A péntek délutáni témánk: A férfi és nő a családban, a társadalomban címmel került meghirdetésre, melyet bibliateológiai, etikai és a mai kor szemszögéből közelítettek meg az előadóink. Időről időre fellángol a vita a férfi és női szerepeket illetően korunkban. Sokszor az a vád éri a konzervatív, keresztény értékrend mellett kiállókat, hogy alá-és fölérendeltségi viszony van férfi és nő között, a nő másodrangú a bibliai értelmezésben. Ficzere Tamás ó- és újszövetségi példákat hozott fel elsősorban olyan nőkről, akik kilépve hagyományos női szerepükből mást vállaltak fel: Támár, Ruth, sziroföníciai asszony, Mária vagy az ismeretlen nő Bethániában. E szerepkilépések mögött elsősorban nagyon komoly hitbéli meggyőződés állt. Továbbá példaként kerültek elő Jézus kettős mondásai, melyekben a női és férfi témák egymás mellett szerepelnek: mustármag és a kovász, vagy az elveszett juh és az elveszett drahma példázata. „Jézus nemcsak azzal tűnik ki kora vallási tanítói közül, hogy nőket is maga köré gyűjtött, hanem leginkább azzal, hogy figyelembe vette őket akkor is, amikor egy-egy tanítását megfogalmazta. A női munkát, a nő szerepét, a női létet ugyanolyan fontossági szintre emeli, mint a férfi szerepeket. A kor bölcseleti tanításaiban sehol sem találunk ilyet.” – hangzott el az előadásban.

A témát keresztyén etikai szempontból elsősorban a család szemszögéből világította meg Géresi Róbert püspökhelyettes. Az Újszövetségben Jézus etikája vagy Pál családra és házassággal kapcsolatos mondatai emelik ki a család fontosságát. Az Újtestamentum viszont elsősorban Jézus Krisztus áldozatát hangsúlyozza, a házasság vagy a család nem központi téma az iratokban. Az első századokban az egyéni hitmegélés volt nagyon fontos, több száz éven keresztül ez határozta meg a gondolkodásmódot. A késő középkorban, a skolasztika emeli magasra a család intézményét. A példa a „szent család” lesz. A reformáció korában a vita elsősorban a házasság szentségéről szólt, amit a reformátorok elvetettek. A vallás megújulásának természetesen széles társadalmi következményei voltak, melyek érintették a család és házasság kérdését is. A nagyobb korszakonkénti áttekintés a modern kor kihívásaival zárult, amelyekre a protestáns teológia még nem találta meg a választ: mit kezdjen a házasságkötések nélküli együttélésekkel, a válások és mozaikcsaládok magas számával. „Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy a magányosok, elváltak, mozaikcsaládban élők semmiképpen nem „alacsonyabb lelki minőségű” életet élnek, és a keresztyén gyülekezet és egyház ugyanolyan tagjai, mint a családban élők.”- mondta Géresi Róbert.

A téma utolsó előadója Máriási Dóra tanácsadó szakpszichológus volt, aki elsősorban a 20. század különböző szakembereinek családkutatási eredményeit mutatta be. A találkozó résztvevői betekintést nyerhettek több kutatási eredménybe, melyek például családon belül a női és férfi szerepek változásait vizsgálták különböző szociokulturális családmodellekben. A nők munkaerőpiacra való bekerülése nagyon komoly hatással volt és van a családok életére, hiszen ezzel nagyobb nyomás alá kerültek.

A szombati nap előadásainak sorát Fazekas László püspök nyitotta meg. Kerek és részletes beszámolót kaptunk iskolahálózatunk sorsának alakulásáról a 20. és 21. században. Egyéni, családi és közösségi történetek által ismerhettük meg református elődeink munkáját, életét. Kilátástalan helyzetekben sem veszítették el hitüket, embert próbáló időkben is képesek voltak megtartani iskoláikat. Az előadás második felében megnézhettük a Magyar Kormány jóvoltából készülő bölcsődék és óvodák látványterveit. Ezek az intézmények oszlopai lehetnek gyülekezeteinknek, magyar közösségünk megmaradásának és gyarapodásának. Nekünk a 21. században már nem kell meghurcoltatástól vagy börtöntől tartunk, más jellegű próbatételeink vannak. A kérdés az, hogy hajlandóak vagyunk-e pedagógusként, szülőként, lelkészként áldozatokat hozni, és megtölteni gyermekekkel intézményeinket – a bíztatást a püspök úrtól megkaptuk hozzá.

A kisebbségi létet mindnyájan a bőrünkön érezzük. Felvidéki magyarnak lenni nem egyszerű dolog. De felvidéki magyar cigány embernek, ráadásul hátrányos helyzetűnek lenni még bonyolultabb. Tóth Zsuzsanna, a cigánymisszióért felelős munkatárs elgondolkodtató dolgokat osztott meg a romákról és a köztük szerzett tapasztalatairól. Rámutatott, hogy az evangélium hirdetése a cigány nép körében nem lehetőség, hanem kötelesség, hisz missziós parancs. Nem kendőzve a létező problémákat bemutatta a roma és nem roma kultúra különbözőségeit, az ebből fakadó konfliktusokat és azok lehetséges feloldását is. Tóth Zsuzsanna hívogatott a novemberben megrendezésre kerülő 1. Országos Cigánymissziós Konferenciára is, ahol többek között bemutatják a HEKS által támogatott Tanoda-programot, mely a hátrányos helyzetű gyermekeket segíti.

A találkozó utolsó elődását Prof. Bagdy Emőke tartotta: Pszichofitness gyermekeknek, szülőknek és nevelőknek címmel. A mai korban egyre többször felmerül a kérdés, hogyan válhatnak gyermekeink boldog felnőttekké, milyen lehetőségek maradtak még a szülőknek és nevelőknek, hogy életre szóló értékeket és boldogító képességeket segítsenek kibontakozni. Bagdy Emőke gyakorlatokkal egybekötött előadása igazán feltöltötte mindenkit, és az előadó erről írt könyvét útravalóul megkapták a konferencia résztvevői, bízva abban, hogy pedagógusként a nevelőmunkában, szülőként otthon, a családban segítőtársunk lesz.

Isten gazdag áldása legyen a felvidéki református iskolákban folyó munkán!

Reformata, Édes Enikő és Eszlinger László Melinda