holnapra!

Szintén négy szólamban hangzott egy ősi ír áldás Az úton című ének: „Az Úr vezessen végig az úton, szerteszét ha sodor is a sors, mert ha Őbenne bízva bízunk, nagy örömben majd találkozunk! És míg újra látjuk egymást, szent kezében őrizzen meg Ő!”

Révész Tibor, a barsi egyházmegye esperese miután köszönetet mondott a nagysallói gyülekezetnek, hangsúlyozta, hogy minden egyes ilyen alkalom egy ünnep. Nemcsak a helyi közösség, de az egész egyházmegye számára is!

„Az ünnep annak a kifejezése, hogy megvan az emberben az élet értelmébe vetett ősbizalom. Az mindig egyfajta betöltött idő és mindig hordoz közösségi vonásokat, s közös élményeknek, történéseknek vagyunk a részesei. A mai napnak minden pontjára illik ez a meghatározás, hiszen közösségben vagyunk nem csak a templomban, de az istentiszteletet követően is. Ünnepeljünk együtt, adjunk hálát Istennek együtt és töltsük meg tartalommal úgy, hogy az Úr Istenre és egymásra figyelünk szeretetben, hűségben, hitben!” – mondta Révész Tibor esperes.

Tok Tünde, a nagysallói gyülekezet lelkipásztora hangsúlyozta, hogy a majális bevétele és az önkéntes adományok jótékonysági célt szolgálnak: az ipolypásztói gyülekezetet támogatják, amelynek 15 évvel ezelőtt, 2008-ban villámcsapás érte a templomát.

A felújításra, károk helyreállítására – mindent nem is lehetett, az orgonát nem tudták megmenteni - nagyon sok segítség érkezett. A biztosító is fizetett, azonban a felvett kölcsönt az Egyetemes Egyháztól is törleszteni kellett, amit sajnos nem tudott, ezért már két éven keresztül az Egyházmegyei Közgyűlés a közalapi támogatást átengedte az ipolypásztóiaknak, s most a majális teljes bevételét is a nagysallói gyülekezettel egyetértésben fölajánlotta erre a célra.

Az istentiszteleten a záróének után a nemzeti imádság, a Himnusz zengett fel, majd a gyülekezet fogadta az apostoli áldást.

A templomból kijövet a népes közösséget fogadta az igekártya a nagysallói református templom tornyával és a „Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját” (Jel 2,10) igeverssel. Ez volt olvasható azokon a rövid ujjú pólókon is, amelyeket a nagysallói gyülekezet segítő tagjai viseltek a majális ideje alatt.

A templomi alkalommal egyidőben zajlott a gyermekistentisztelet Kiss Emese tanárnő vezetésével. Elmondta a gyermekeknek, hogy egykor hogyan választottak Izsáknak feleséget Rebeka személyében, miközben rámutatott a házasság és a hűség fontosságára. A gyermekek el is játszották a bibliai történetet, majd megtanultak egy éneket és játszottak is.

A Magyar Örökség Díjas Ringatót a kisebbek számára Révész Csilla sárói lelkész tartotta. Gyerekjátékokkal és -dalokkal, mutogatós és tapsolós énekekkel gazdagította a gyermekeket. Az alkalmon sok gyermek volt, akik mind nagyon jól érezték magukat.

A lelki táplálék után a templomkertben már katlanokban várták a finomságok a közösség tagjait – babgulyás, birkapörkölt, gulyás, pacal, káposzta óriás húsgombócokkal… S akik főztek, hogy a lelki táplálék után a test se maradjon éhes: zselíziek, nagysallóiak, ipolypásztóiak, fegyvernekiek, garamlöki – hontfüzesgyarmati – pozbai közös csapat. A főszakácsok a gyülekezetek lelkészei voltak, egy esetben a község polgármestere. A főzésbe a komáromi Timóteus-ház is bekapcsolódott.

