Nincs más hátra, mint előre!

2018. november 09., péntek

Nincs más hátra, mint előre! címmel tartotta meg a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Egyetemes Egyházi Lelkésztovábbképzőjét a hét magyar egyházmegye lelkipásztorai számára Nagybörzsönyben és Mályiban.

Nagybörzsönyben november 5. és 7. között a pozsonyi, a komáromi és a barsi egyházmegyében szolgáló lelkipásztorok továbbképzésére került sor, amely Fazekas László püspök áhítatával vette kezdetét, aki az Ef 2, 4-7 alapján fejtette ki gondolatait.

„Az utóbbi időben nagyon sok befolyásolás ért több oldalról is, amelyek mind-mind elgondolásra ösztönöztek. Nemcsak az aktuálpolitikai helyzet az, amely megmozgatja az embernek a  fantáziáját és arra készteti, hogy összevesse a múltat a jelennel, vagy akár a jövendővel - „messzi jövendővel komolyan vess össze jelenkort- “, hanem aggasztja egyházi életünk is, sőt, a tőlünk nyugatabbra élőknek az  egyházi élete és egyáltalán a keresztyének sorsa ebben a világban – mondta bevezetőjében a püspök.

„Azt hiszem nem mondok újat, bár sokan megkérdőjelezik, hogy zsugorodik a keresztyénség. Mintha egyre jobban veszítenénk  területeket. Ezt nemcsak azáltal érezhetjük, hogy van egy mohamedán fenyegetettség, legalábbis rebesgetik, hogy ez jön, itt van, hiszen Bécsben is már több mecset van. Ez is érzékelhetővé, érezhetővé teszi azt, hogy jön egy nyomás, egy más ideológia, más indulat. Fontos tudnunk, hogy a keresztyénségünkben nekünk mi a döntő, hogyan kell megállnunk, és kiállnunk“ – fogalmazta meg beszéde elején a püspök.

Majd elmondta, hogy nemrég nyugat-európai lelkészekkel beszélgetett, akik elmondták, hogy az egyik lelkésznek a városában tavaly három templomot zártak be: az egyik lakóház lett, a másik kiállítóterem  a harmadik is más célt szolgál.  Egy másik lelkész városában pedig  tavaly öt templomot zártak be. Felhívta a figyelmet arra, hogy tizenöt évvel ezelőtt ugyan már érezték a Németország keleti részében lakók a szekularizáció erős terjedését nyugatról, de úgy gondolták, őket ez még nem érinti, az emberek még szépen eljárnak templomba. De 15 év alatt minden megváltozott. Elérte őket a szekularizáció. A püspök rámutatott arra is, hogy az egyház keretén belül is érezhető egyfajta különbség a nyugati és a keleti egyházmegyék között, főleg lelkiségben. Elmondta, hogy a választók névjegyzékében a 2018-as évben 36 091 személy szerepel a statisztikai kimutatás szerinti  100 ezerből. „Állítom, hogy vagyunk 110-120 ezren. Tíz évvel ezelőtt 41 ezer választójogú egyháztagunk volt, az eltelt időszak alatt 5 ezret elveszítettünk. Valami nincs rendjén” – mondta  Fazekas László, majd megemlítette, hogy tavaly, a reformáció 500. évfordulójára szervezett rendezvényen a Papp László sportarénát már nem tudta a Kárpát-medence reformátussága megtölteni. „Ezek elgondolkodtató tények és számok. Az Omega koncertre megtelt a Hősök tere és az Edda koncerten is zsúfolásig volt a sportcsarnok. Egy videofelvételen láttam, hogy a közönség együtt énekelte az énekessel együtt: Álmodtam egy világot magamnak.  Mi tudunk-e álmodni? Ha igen, akkor milyen világot álmodunk magunknak?“ – tette fel a kérdést, majd úgy fogalmazott, hogy a világban nagyon sokan vannak, akik a saját kis világukat próbálják megálmodni, és felsorolják, hogy milyen lehetőségeik vannak. Az ember a földi lehetőségekhez nyúl, s azt mondja : itt élünk, itt kell megvalósítani azt, amit elképzeltem magamnak. Vívjuk a harcainkat, csatározunk és ha lehet, erőszakkal is elérjük zt, amire nekünk szükségünk van. 

Majd úgy fogalmazott, hogy Isten teremtett egy világot, amelyben az emberrel akart lakozni. Együtt is lakozott az ember Istennel addig, amíg az ember nem akart Istenné lenni. Ez az ember halálát jelentette és a világunk pusztulását. Megemlítette, hogy júniusban, a Református Egyházak Világközösségének budapesti ülésén, amelyen részt vett Najla Kassab is, - akit Lipcsében megválasztottak a világközösség főtitkárává,-azt mondta, hogy Szíriában a háború ellenére, vagy éppen azért, a keresztyének megerősödtek. Rájöttek arra, hogy igazi békességük csak akkor van, ha Istennel vissza áll a békességük.Nincsenek elkeseredve, hanem építenek, terveznek, gondolkodnak, előre lépnek.

Majd elmondta, hogy minden oldalról azt halljuk: tolerancia kell, akkor békességünk, nyugalmunk lesz. De ehhez kell fejlődés és  teljesítmény is, s pénz és jólét is mindenütt, s akkor leszünk békességesek, boldogok. „Jézus pedig azt mondja, hogy keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek megadatnak nektek!“. A püspök rámutatott arra, hogy nekünk teljes programunk van, mivel Isten feltámasztott minket a mi bűneinkből, így neki szolgálunk. És már itt érezhetjük az eljövendő mennyei országnak a jó izét. Akinek a szívében, indulataiban ott van ez, s aki átment a halálból az életbe, akkor ezen munkálkodik. Most is azért vagyunk együtt, hogy még jobban tudjunk ezen munkálkodni. Ezért nincs más hátra, mint előre. Isten áldjon meg bennünket ebben“ – mondta az áhítat végén Fazakas László püspök.

-folytatjuk-

Reformata, Iski Ibolya

 

események továbbiak →

Reformáció 500