Isten sokkal többet tud és akar adni – Komáromban átadták a Csillag óvodát és bölcsődét

2019. július 01., hétfő

Ünnepélyes keretek között adták át június 30-án, a Komáromi Református Egyházközség Csillag óvodáját és bölcsődéjét. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak ez az első átadott oktatási-nevelési intézménye, amely a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programjának a keretében valósult meg. „Hálásak vagyunk az élet Istenének, aki gyermekeket és távlatokat ad nekünk, hogy nevelhessük őket ősi kultúránk és anyanyelvünk alapján Isten dicséretére, a keresztyén értékekre” – jelentette ki Fazekas László püspök, a komáromi gyülekezet lelkipásztora.

Az ünnepségen megjelent többek között Balog Zoltán lelkipásztor, miniszterelnöki biztos, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere, Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Prékop Mária, a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma Nemzetiségi Főosztályának igazgatója, Menyhár József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Géresi Róbert püspökhelyettes, Fekete Vince, az Egyetemes Egyház főgondnoka, Molnár Sándor főtanácsos és Keszegh Béla polgármester. Az átadás istentisztelettel kezdődött, amelyen Balog Zoltán lelkipásztor, miniszteri biztos, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere szolgált igehirdetéssel Ézsaiás prófétának a  szomjazókhoz  intézett felhívása alapján.  „ A prófétától 2500 évvel ezelőtt hangzott el a felhívás a szomjazók felé. Abban az időben, amikor létkérdés volt a víz. Nem a víz jött az emberhez, mint ma, amikor megnyitjuk a csapot, hanem az embernek kellett mennie a vízért és a vízhez” – ezekkel a gondolatokkal indította magyarázatát, majd azzal folytatta, hogy így volt ez a gabonával és a kenyérrel, az itallal és az étellel is. „Abban az időben, - de nem sokat változott a helyzet ma sem  - aki enni és inni adott, az volt a király. Maga mögött tudhatta az embereket, főleg, ha ettől még többet is kínált: bort és tejet is. Gondolhatunk a tejjel és mézzel folyó Kánaánra, az ígéretnek a földjére, amelyik a bőségnek volt a szimbóluma és az ünnepnek” – mondta Balog Zoltán. „A víz több, mint a H2O. Annak a szimbóluma,  annak  az életszomjúságra adott válasznak, amit Isten kínál nekünk. És a kenyér is több, mint egyszerű pékárú, mert az életéhségre adott válasz. S amikor ezt halljuk, hogy tej és bor és méz , akkor gondoljunk azokra az ünnepekre, amelyeket Isten nekünk adott, hogy megünnepeljük, hogy összejöjjünk” -   magyarázta az igehirdető, felhívva a figyelmet arra is, hogy Isten világában az anyag és a szellem nem egymás ellen van, a test és lélek összetartozik. „Ha valahol érezni lehet ezt, akkor az az Anyaországon kívüli vallási, hitbeli egyházközösségeknél” – mondta a miniszteri biztos, majd kérdéseket tett fel: Mi lenne, ha azt mondanák a lelki vezetőink, törődjön csak az állam azzal lesz-e óvoda, iskola, szegénygondozás, s lesz-e minden olyan anyagi  jellegű  segítség, amire szükségünk van. Mi meg majd prédikálunk, s ezzel be is fejeztük. Mi lenne, ha az egyházaink nem vállalnának mindenütt – Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken, Felvidéken – felelősséget az építésért, nemcsak a lelkiért és szellemiért, hanem az anyagiért is?  Majd magyarázatként hozzátette:  bizony ez összetartozik a mi életünkben, a népünknek az életében is. „ Lélek és test. Az óvoda, az a program, amit elindított a magyar kormány szövetségben a ti közösségi, nemzetiségi, kisebbségi vezetőikkel és egyházaitokkal. Az a testről, meg a lélekről is szól. De a tudásról, a tanulásról is. Arról, hogy versenyképes gyermekeink és fiataljaink legyenek. De arról is, hogy legyen lelki tartalom is, a gyerekek tudják hova tartoznak” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Majd a miértre adott válaszként fogalmazta meg, azért, hogy a mieink legyenek a legjobbak, mindenben, hozzátéve, leginkább azért, hogy tudják mit jelent reformátusnak, katolikusnak és egyúttal magyar embernek lenni. „Ez együtt mind a kettő test és lélek. De mondhatnánk azt is: jobban élni és szebben élni, magyarabban élni és keresztényibben élni. Ezt kínálja nekünk itt nekünk Isten igéje. És ez bizony hit és kultúra. Hit és nevelés. Hit és oktatás. Az a tudás, az a szeretet, amit a gyerekeink megkapnak” – nyomatékosította az igehirdető.

