Száz éves múlt súlya a jelenben

2019. november 07., csütörtök

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház őszi lelkésztovábbképzőjére 2019. november 4. és 8. között ezúttal is két helyszínen, Nagybörzsönyben és Mályiban került sor. Az előbbin a pozsonyi, a komáromi és a barsi, az utóbbin a gömöri, abaúj-tornai, zempléni és az ungi egyházmegye lelkipásztorai vettek részt. A Trianoni békediktátum közelgő századik évfordulójára három előadás is épült, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programba bekapcsolódott egyházközségek lelkipásztorai pedig helyzetjelentést adtak arról, jelenleg hol tartanak a munkálatokkal, illetve milyen nehézségekkel kell szembesülniük az intézmények alapítóinak, de a jövő évi tisztújítás gyakorlati tudnivalóival is megismerkedtek a résztvevők.

Az odafelvalókkal törődjünk

Nyitó áhítatot tartott Fazekas László püspök a Kolossébeliekhez írott 3. levél 2. fejezete 1-4 versei alapján, melyben hangsúlyozta, hogy az odafelvalókkal törődjünk azon a helyen, ahol vagyunk és ennek a fényében végezzük a földi dolgokat és lehetünk hatással arra a környezetre, ahol vagyunk. „Az legyen a legfontosabb mindenki számára, hogy úgy tudja átadni a fentről kapott ajándékokat, hogy az a közösség minden tagja számára hasznos legyen. A lelkipásztor szolgálatra lett rendelve Isten által, és ezért neki másokkal is kell törődnie” – mondta Fazekas László püspök.Trianon a felvidéki reformátusság életében

Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Történeti Tudományok Tanszékének vezetője, a „Trianon okozta kényszerhelyzet előzményei és annak következményei a felvidéki reformátusság életére nézve” című előadásának elején rámutatott Trianon hozadékára, miszerint minden jelenben lévő dolog, esemény az 1920-as történések következményének tekintendő. Ismertette az első világháború kitörésének körülményeit, és rátért a különféle békeszerződések megkötésére, melynek következményeként új államformák jöttek létre. Trianon érzelmek és tévhitek sokasága, ám az tény, hogy a történelmi Magyarország területe kétharmadára csökkent, és a református egyházkerületek elvesztették északi területeiket, „kalapjukat”. Majd azt is bemutatta, hogy az ország területéből hány százalékot kapott egy-egy újonnan létrejött állam. Magyarország trianoni megbüntetésében nagy szerepet játszott az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság 133 napja is. A nyugati, de leginkább a francia hatalmak idegenkedtek a kommunista eszméktől, és minden erővel meg akarták gátolni az oroszországi bolsevik ideológia országukba való beáramlását. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a magyarországi református közösség az öt egyházkerületben 2 620 000 lelket számlált, így az elcsatolás minden második reformátust érintett. Másik érdekesség, hogy az elcsatolt területekről a vidéki zsidó értelmiség áttelepült a megmaradt magyar területekre. Sem az átlagember, sem a megmaradt értelmiség nem akarta elhinni az új határok létrejöttét. Pl. Révész Kálmán, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke addig nem volt hajlandó senkivel tárgyalásokat folytatni, míg az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársaság és Magyarország nem ratifikálta a békeszerződést. Révész 1920-ban Miskolcra költözött, helyette Pálóczi Czinke István püspökhelyettes; Német István, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke helyett pedig Patay Károly, barsi esperes tárgyalt az új államvezetéssel. A Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület 1920.december 21-én alakult meg Kassán, a püspök Pálóczi Czinke István lett, és a többi tisztséget is betöltötték. Hosszas huzavona után 1921. január 27-én megalakult a Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület is, melynek püspökéül Balogh Elemér,pozsonyi lelkipásztort választották meg. A főgondnok Szilassy Béla, losonci földbirtokos lett. Az első alkotmányozó zsinat két sikertelen próbálkozás után 1923. június 17-én ült össze, Léván.  A Csehszlovák állam négy feltételt támasztott a református egyházzal szemben ahhoz, hogy az állam elismerje az egyházat: 1) alakuljon egy önálló református egyház Csehszlovákiában; 2) a lelkészek és tanítók tegyenek hűségesküt a csehszlovák államra; 3) hozzon létre az egyház egy szlovák egyházmegyét; 4) szakítson meg a református egyház minden kapcsolatot Magyarországgal. Az 1923-as Lévai Zsinat, hiába tett eleget ezeknek a követelményeknek, az állam nem fogadta el az egyházi törvényeket, vagyis nem „regisztrálta” a református egyházat. Ez a helyzet állt fenn egészen az 1938-as visszacsatolásig. Somogyi Alfréd elmondta: ma már egyértelmű és bizonyítható, hogy mindez a református egyház magyar jellege miatt történt így.Hét bölcsőde és óvoda készült el              

