Reménységgel, hittel, áldással

2018. május 25., péntek

„Azzal a reménységgel kezdtük el közel tíz éve testvéri közös utunkat, hogy Isten megőrzi magyar református közösségeinket a Kárpát-medencében, és azzal a hittel, hogy ha van egyetértés köztünk, ha keressük az ő tervét és akaratát, bizonyosak lehetünk az Ő áldásaiban" – Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnoknak a magyar református egységről elmondott gondolataival vette kezdetét a Generális Konvent idei plenáris tanácskozása május 24-én, csütörtökön a lillafüredi Palotaszállóban.

A trianoni döntéssel darabokra szakadt Kárpát-medencei magyar református közösség 2004-ben hozta létre közös képviseleti testületét – az egyházkerületek és egyházmegyék hivatalban lévő vezetőit tömörítő Generális Konvent azóta évente ülésezik –, 2009-ben pedig zsinati közösségre léptek a különböző magyar református egyházak. „Bár korábban ideiglenesen eltántoríthattak bennünket erről a testvéri közös útról, de annak létezése szíveinkben sosem volt kérdéses, és közösségeink, valamint mi, hivatalban lévő egyházi szolgák egyre határozottabban járhatunk azon” – adott hálát az épülő egységért Ábrám Tibor, majd a Szentlélek megelevenítő erejét kérte a tanácskozásra.

A Generális Konvent tagjait minden évben másik egyházkerület látja vendégül, ezúttal a Tiszáninneni Református Egyházkerület a házigazda. Annak történetét Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia egyetemi tanára foglalta össze, jelenét és ifjúsági, kórház-, sajtó-, börtön-, valamint cigánymissziós szolgálatát pedig Rácsok András püspöki titkár mutatta be.

„Féljétek az Istent és néki adjatok dicsőséget”

A reformáció tanai gyorsan terjedtek a felső-magyarországi régióban, 1590-ben Vizsolyban nyomtatták ki az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást. Az 1562-es tarcali, majd az 1566-os gönci zsinaton tanácskozó lelkészek már a helvét reformációt tartották követendőnek, a református ortodoxiát a későbbi kegyességi és teológiai irányzatok sem tudták kikezdeni.

A Tisza innenső oldalán négy református egyházmegye – a borsodi, az abaúji, a zempléni és az ungi – jött létre, ezekhez a 16. század végére 950 gyülekezett és 115 iskola tartozott. A tiszáninneni reformátusok - még Rákóczi György fejedelemnek is ellenállva - egészen az 1730-as évekig nem választottak püspököt, jogköreit az egyházmegyéket vezető esperesek gyakorolták. Szellemi központjuk a 16. század óta a Sárospataki Református Kollégium, jelmondatuk a Jelenések könyvéből vett idézet (14,7).

2017-ben, a reformáció jubileumi évében nem ülésezett a Generális Konvent, hanem közös zsinatot tartottak a magyar reformátusok, melyen elfogadták 450 éves hitvallási iratuk, a Második Helvét Hitvallás mai magyar nyelvű fordítását. A konvent legutóbbi, kassai ülése óta eltelt két év fontos közös eseményeit Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa elevenítette fel, majd a Generális Konvent bizottságainak és segélyezési alapjainak munkájáról számoltak be az illetékesek.

Két évre tekintettek vissza

Két éve fogja össze a régóta tervezett új református énekeskönyv előkészítését a Liturgiai és Himnológiai Bizottság. „Ez alatt az idő alatt lecsitítottuk a vitákat és igyekeztünk sokat énekelni" – mutatta be munkájukat Fekete Károly tiszántúli püspök. A bizottság elnöke szerint mindenkinek vannak kedves énekei és korszaka, de tudomásul kell venni, hogy sokfélék vagyunk, ezért a készülő kiadvány énekanyaga sem lehet egysíkú, nem tükrözhet csak egyféle zenei ízlést. Benne lesznek az 1948-as kiadású énekeskönyv évtizedek óta örömmel énekelt dicséretei, de kiegészülnek máshonnan ismerős minőségi énekekkel is, a sohasem használt dicséreteket pedig elhagyják. „Megmért és munkába vett anyag eredménye" – mutatta be az általuk nemrég kiadott gyakorlófüzetben szereplő énekválogatást, melynek további teszteléséhez még gyülekezeteket keresnek. „Szeretnénk visszajelzéseket kapni, hogy kiderüljön, használat közben kiállják-e a minőségi próbát" – fogalmazott Fekete Károly.