Végül felhívta a figyelmet arra, hogy hallgassunk és figyeljünk oda mit mond Istennek az igéje. „Ez az életnek az igazi kezdete. Az élet bőségének a kezdete. Akkor lesz életetek, ha odafigyeltek, arra a belső hangra, arra az üzenetre, amit kívülről kaptok. Abban van a gazdag életnek az ígérete - mondta többek között Balog Zoltán lelkipásztor. Igehirdetése után az új óvodát július 1-től birtokba vevő óvodások egy kis kultúrműsorral kedveskedtek, majd Hegedűs Margit bizonyságtétele hangzott el, aki 27 évig nevelte a gyermekeket a Benei óvodában. Elmondta, hogy amikor húsz éve nyugdíjba ment, Isten áldását kérte az óvodára, az óvónőkre és a gyerekekre. most pedig megállva az óvoda kapujában hálás szívvel  ad hálát Istennek, hogy egy gyönyörű új óvoda nyitja meg kapuit a kisgyermekeink előtt. „Ez egy csoda, egy határkő, melyre emlékeznünk kell”  -  mondta az egykori óvónő, majd az igazgatónőhöz fordulva arra biztatta, hogy a kezdeti nehézségek között felülről kérjék a segítséget és induljanak hittel előre. Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos az átadást egy állomáshoz, határkőhöz hasonlította. „Ez egy állomás,  ahol megpihenhetünk egy rövid ideig, hogy aztán újult erővel tudjunk előre haladni annak érdekében, hogy a magyarság szerelvénye valahogy a jövőbe hasítson” – fogalmazott a miniszteri biztos, majd utalt arra, hogy nem tudni mi vár ránk ebben a kilátástalan európai világban, de az biztos, hogy most az építkezés ideje jött el. Nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a komáromi panelrengeteg között fel tudtak állítani egy ékszerdobozt állítani a református egyház  közreműködésével.

