A koncert szervezője Fekete Vince, a Művészeti Alapiskola tanára köszöntötte a megjelenteket, majd emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt is a református templom adott otthont a rendezvénynek, amelyet még a Musica Juvenalis kamarazenekar karmestereként indított el. Az első alkalmon fellépett László Zsuzsanna operaénekes és az már említett ifjúsági kamarazenekar Kubik Éva furulya és Mórocz Ildikó orgonakíséretével. „Büszke vagyok erre a 25 éven keresztül közösen csiszolt karácsonyi rendezvény-sorozatra, erre az élő műalkotásra, amelyet a kórus karnagyaival, hangszeres zenepedagógusaival közösen alkottunk meg. Mindegyik karácsonyi hangversenynek meg volt a látható és láthatatlan művészeti, erkölcsi és kulturális hozadéka, amit a fellépő gyermekeket, gimnazistákat, egyetemi hallgatókat gazdagították“.Majd úgy fogalmazott, hogy ez a huszonöt év volt a magvetés ideje, s reméli, hogy az eltelt időszak alatt megélt élmények és az elültetett mag majd egy kedvező pillanatban szikraként kipattan a felszínre és a Felvidék vagy a Kárpát-medence valamelyik templomában meggyújtja az anyanyelvi és a nemzetek kultúrájának gyertyáját.Elmesélte, hogy Pösténben /egy ideig ebben a városban élt és dolgozott/ 1989 adventjében az ottani kamarazenekarral gyújtották meg az európai nemzetek karácsonyi énekeivel az egyházi zenekultúra gyertyáját, amely az 1990 és 1991-es templomi karácsonyi hangversenyen lángra is lobbant. Ezt az ottani élményt hozta magával, és honosította meg a komáromi református templomban is a koncerteken szereplőkkel.     Fazekas László püspök is köszöntötte a 25. hangverseny részvevőit. Háláját fejezte ki azokért a szakemberekért, akik évről évre vállalták a hangversenyek megszervezését. Külön köszönetet mondott Fekete Vincének, Egyetemes Egyházunk főgondnokának, a Művészeti Alapiskola tanárának, aki esztendőről esztendőre összehívja az iskolák énekkarait. Beszédében rámutatott a kórusvezetők és a mindenkori diákok munkájára, hangsúlyozva, hogy a közelgő ünnepekre könnyebb ráhangolódni, ha a csengőhangú gyermekek énekkel dicsőítik és a hallgatósággal közösen magasztalják Istent. „A karácsony mindannyiunkat megmozgat, az üzletek polcai megtelnek áruval, mindenki hazaindul rég nem látott szeretteihez, és a jótékonyság is ilyenkor a tetőpontra hág. De úgy gondolom, hogy nekünk keresztyénekként egy nagyon fontos dologra szükséges karácsonykor odafigyelni, éspedig arra, amit Isten tett ezért az embervilágért: Elküldte fiát erre a világra!”- mutatott rá a karácsony üzenetére a püspök, majd hangsúlyozta, hogy, mindenkinek meg kellene vizsgálni, hogy azt az életet éli e, amelyet Isten elkészített számára, vagy Istentől elszakadva próbál élni, és igyekszik beleilleni a világba. A karácsony üzenete a keresztyén ember számára nem más, minthogy „Isten életet kíván nekünk adni. Ez az élet az Ő Fiában, Jézus Krisztusban van. Ez az élet úgy jelenik meg számunkra a mindennapokban, hogy megpróbálunk Isten törvényei, az Ő elgondolása szerint élni. Ez nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy odafigyelek Isten üzeneteire, amelyek rámutatnak arra, mit szükséges és mit nem szükséges tennem, mi az, ami elhanyagolható, és mi az, ami nem, mi az, amire kiterjed a figyelmem, mi az, ami nem fontos.”

Végezetül azt kívánta, hogy az énekek által is erősödjék meg a szívekben az elhangzott gondolat, és így legyen áldott a karácsonyunk. Használjuk ki az Istentől kapott lehetőségeket, hogy a karácsonyi ünnepek által feltöltekezzünk azokkal a tanácsokkal, amely által a körülöttünk lévő világot szebbé, jobbá formálhatjuk szeretetünkkel – ezekkel a gondolatokkal kívánt szép zenei élményt és áldott ünnepeket Fazekas László püspök, a helyi gyülekezet lelkipásztora.

Komárom város polgármestere, Keszeg Béla, a minden évben elhangzó, Kiskarácsony, nagykarácsony című ének után üdvözölte az egybegyűlteket, hangot adva annak a jó érzésnek, hogy nagy öröm látni, milyen sok lelkes, jó hangú diák él a városban, akik a szakemberek vezetésével ilyenkor énekszóval teszik színesebbé az ünnepvárást. Rámutatott a közös beszélgetések értékeire, a társasjátékok örömére, és arra kérte a jelenlévőket, különösen a gyermekeket, hogy legalább az ünnepek idején lassítsanak, és tegyék félre mobiltelefonjaikat. Végül szeretetben és lassulásban teljes karácsonyi ünnepeket kívánva átadta a helyét az énekkaroknak. A jelenlévő alapiskolák énekkarai egymás után szólaltattak meg szebbnél szebb karácsonyi dallamot. A kicsinyek soraiban lévő elsősök is fegyelmezetten figyelték a kórusvezetőket, és szüleik szemébe a meghatottság könnyeket csalogatva énekeltek szívvel lélekkel.A hangverseny végén Fekete Vince külön szólt a jelenlévő pedagógus-jelöltekhez, hangsúlyozva, hogy a felvidéki magyar anyanyelvű kultúra művelése, megőrzése a jövőben az ő feladatuk lesz, és a 25 éve elvetett magyar kultúra magjai még sok éven át hozzák meg gyümölcseiket. Majd az elismerő okleveleket adott át azoknak a tanároknak, akik az elmúlt két és fél évtizedben odaadóan, szívügyüknek tekintve készítették fel mindenkori diákjaikat erre az év végi alkalomra.Az oklevéllel díjazott tanároknak közös fényképek állítanak emléket. Iski Ibolya, Fritz Beke Éva

Fotó: Turányi József