Kossuth futára … és szellemi követői

2021. május 04., kedd

Vannak papi dinasztiák, amelyeknek soraiban akár egyenesági, akár mellékági vonalon is felsorakoznak egyazon hivatásra elkötelezett családtagok. Sorsuk valahol ‒ az élet valamelyik pontján ‒ találkozik szellemiségben, lelkiségben, gondviselésben. Ide sorolható a Séra család is, melynek tagjai nemcsak Európában – a Felvidéken és a Partiumban – de a tengerentúlon is beírták magukat a történelembe.

Az egykori Abaúj vármegye Kassa-vidéki falvai között szerényen meghúzódik a két településből alakult Garbócbogdány. A legutolsó népszámlálás (2011) szerint mindössze hét lakosa vallotta magát magyar származásúnak. A református vallásúakat szlovák közösség alkotja. Templomuk kiemelkedik a tájból. Az öreg temető évszázados fái alatt egy nem szokványos, rusztikus kő jelzi alig olvasható írással: Itt nyugszik Séra János református lelkész és neje Szendrey Ilona.

Séra János hardicsai lelkipásztor

Séra János – egy különös jellem

A bodrogközi Pácinból származó Séra János (1874. december 20. – 1953. január 4.), az egykori sárospataki diák, később a Felsőzempléni Református Egyházmegye tanácsbírája, a Hardicsai Református Egyházközségnek 49 éven át volt hű lelkipásztora. „Különös jellem volt a sivár 20. században” – emlékezett rá fia, néhai Séra László perbenyiki református lelkész. Nem kétséges, miben nyilvánult meg Séra János „különös jellem”-e a trianoni békediktátumot követő években. Séra János vállalta mindenestül a szolgálatot, azt, amire hite és magyarsága predesztinálta. Hardicsai megválasztása kezdetétől, 1902-től részt vett az egyházi, a társadalmi és az iskolai élet minden fontosabb mozzanatában. Küzdött az elszakított terület, az anyaországhoz soha vissza nem térő Hardicsa magyarságáért. Ha másképp nem adódott alkalma, akkor tárogatóján szólaltatott meg hazafias dalokat. Ő is építgette templomát, ahogy azt ősei tették: a templomalapító kurátor ős, Séra Ferenc a pácini református templomot, vagy az apai rokon, Csutoros Elek, a clevelandi magyarság vezető lelkipásztora, aki az ohioi magyar reformátusság első kőtemplomát építette.

Kossuth futára

A 19. század gazdag örökséget hagyott Séra Jánosra. Nagyapja testvére az a lompérti és biharfalui Séra Ferenc református lelkész volt, akinek személye köré legendák szövődtek a családi emlékezetben. Lelki szemeikkel látták őt honvédszázadosnak, hősnek, aki az „életét is kész lett volna feláldozni” az 1848-as forradalomért és Kossuth Lajosért. Nos, Séra Ferenc talán nem volt honvédszázados, de „hősnek” a maga diákmivoltában mindenképpen tekinthető. Pácinban született (1832. december 3.), és az 1846/47-es tanévben iratkozott be a Sárospataki Református Kollégiumba. Az 1847/48-as tanévben még ott tanult. A következő évben azonban már nincs róla adat az iskolai anyakönyvben. A forradalom heve magával ragadta, s mint ifjú honvéd beállt a forradalmárok közé. A világosi fegyverletétel után az emigrációba induló Kossuthot hűsége jeléül ötödmagával kísérte a határig. 1854. február 12-én a debreceni kollégiumba nyert felvételt, ahol 1858-ban végzett ugyan, de nem maradt meg a tanítói pályán. Megspórolt pénzén Angliába utazott, hogy Kossuthtal találkozzon. Három hónapot töltött a forradalom vezére körül kialakult emigránsok kolóniáján. Kossuth nagyra értékelte hűséges forradalmárjait, meg volt győződve, hogy a szabadságharc újrakezdhető, üzeneteinek tehát haza kell jutniuk: „Ha mi mozdulunk, oly alapot kell szereznünk, mely biztosít, hogy a nemzet mozdul velünk.” – írta barátjának, Irányi Dánielnek címzett levelében alátámasztva szándékát (Kossuth összes munkái V).

Séra Ferenc gyászjelentése

Séra Ferenc is ‒ az emigrációból hazatérve ‒ teljesítette Kossuth megbízásait. „Elfogatásának kikerülését csak annak köszönhette, hogy az általa közvetítendő jelentéseket vagy hadi üzeneteket szóról-szóra betanulta, s ugy adta tovább, ugy hogy ellene terhelő bizonyítékokat sohasem sikerült szerezni az osztráknak” – jegyzi meg dr. Tóth Dezső az 1949-ben papírra vetett kéziratában (Annales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis, Tiszazugi Földrajzi Múzeum). Így 1859-ben rektori állást is kaphatott Tiszakürtön. Feleségül vette Csete Herminát, a helyi lelkész, Csete Dániel lányát. Ekkor fogott hozzá lelkészi képesítésének megszerzéséhez. Személye azonban nem maradt ismeretlen a Bach-korszak hatóságai előtt. Amikor 1861 pünkösdjén egy lovas rendőrcsapat parancsnoka felismerte őt, és „Oh, Kossuth kutya!” felkiáltással üldözőbe vette, akkor „Séra világosan látta, mi vár reá és hirtelenében, kalapját megtévesztésül az udvaron ácsorgók egyikének fejébe nyomta, maga pedig egérutat vett a tömegben. A Tiszapartig meg sem állott, ott a révésztől kaparintott csónakon a túlsó partra evezett, s két hétig a füzesben bujkált” – írja a már említett kéziratában Tóth Dezső.

Ezután még 12 évig szolgált Tiszakürtön, majd hívei bánatára 1873-ban a Bihar megyei Siterbe költözött, ahol még közel 40 évig lelkészként tevékenykedett. Öt gyermeke született, Kálmán mint katonaiskolai növendék egy hadgyakorlat során életét vesztette, Ottó narancsültetvényesként élt Floridában. Mindhárom lánya református lelkészhez ment feleségül. Vilmának férje, Csutoros Elek, a Clevelandi Magyar Református Egyház alapítólelkésze volt.Séra Ferenc sírja a Partiumban, Siter templomkerjében, ma már emlékhely

Séra Ferenc 1911. március 27-én halt meg. Síremléke a Partiumban, Siter templomkertjében ma már emlékhely. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlék és Emlékhely Társaság elnöke ekképp fogalmaz róla: „Séra Ferenc református lelkész (…) beírta nevét a történelembe, s így az 1848-as szabadságharc siteri szimbóluma lett.”

Tegyük hozzá: egyike az egyetemes református egyház hőseinek is.

Kulcsár Sz. Zsuzsanna, Kálvinista Szemle 3/2021

Fotó: Kulcsár Sz. Zsuzsanna családi archívuma

események továbbiak →