„A jelenben bizonyosak lehetünk. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program felvidéki ágában, a komáromi Csillag óvoda és bölcsőde átadásakor elmondhatjuk, hogy egy  nagy folyamat kezdetén vagyunk. Hét intézményt fogunk csak a reformátusok jóvoltából az elkövetkező két hónap alatt átadni Felvidéken” – mondta Grezsa István, majd az összefogás fontosságát hangsúlyozta: „Ha mi magyarok összefogunk, akkor mindent el tudunk érni. Ez a Csillag óvoda egymagában jelképezi azt, hogy ha összefogunk, akkor mi magyarok a sikeres nemzetek sorába fogunk ebben az évszázadban emelkedni” – fogalmazta meg reménységét a miniszteri biztos hozzátéve, hogy azok a gyerekek, akik majd ide járnak, a magyar nyelv révén egy mesevilágon keresztül meg fogják őrizni azt a magyar anyanyelvet, amelyről Kosztolányi azt mondta: csak anyanyelvemen lehetek én. „Isten sokkal többet tud és akar adni az ember számára, mint amit az ember megálmodhat. Mi az egész emberi életet akarjuk formálni és átalakítani, tartalommal megtölteni. Hittel, reménységgel, öntudattal szeretnénk odafordulni ahhoz a világhoz, amely sóvárogva várja az Isten fiainak a megjelenését” – ezekkel a szavakkal kezdte a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház óvodafejlesztési programjáról szóló beszámolóját Géresi  Róbert püspökhelyettes.  Elmondta, hogy ebben a hitben kezdett bele az Egyetemes Egyház ennek a programnak a megvalósításába, amelyet Magyarországon álmodtak meg olyan emberek, akiknek a számára a Kárpát-medencei magyarságnak a léte meghatározó fontossággal bír. Felidézte, hogy amikor feltették számukra a kérdést, hogy kívánnak-e a szolgálatban együttműködni magyar kormánnyal, akkor igent mondtak. Emlékeztetett arra, hogy az első egyeztetéskor még 15 helyszínen jelezték óvoda vagy bölcsőde létrehozását, de mára már kéttucatra duzzadt ez a szám, s a programba bekapcsolódó egyházközségek mindegyike  maga fázisában halad a megvalósítás felé. „Az első célba érés a komáromi óvoda és bölcsőde. Abban a reménységben vagyunk, hogy néhány hónap múlva Nagykapostól Somorjáig több mint 20 helyszínen tudunk létrehozni óvodákat, bölcsődéket a helyi magyar közösségek számára. S az a hit és reménység éltet bennünket, hogy  Isten megáldja és megszenteli ezt a szolgálatot, ezt a munkát és kegyelemmel tölti be az életünket” – fogalmazott beszéde végén Géresi Róbert. A komáromi óvoda és bölcsőde létrejöttének történetét Fazekas László püspök, a gyülekezet lelkipásztora ismertette. Visszaemlékezett arra, hogy nagy félelemmel mondtak igent a magyar kormány felkérésére a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban való részvételre, mivel nem tudták, hogy ez mivel is jár.  Elmondta, hogy a sok egyeztetés után a komáromi egyházközség végül a Benei óvodát vette át az önkormányzat javaslatára, majd megvásároltak egy 68 áras telket egy új épület számára, ahol nemcsak az átvett óvoda, hanem bölcsőde is helyt kapna. Majd a szükséges dokumentumok beszerzése után 2017. december 17-én letették az alapkövét. Az intézmény felépítésére kiirt pályázatra öten jelentkeztek, majd a presbitérium által kiválasztott kivitelező  2018 márciusában kezdte el a beruházást, amely  2019 februárjában fejeződött be. Az 1440 m2 nagyságú épület három óvodai és két bölcsődei tanteremből áll. A püspök tájékoztatásul elmondta, hogy az előbbiben 3x21, az utóbbiban 2 x 12 gyermek számára van hely. A tantermekhez hálótermek is tartoznak, a szükséges kiszolgáló egységekkel együtt. A füvesített játszóterem külön játszótere van az óvodásoknak és külön a bölcsődéseknek ,Az épület kivitelezési ára a járulékos költségeken kívül mintegy 1 380 ezer euróba került. „A gyerekek az óvónőkkel együtt július 1-én veszik birtokba az épületet. Istennek legyen hála mindezért’ – mondta beszámolója végén Fazekas László püspök. Az ünnepségen megjelent Keszeg Béla polgármester is. Beszédében rámutatott arra, hogy a református egyházközség előjár és jó példát mutat abban, hogy a templom falain túl mi az az áradó szeretet és gondoskodás, amit hirdetnek az igehirdetés során. „Ez nem egy átépített óvoda, hanem a modern kor körülményeinek és előírásainak megfelelő intézmény, amely bölcsődei szolgálatot is kínál. Ez egy teljesen új lehetőséget nyit meg a komáromiak számára és a felnövekvő generációknak” – fogalmazott a polgármester. A Csillag óvodát és bölcsődét szalagátvágással adták át Farkas Gáspár gondnok, Grezsa István miniszteri biztos, Fazekas László püspök és Balog Zoltán lelkipásztor, miniszteri biztos közreműködésével. A nemzeti imádság eléneklése után lehetőség nyílt megnézni az épületet. 

Reformata, Iski Ibolya

Kép: Turányi József, Szarvas László

események továbbiak →