Dunaszerdahelyen a nyolc naposra tervezett imahét folyamán három felekezet – a református, evangélikus, római katolikus – képviselői találkoztak egymás templomában és vállaltak felváltva szolgálatot az indonéz keresztyének által összeállított, de a helyi szokásokat is figyelembe véve liturgia alapján.

Az első találkozóra január 22-én, kedden került sor az evangélikus templomban, ahol Szakál László János római katolikus esperes-plébános szolgált igei magyarázattal. Másnap, a római katolikus, Szent György templom várta a másik két felekezet híveit. Itt Görözdi Zsolt református lelkipásztor osztotta meg gondolatait az imahét vezérigéjével kapcsolatban. A záró alkalmat a református gyülekezet elmúlt évben fennállásának 20. évfordulóját tartó  templomban tartották meg, amelyen Hoňák József evangélikus lelkipásztor szlovák nyelven tolmácsolta az igei üzenetet.  A közös együttlét mindhárom egyházközségben szeretetvendégséggel és beszélgetéssekkel zárult.

Szakál László János római katolikus esperes-plébános úgy véli, hogy az imahét valószínűleg nem emberektől származik, hanem magától az Istentől, aki örömét leli az ilyen találkozásokban.  Rámutatott arra, hogy az Úr Jézus Krisztus főpapi imájában imádkozott a benne hívők egységéért, mivel Ő is egy az Atyával. „Mi is, akik benne hiszünk, legyünk egyek.  Isteni parancsot teljesítünk ezáltal, hogy azt tesszük, ami a kötelességünk: szeretetben találkozunk és imádkozunk az egységért Jézus Krisztusban. Elmondta azt is, hogy olyan korban élünk, amikor szint kell vallani. Hozzátette: Ebből kifolyólag fontos, hogy egymást is bátorítsuk, vigasztaljuk. Jézus maga mondta, hogy akkor fognak hinni énbennem, ha ti szeretetitek egymást. „Ez a Jézustól származó küldetésünk: együtt lenni szeretetben, tanúskodni Isten szeretetéről” – mondta Szakál László János római katolikus esperes-plébános a református templomban megtartott  ökumenikus alkalom  után.

Horňák József evangélikus lelkipásztor a református templomban tartott igehirdetési szolgálatot, amelyben Jézus a samaritániusok földjén tett látogatásáról szólt. „A fő gondolat az volt,  hogy az emberek találkozhatnak akárhol a világon, de keressék azt, ami közös. Nekünk keresztyéneknek a mi közös központunk pedig nem más, mint a hit az egy Istenben. Bármely keresztyén egyházból is jövünk, Jézus Krisztus a mi központunk” – hangsúlyozta a lelkipásztor.

A katolikus templomban az imahét vezérigéjéről „Az igazságra, csakis az igazságra törekedjetek” a Görözdi Zsolt lelkipásztor fejtette ki gondolatait. Az indonéz keresztyénekkel kapcsolatban fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Indonézia világ legnagyobb muszlim népességű országa, ahol a keresztyének csupán 10 százalékot tesznek ki.  „Látják a társadalmi mozgást, az igazságtalanságot, s úgy gondolták, hogy a keresztyéneknek a maguk módján, saját eszközeikkel az igazságra kell törekedniük, azt kell hirdetniük, s erre kérték fel az összes keresztyént a világon. Ebbe mi is bekapcsolódtunk úgy, hogy szűkebb értelemben saját életünkre gondolunk, tágabb értelemben viszont nézhetjük akár Szlovákiát is, ahol azt látjuk, hogy folyamatosan derülnek ki olyan tények, amelyek az igazsággal szöges  ellentétben vannak. Ennek függvényében örültünk, hogy ez lett a vezérige. Próbáltuk azt megfogalmazni, hogy mindenki a saját területén képviselj azt az igazságot, amit Isten ránk bízott. És tőlünk is elvárja annak megtartását és őrzését, s harcoljunk érte. Ha ezt közösen prezentáljuk a történelmi egyházakkal, akkor ennek talán egy kicsit nagyobb hangsúlya van.

Az indonéz keresztyénekkel kapcsolatban elmondta, hogy sajnos keveset tudunk róluk, hasonlóan más országok keresztényeiéhez. „Ezért is jó, hogy minden éven más ország készíti elő. Amikor az üzenetükkel találkozunk, akkor egy kicsit közelebb kerülnek hozzánk” – mondta Görözdi Zsolt lelkipásztor.

Az évenként visszatérő imaszándékot 1908-tól Paul Wattson (1863-1940), a később katolikus hitre tért episzkopális lelkész indította el.

1908-ban (január 18 és 25 között) tartják első alkalommal, a Paul Wattson(1863-1940) - anglikán (más források szerint katolikus)  lelkész, a Megbékélés Társasága egyik alapítója - által kezdeményezett, az egységért hirdetett IMANYOLCADOT, melyre mindenkit hívtak, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Ez az esemény tekinthető a később rendszeressé és általánossá váló egyetemes imahetek legközelebbinek tekinthető előzményének.

1968 óta közös imafüzet készül.

Mára az imahét előkészítésében és ünneplésében való együttműködés az anglikán, a protestáns, az ortodox és a katolikus egyházak, gyülekezetek és közösségek között bevett gyakorlattá vált.

Reformata, Iski Ibolya