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba bekapcsolódott egyházközségek lelkipásztorai rövid helyzetjelentést adtak arról, hogy jelenleg hol tartanak a munkálatokkal, illetve a már működő intézményeknek milyen nehézségekkel kell szembenézniük. Elsőként Kassai Gyula esperes, lévai lelkipásztor számolt be arról, hogy 2018 tavaszán tették le a kétcsoportos, 24 gyermek számára alkalmas bölcsőde alapkövét. Az építkezés egy korábbi, nagyon rossz állapotban lévő egyházi tulajdonban lévő épület lebontásával kezdődött el 2019. februárjában és a tervek szerint 2020 márciusában fejeződik be.  Utána az udvar kialakítására és rendezésére kerül sor, majd utána intézik az intézmény bejegyzését és engedélyeztetését. A 380 ezer euró költségvetéssel épülő bölcsőde átadását a következő nyár elejére tervezik. A bölcsődével egy időben egy közösségi nagytermet is építenek, így a munkálatokat össze kell hangolni.A napokban készültek el a nyílászárók, amelyek már a helyükre is kerültek. Megtörtént a belső terek és helyiségek padlózatának szigetelése és betonozása. Jelenleg folyamatban van a villanyhálózat bevezetése és tervezik a fűtés beindítását. A külső szigetelés is nagy részben elkészült, amit rövidesen a falak vakolása és festése fog követni. Révész Tibor zselízi lelkipásztor röviden beszámolt arról, hogy a Mózeskosár bölcsőde céljára megvásárolt egykori magyar gimnázium épületében a felújítási munkálatok az elmúlt év novemberének a végén kezdődtek el, majd kilenc hónap elteltével augusztus végén fejeződtek be. Az épület ünnepélyes átadására szeptember 8-án került sor. Eredetileg  úgy tervezték, hogy októberben kezdi meg működését a bölcsőde, de még mindig várják az engedélyeztetését, amelyet az illetékesek november végére-december elejére ígérek. Így decemberben négy kisgyermekkel megkezdhetné működését a bölcsőde. Az előrejelzések szerint ez a szám januárban nyolcra emelkedik.Martoson, ahol már húsz éve működik változó létszámú tanulóval az egyházi alsó tagozatos alapiskola, a helyzeten javítandó szándékkal kapcsolódott be az egyházközség az óvodafejlesztési programba – derült ki Szénási Szilárd esperes beszámolójából, aki elmondta, hogy az egy évig tartó építkezés után az idén, július elejére készült el a református templom mellett emelt óvoda. A játszó- és hálószoba, az étkező mellett az épületben helyet kapott egy konyha, /ahol 35 személy számára főznek/ és egy informatikai tanterem is. Egy másik támogatásból pedig ugyanolyan külső borítással újult meg az egyházi iskola több mint száz éves épülete. A templom melletti óvoda, iskola és konyha szerves egységként működik együtt – mondta az esperes.Perbetén 2019. augusztus 4-én tették le a közel 980 ezer eurós költséggel megvalósuló bölcsőde és óvoda alapkövét. Az egyosztályos, 12 gyermek számára alkalmas bölcsőde és két csoporttal, 20-20 gyermek foglalkozására szánt, saját konyhával is rendelkező oktatási-nevelési intézmény a tervek szerint 2020. július 31-én készül el a magyar kormány támogatásával. Az egyházközség tervét elősegítette Nagy Béla egykori bátorkeszi lelkipásztor, aki a több, mint egy hektáros saját telkét ajánlotta fel erre a célra – tájékoztatta a jelenlévőket Erdélyi Zoltán lelkipásztor.