A tavalyi közös zsinaton fogadták el a jogharmonizációért is felelős Egyházalkotmányi Bizottság jogegységi ajánlását, amelyet azóta már több egyházban is alapul vették egy-egy jogszabály kidolgozása, módosítása közben. Kocsis Márta tiszántúli jogtanácsos, a bizottság elnöke beszámolójában azt is elmondta, hogy tervezik a dokumentum továbbgondolását és az egyházfegyelem lehetséges közös szabályozásának kidolgozását, valamint véleményezik a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényének áprilisban tárgyalt módosítási javaslatát is. Egyben indítványozta, hogy a Magyar Református Egyház alkotmányába kerüljenek be nevesítve azok a területek, melyek jogi szabályozást igényelnek mindegyik részegyházban. Kató Béla erdélyi püspök javaslatára felkérték a bizottságot arra is, hogy dolgozzon ki egységes javaslatot az új európai uniós adatvédelmi jogszabálynak való megfelelés érdekében.

400 telephely, 65.000 tanuló, 5000 pedagógus – jelenleg ezek a számok jellemzik a Kárpát-medencei magyar református oktatási rendszert. A közeljövőben további jelentős bővülés várható, hisz kormányzati támogatásból három éven belül további 100 óvoda épülhet meg Felvidéken, Királyhágómelléken, Erdélyben és Magyarországon. Két éven belül átfogó stratégia és saját tananyag is készül oktatási rendszerünk számára. Mindezekről Ábrám Tibor főgondnok tájékoztatott az ülésen.

Szolidaritás egymással

Beszámolt ugyanakkor a Kárpát-medencei Református Közoktatási Alap tavalyi és tavalyelőtti gyűjtésének eredményéről is. A 2009-ben létrehozott alap célja, hogy támogassa határon túli oktatási intézmények indítását és fenntartását. A református oktatási intézmények diákjai és tanárai 2016-ban 15,5 millió, 2017-ben pedig 17 millió forintot gyűjtöttek, amit a Magyar Református Egyház költségvetéséből mindkét alkalommal 11 millió forinttal egészítettek ki. A Magyar Bibliatársulat Alapítvány pedig évek óta közel ezer 9-edikes diáknak adományoz Bibliát.

„Nemcsak a jövőnkkel, hanem előttünk járó szolgatárainkkal is törődnünk kell” – Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök számolt be a Kárpátaljai Református Nyugdíjas Lelkész-segélyezési Alap működéséről. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke emlékeztetett: tíz éve döntött úgy a Generális Konvent, hogy támogatja a Szovjetunióban társadalombiztosítás nélkül szolgált, rendszeres nyugdíj nélkül élő idős lelkészeket. Ezért arra kérték – elsősorban – a magyarországi lelkipásztorokat, hogy évente egy stólájukat (keresztelésért, esketésért vagy temetésért kapott összeget) ajánlják fel a kárpátaljai nyugdíjas lelkészek megsegítésére. Bogárdi Szabó István megköszönte a támogatásokat – ezeknek köszönhetően évente 1–1,5 millió forinttal tudják segíteni a rászorulókat. „Tartsuk életben ezt a szokást, mert ezzel kifejezzük szolidaritásunkat szolgatársainknak, akik hosszú szolgálat után szorult helyzetben vannak” – kérte a püspök.

Változó idők

A csütörtöki programot egy vissza- és egy kitekintés is gazdagította: Nagyné Kusnyír Éva, a sárospataki kollégium munkatársa a református gyülekezeteknek az első világháború kihívásaira – a besorozott szolgálók okozta hiány, a harangok rekvirálása és a háborús sérültek, szegények gondozása – adott válaszait mutatta be, Gonda László debreceni egyetemi docens pedig a márciusi tanzániai missziói világkonferencián szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

Az Egyházak Világtanácsa által szervezett konferencia a misszió és evangelizáció a változó világban témakörét járta körül, központi gondolata az egyént, az egyházat és a világot egyaránt átformáló tanítványság volt. Eszerint az egyház akkor tölti be küldetését, ha nem önmagáért létezik, hanem Isten missziójának eszközévé válik a világban. Létezésének értelme képviselni Isten üdvözítő munkáját a világban.

Gonda László a konferencia pozitívumai között említette annak erőteljes bibliai megalapozottságát, a találkozón zajló komoly teológiai munkát és azt, ahogy az istentisztelet, a közös imádság áthatotta a konferenciát. Mint mondta, az általunk hagyományosan missziói területnek tekintett déli félteke keresztyén egyházai egyre inkább meghatározóak a keresztyénségen belül, és biblikusságukkal, igehirdetés-központúságukkal, valamint hitvallásosságukkal példát mutatnak számunkra Jézus követésében. Hiányérzete csak a közép- és kelet-európai, posztkommunista keresztyénség tapasztalatainak alulreprezentáltsága, a kevés plenáris vita, az egyoldalú antiglobalizációs kritikák miatt volt.

A tanácskozás első napját a Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola tanári zenekarának reneszánsz hangversenye zárta. A Generális Konvent közgyűlése május 25-én, pénteken délelőtt Lillafüreden folytatódik, majd délután ünnepi istentisztelettel fejeződik be a diósgyőri református templomban.

Reformatus.hu

események továbbiak →

Reformáció 500