Legyünk felkiáltójelek!

2019. május 25., szombat

„A Szeretethíd nem más, mint a szeretet adása a másik felé. Ha a másikkal valami jót teszek, akkor az a szeretet megnyilvánulása. Ha valamit széppé teszek, akkor azzal azt akarom elérni, hogy mások is örüljenek és szépnek lássák. A rombolás nem szeretet. Az építés, a tisztítás, a rendezés a szeretet’ – fogalmazott Fazekas László püspök Nagyölveden, a Szeretethíd Kárpát-medencei református önkéntes napok május 24-i megnyitóján Nagyölveden.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház gyülekezetei a kezdetektől bekapcsolódtak a Magyar Református Szeretetszolgálat által meghirdetett Szeretethíd önkéntes napokba. Május 24-én és 25-én, - mintegy közel háromezren indultak el, hogy segítséget nyújtsanak ott, ahol arra szükség van: meglátogassák otthonaikban vagy a kórházban a betegágyon fekvőket, takarítsanak, szebbé tegyék a környezetüket vagy egy kis csomag süteménnyel kedveskedjenek az idős és magányos embereknek. A nagyölvedi alapiskola tornatermében Antala Éva, a vendéglátó gyülekezet lelkipásztora köszöntötte Fazekas László püspököt, a felvidéki Szeretethíd egyházi fővédnökét, Balczó András háromszoros olimpiai bajnokot, tízszeres világbajnok öttusázót, a Szererethid világi fővédnökét, Kassai Gyulát,a Barsi Református Egyházmegye esperest,Sárai Attila római katolikus plébánost,Kun Ferenczet, a Rákóczi Szövetség alelnökét és Cseri Zita polgármestert, valamint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjának igazgatóját Ibos Henriettát és Haris Szilárd diakóniai munkatársat, lelkipásztort.„Nagyon nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy a mi iskolánk adhat otthont ennek a rangos eseménynek, a Szeretethíd az országos megnyitójának. Elgondolkodtam azon, hogy miért éppen ránk esett a választás. Biztosan kiérdemeltük valamivel, legalábbis abban bízom – fogalmazott Cseri Kinga iskolaigazgató köszöntő beszédében. „Azok, akik ellátogattak hozzánk, pontosan azt az eszmét képviselik, amelyik minden pólón ott ékeskedik: Legyetek felkiáltójelek!” – hangsúlyozta az igazgatónő, hozzátéve: „Egész életükkel legyünk felkiáltójelek”, majd arra buzdította, hogy ne csak a meghirdetett két nap szóljon a szeretetről, egymás megsegítéséről, hanem az egész életünk. „Akik ma eljöttek közénk, legyenek példák a számunkra: így is lehet és így is kell élnünk” – mondta Cseri Kinga.

Fazekas László püspök, a Szeretethíd egyházi védnöke 1 Jn 4, 16 alapján rövid áhítatában a szeretet fontosságát hangsúlyozta. „Isten szeretet. És aki a szeretetben marad, az az Istenben marad és Isten is őbenne. Áhítata elején feltette a kérdést a tanulóknak, tudják-e, hogy mi is az a Szeretethíd? Majd a gyerekek meg is adták rá a választ: Gondoskodjunk a világról. „Igen, a szeretet összekapcsol bennünket” – mondta a püspök, majd azzal folytatta, hogy a Szeretethíd pedig annak a kifejezője, hogy megpróbálunk cselekedeteinkkel valahogy a másik felé fordulni és megmutatni szeretetünket. „Ez egy gondoskodás. Ezt évről évre próbáljuk gyakorolni” – hangsúlyozta, majd emlékeztetett arra, hogy a Szeretethidat a Kárpát-medencében a református Szeretetszolgálat indította el. „Ez egy olyan rendezvény, amelyen mindenki úgy érezheti: lehet tenni valamit. Ezért is vagyunk itt egy iskolában, mert tehetünk valamit érte. Vagy vannak települések, ahonnan elindulnak az idősek otthona felé, hogy egy kis kedvességet vigyenek nekik, akár egy ölelésben vagy egy szelet süteményben. De lehet szemetet is gyűjteni, hogy ezzel is szebb és tisztább környezetben tudjunk élni. Így próbálunk segíteni az önkormányzatoknak. S ha segítünk, akkor rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen áldás és áldott dolog a szeretet. A szeretet megmozgat, mozdulásra indít bennünket” – fejtette ki a püspök, majd azt ajánlotta, hogy hallgassák meg az idős emberek panaszait is. „Sokszor érezzük, hogy elfogyott a szívünkből is a szeretet. Hacsak a saját érzelmünkre, a saját gondolatinkra és terveinkre magunkból kipréselt szeretetre gondolunk, akkor bizony elfogy, mert mi nem vagyunk a szeretet emberei. Önmagunkból nem tudunk szeretetet kipréselni, csak akkor, ha kapunk abból a szeretetből, amely az ellenséget is szeretni, a bűnöst pedig magához tudja ölelni. Erre a szeretetre egyedül csak Isten képes. Csak ő tudja belénk oltani ezt a szeretetet. A Szeretethíd nem más, mint a szeretet adása a másik felé. Ha a másikkal valami jót teszek, akkor az a szeretet megnyilvánulása. Ha valamit széppé teszek, akkor azt akarom elérni, hogy mások is örüljenek és szépnek lássák. A rombolás az nem szeretet. Az építés, a tisztítás, a rendezés, ez a szeretet. Mi ebben az esztendőben is így szeretnénk Szeretethidat építeni, a mi Urunk, az Jézus Krisztus segítségével – mondta beszéde végén Fazekas László püspök.

