Zalabán a templom felújításának egy újabb szakaszában, 2017 decemberétől 2018 márciusáig, a toronytest és süveg, valamint a csillag, a csillagot tartó oszlop és gomb újíttatott fel. Izgatottan vártuk, mikor jutnak oda a kivitelező emberei, hogy a csillag alatti gombot levegyék, mert a régiek elmondása szerint oda helyezték egy-egy toronyfelújítás alkalmával a gyülekezet krónikáját. Néhai elődöm, Keményik tiszteletes úr vette a fáradtságot, hogy az ezerkilencszázötvenes években végzett javítás során abban megtalált dokumentumokat lemásolja, szépen, írógépen lepötyögtetett mindent, amit akkor a gombban talált. Tudtuk, minek kell ott lennie, mégis nagyon vártuk. Azon régiekről olvasni, akik a templom építésénél ott voltak, vagy azok a családok, akik az akkori gyülekezetet alkották, róluk olvasni az elsárgult lapokról - nagy élmény lesz, gondoltuk.

Azonban a gombban nem volt semmi. Csalódtunk. S főleg elkeseredtünk, így azok a régi dokumentumok, írások már nincsenek meg, hova lettek? Az idő, az enyészet vasfoga megemésztette őket?

A gombban nem találtuk azt, amit vártunk, de találtunk mást! A gomb és csillag üreges tartószerkezetében, egy üvegbe zárva találtunk pár megfakult, de jó állapotban lévő papírlapot. Nem azok a régi írások, de így is remegve és meghatódottan törtük össze az üveget és nézegettük az előző templomfelújításról készült gyűrött fényképet, az egykori mesterek jegyzetét a toronyjavításról, az akkori polgármester, Michlian Etelka,templomjavítást megörökítő sorait. Mindent szépen le is másoltunk, elhatározva, hogy egy palackba, vagy ha úgy tetszik, mert divatosabb ez a kifejezés, egy időkapszulába hozzárakjuk a mi sorainkat.

Üzenet a majdani olvasónak, személyes sorok? Elődeink példáját követve a gyülekezeti élet és a templomjavítás eseményeit összegeztük, s ez került a palackba. Tények, amelyek makacs dolgok, nevek, hogy tudja az utókor, kik éltek itt, alkalmak, rendezvények, hogy tudják majd, volt itt élet, s ez a 14 választóval rendelkező gyülekezet élt, mert élni akart.

A jelenből a jövőnek szánt üzenetről múlt időben kell szólni, ugyanakkor reménykedve, hogy akik majd évtizedek múlva olvassák, amikor mi már nem leszünk, s ugyanazt fogják érezni, hinni és vallani Isten megtartó erejébe kapaszkodva, hogy élnek, s élni akarnak.

Mivel Zalabán a gyülekezet és az egész falu, élén Bögi Pathó Melinda polgármesterasszonnyal mindent megtesz a megmaradásért és jövőért, hiszem, lesz, aki ezt a palackpostát, amit most mi helyeztünk be a csillagot és gombot tartó oszlop belsejébe, ugyanilyen örömmel nyitja majd ki, mint most mi. Így legyen!

Reformata, Ambrus Erika