A programsorozat repülőbemutatóval kezdődött, majd az Érsekkétyi Egyházi Alapiskola és Óvoda diákjai szolgáltak, koncertet adott Göbő Anna és Sándor, valamint énekelt Balázs Luca is Nagyölvedről. Volt börtönmissziós pódiumbeszélgetés Antala Éva és Roszík Gábor lelkészekkel. A szervezők a gyermekeknek is kedveskedtek Fabók Mariann személyében, aki bábszínházi előadásban nyújtott élményt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

A templomkertben volt felállítva az imasátor, ugyanakkor adott volt a lehetőség a lelkigondozásra is „Reményre hangolva … meghallgatom …” mottóval. A lelki szükségletben lelkipásztorok és mentálhigiénés szakemberek nyújtanak lelki segítséget amikor próbára tesz a bezártság, az elszigeteltség, a magány, betegség… Mindazok meghallgatásra találnak, akik félnek, szoronganak, akik úgy érzik, hogy életük örömtelen, sérüléseket hordoznak... A szakemberek a nehéz élethelyzetben levőknek nyújtanak lelki támaszt, hitbeli, igei útmutatást, hogy békességre találjanak. Telefonhívás által is elérhető a segítségkérés, hétfőtől vasárnapig 18.00 és 21.00 között.

A templomban megtekinthető volt a gyermekek rajzainak kiállítása, amelyek a meghirdetett rajzversenyre készültek. Öt pályamunka érkezett a Szeretem a családom témában, a helyi iskola pedagógusaiból álló zsűrinek nem volt könnyű feladata az értékelésben. Mint minden alkalomkor, most is volt süteményverseny is. Az idei majálisra tácsikával, kosárkás süteménnyel lehetett nevezni, itt a zsűrinek édes dolga volt, hogy a különféle kosárkát értékelje.

A templomban vetítés is volt, ahol régi, múlt századbeli esküvői képek kerültek képernyőre – az idei majális témájára, vagyis a hűségre mutatva Kicsindi Enikő, Mente Róbert és Révész Csilla fotóiból összeállítva.

A gyermekeket kézműves alkotósarok is várta, valamint volt lehetőség a sportolásra és az íjászkodásra, valamint futballozni is lehetett.

Most sem maradt el a könyv- és a kézműves vásár sem, amit szívesen nézegettek, hiszen szebbnél szebb alkotásokat lehetett megcsodálni.

A sok felállított sátor egyike között volt egészségügyi sátor is. A révkomáromi Timóteus nonprofit szervezettől azzal a céllal érkeztek, hogy gond esetén készültségben legyenek. Vérnyomást és cukorvérszintet is mértek, finomságokkal kínálva a sátrat meglátogató vendégeket. A „Timóteushoz” tartozik egy idősek otthona és egy bölcsőde is. Az egészségügyi sátorban a Timóteus szervezethez tartozó minden részleg képviseltette magát, így volt jelen többek közt az idősek otthonának igazgatónője, főnővére, ápolója…

A nap végén Révész Tibor esperes tartott záró áhítatot a Zsoltárok könyve 59 részének válogatott versei alapján. Feltette a kérdést, mit jelent nekünk személyesen a hűség! Az igehirdető felidézte Sopront, a hűség városát. Lelki szemei előtt ott voltak hitvalló őseink, a gályarabok, a hűséges lelkipásztorok. Rámutatott Isten hűségére, akiről bizonyságot tesz a zsoltáros is. Isten hűségét semmi és senki sem befolyásolja, a mi hűtlenségünk sem! Isten örök hűséggel és szeretettel jön felénk.

Ő végtelenül szeret minket! Ezt tapasztalta meg Dávid is, amikor ellenfelei haraggal űzték el őt, és mégis bizonyságot tesz Isten szeretetéről. Történjen bármi is, Isten hűsége és szeretete ott marad vele. Isten láthatóvá tette hűségét és megmutatta szeretetét Jézus Krisztusban! Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy kapcsolatainkban megmutatkozzék a hűség, s jó lenne elgondolkodni azon, ott van-e az életünkben a hűség Isten iránt. Végezetül azt üzente, hogy minden körülmények között erősödjünk meg abban, hogy Hozzá tartozunk, az Övé vagyunk a teremtés, a megváltás jogán!

Az imádság után a gyülekezet fogadta az áldást: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.”

Áhítat után következett a táncház a Magyar Állami Népi Együttes és a Fitos Dezső Társulat táncosaival, akik polgári táncokat tanítottak a közönségnek.

Az egyházmegyei napot Tok Tünde helyi lelkipásztor köszönetnyilvánítása zárta.

További fényképek a Barsi Református Egyházmegye Facebook oldalán találhatóak.

Ambrus Erika, Sándor Veronika

Fotó: Mente Róbert, Szabó Margaréta

események továbbiak →