Az igei köszöntés után az iskola tanuló és pedagógusai adtak elő egy éneket, majd az óvodások és az alsó tagozatosok elvonultak, hogy munkához lássanak.

A legkisebbek az óvoda előtti játszóteret szépítették, virágot ültettek, kapáltak, öntöztek. Az alsó tagozatosok pedig az előző nap megsütött száraz süteményeket osztogatták szét a faluban az idős lakosok között. Kun Ferencz, a Rákóczi Szövetség alelnöke  a Szeretethíd világi védnökének, Balczó András többszörös olimpiai tőrvívóbajnok bizonyságtétele előtt többek között egy kedves kis történetet adott át a szeretetről, amelyet egy spanyol újságban olvasott: Egy ember az árvaház rácsos ablakai alatt elhaladva egy levélkét vett észre, amelyet kidobtak az ablakon. Az volt ráírva:"Bárki, aki megtalálod szeretlek. "

Balczó András elmondta, hogy általában az élete történetét szokta megosztani bizonyságtételként a hallgatóságával, s ezúttal is így tett. Mesélt az életéről, megtéréséről, életének alakulásáról. Elmondta, hogy a sorsa nem úgy alakult, ahogyan szerette volna, de így volt jó. „Vágyódás van bennünk egy állapot után. Csak a hiányában következtetünk arra, hogy kell lenni egy állapotnak. Azt gondoltam, hogy ezt az állapotot csak meg lehet találni valahol és valamikor. Az volt a tapasztalatom, hogy hosszú keresés szükséges megtalálni ezt az állapotot” – mondta Balczó András, akinek az édesapja evangélikus lelkész volt, ennek ellenére ő maga Istentagadó volt. Tizenhárom évesen határozta el, hogy öttusázó világbajnok lesz, majd a célja elérése érdekében sportolni kezdett, Budapestre került, a Csepel SC sportolója lett. „1962. július 1-jén meghalt az édesapám, még ötven éves sem volt. Egy hang azt mondta nekem: Isten létezik. Ekkor lettem hívővé és innentől jöttek a sikerek a világbajnokságokon“. A siker azonban nem hozta meg számára a kívánt boldogságot, ezért úgy gondolta, abbahagyja a sportolást, 1973-ban vonult vissza. Az előadás alatt elmondta azt is, hogy első házasságából nem született gyermeke. Válása után kilenc évvel ismerkedett meg jelenlegi feleségével, akivel tizenkét gyermeket – hat fiút és hat lányt – neveltek fel. „Úgy érzem, Isten fogta és most is fogja a kezem. Isten kegyeltjének tudom magam“ – mondta az életéről szóló bizonyságtételének a végén Balczó András. Haris Szilárd, a Diakóniai Központ lelkipásztora elmondta, hogy ilyen Szeretethíd megnyitójuk eddig még nem volt. Korábban ők maguk választották ki a helyszínt, az idén azonban ezzel nem volt gondjuk, mivel a nagyölvediek maguk ajánlották fel, hogy otthont adnak az országos megnyitónak felvállalva a szervezéssel járó feladatokat is. „Vendégként jöttünk a saját rendezvényünkre, mert ebben az iskolában és községben az Úrnak olyan szolgái vannak, akik tevékenykednek” – mondta a Diakóniai Központ munkatársa.

Kép és szöveg:Iski Ibolya

események továbbiak →