Komáromban 2017. december 17-én tették le a Csillag bölcsőde és óvoda alapkövét. Az intézmény felépítésére kiírt pályázatra öten jelentkeztek, majd a presbitérium által kiválasztott kivitelező 2018 márciusában kezdte el az építkezést, amelyet 2019 februárjában fejezett be. 1440 m2 nagyságú épület három óvodai és két bölcsődei tanteremből áll. A tantermekhez hálótermek is tartoznak, a szükséges kiszolgáló egységekkel együtt. A füvesített udvarban külön játszótere van az óvodásoknak és külön a bölcsődéseknek. Az épület kivitelezési ára a járulékos költségeken kívül mintegy 1 380 ezer euróba került. Fazekas László püspök, a gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy az óvodát jelenleg 54 gyermek látogatja, akikkel hat óvónő foglalkozik, a bölcsődében viszont még csak négy csöppség van, kiknek két dadus viseli gondját. .Hetényben Gólyavár nevet viseli majd az erre a célra vásárolt, 30 évvel ezelőtt elkezdett épületben kialakított egyosztályos bölcsőde és a kétosztályos óvoda. Annak ellenére, hogy az egyházközség már korábban bekapcsolódott a programba, a látványtervek csak 2019 júniusára készültek el. Palcsó Attila lelkipásztor tájékoztatott arról, hogy az egyházközség átveszi az önkormányzati óvoda fenntartói jogát. A teljes tagozatú alapiskola melletti épületben működő új oktatási-nevelési intézménynek saját étterme és konyhája is lesz, ahol kétszáz személy számára biztosítják az étkeztetést. Jelenleg az építkezés engedélyeztetésére várnak.Vágfarkasdon a templom melletti régi iskola helyén, illetve a telekvásárlással kibővített területen épül fel a negyven óvodásnak és tizenöt bölcsődésnek helyet biztosító oktatási-nevelési intézmény. Erdélyi Pál lelkipásztor elmondta, hogy 2018-ban azért kapcsolódtak be az Óvodafejlesztési Programba, mivel az elmúlt év folyamán egyre több szülő és az önkormányzati óvodákban oktató pedagógus panaszkodott arról, hogy nem ideálisak a feltételek és a viszonyok a gyermekek nevelésére, mellesleg a helyhiánnyal is meg kell küzdeniük. A tereprendezés után az építkezési munkálatok  június elején kezdődtek el, és már állnak az intézmény falai. A tervek szerint a kivitelező a beruházást  2020. március 31-ére fejezi be. Korábban még csak körvonalazódott, de mostanra már eldőlt, hogy az egyházközség teljesen átveszi a két osztályos önkormányzati óvoda fenntartói jogát.Bátorkeszin október 27-én került sor a két osztályos bölcsőde ünnepélyes alapkőletételére. Czinke Zsolt lelkipásztor beszédét azzal kezdte, hogy újra lesz a közel 900 esztendős, egykor mezővárosi ranggal bíró, nagy múltú iskolákkal rendelkező Bátorkeszin bölcsőde. Elmondta, az elsők között jelezték, hogy szeretnének részt venni az Óvodafejlesztési programban, amelyről 2016-ban meg is született a presbitériumi határozat. Eredetileg egyházi óvodát szerettek volna alapítani, de végül a bölcsőde mellett döntöttek, ily módon támogatva a két magyar nevelési nyelvű önkormányzati óvodát. Több helyszín is szóba került, de legalkalmasabbnak az alapiskola melletti, éppen eladás előtt álló telket találták a legalkalmasabbnak a bölcsőde számára. Az alapokat már lebetonozták és az építkezés is elkezdődött. A két csoportos, 30 gyermek befogadására alkalmas, 680 ezer eurós költségvetéssel megvalósuló beruházás a tervek szerint másfél év alatt készülne el.Rácz Elmér marcelházi lelkipásztor elmondta, hogy a községben korábban árvaház működött, s ez indította el a gyülekezetet arra, hogy ezt a szolgálatot folytassák egy modernebb kivitelezésben. Az egyosztályos bölcsőde építése a templommal szembeni, erre a célra vásárolt telken az idén, április 15-én kezdődött el. A 12-15 gyermek gondoskodására alkalmas épület már elkészült, már csak be kell rendezni. A tervek szerint a következő év tavaszán adnák át rendeltetésének. Rácz Elemér elárulta azt is, hogy az egyházközség a jövőben egy családvédelmi központ is szeretne kialakítani.

Dunaszerdahelyen a város képviselő-testülete tavaly hagyta jóvá a létesítendő óvoda besorolását az oktatási hálózatba, valamint a finanszírozását a vonatkozó törvény szerint. Az idén júniusban pedig jóváhagyta az önkormányzati tulajdonban lévő három osztályos óvoda számára kiválasztott telek jutányos áron való eladását. Takács Klaudia beosztott lelkész elmondta, hogy jelenleg folyamatban van a telek megvásárlása.Somorján a Kiskakas nevű kétosztályos bölcsőde és három osztályos óvoda alapkőletételére május elején került sor, az építkezése viszont csak augusztus 8-án kezdődött el. György András lelkipásztor elmondta, hogy a kivitelező szépen halad a munkálatokkal, az egyik épületrész már tető alá is került. A Corvin Mátyás Alapiskola tőszomszédságában megvalósuló  beruházás 2020 májusára fejeződne be.

-folytatjuk-

Fritz Beke Éva, Iski Ibolya

Fotó: Iski Ibolya, Révész Csilla, archívum

események továbbiak →